Mindmáig nehéz eldönteni, mennyit számítottak a második világháborús szovjet győzelemben az amerikai hadianyag- és élelemszállítmányok, de Biden elnök érdemesnek látta újra elővenni az akkor bevált jogi formulát.
Ha tűz van a szomszédnál, de a szomszédnak se slagja nincs, se 15 dollárja, hogy vegyen egyet – példálózott Roosevelt amerikai elnök 1940 decemberében –,
akkor odaadom neki az enyémet, és nem kérek tőle 15 dollárt, hanem majd visszaadja, ha eloltotta a tüzet.
Az egyszerű és népszerű magyarázat mögött súlyos politikai és jogi kérdések bújtak meg, és 1941-ben Roosevelt ügyesen kerülte meg a buktatókat. Akkor, amikor az USA közvéleménye nehezen szakított azzal a politikával – történésznyelven az izolacionizmussal –, amely kényelmes távolságot tartott a tengerentúli bajoktól, és amikor nem lett volna célszerű minduntalan parlamenti jóváhagyást kérni a távoli Európában folyó háború ügyeiben.
Az USA akkor még semlegesnek nyilvánította magát (hadat csak később üzent, amikor a németekkel szövetséges japánok 1941. december 7-én Hawaiiban megtámadták Pearl Harbor kikötőjét). Lengyelország 1939-es lerohanása után azonban Roosevelt jónak látta támogatni a nácik ellen harcolókat, leginkább a Franciaország 1940 júniusi eleste után magára maradó Nagy-Britanniát. Eleinte úgy, hogy azonnali fizetség ellenében lehetővé tette a gyors és bürokráciamentes szállításokat.
Ez volt a cash and carry (fizesd ki és vidd) néven ismert rendszer, ám a briteknek hamar elfogyott a pénzük, aranyuk. Ezért teremtett magának felhatalmazást Roosevelt ahhoz, hogy ingyen küldjön hadianyagot, élelmet. A hivatalosan az Egyesült Államok védelmének előmozdításáról szóló törvény 1941. március 11-én lépett hatályba.
A törvény szövegében a kölcsön és a bérlet (lend, illetve lease) mellett a birtokba adás több formája is szerepelt – az adomány vagy az ajándék véletlenül sem. Formálisan arról volt szó, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor a britek visszaadják, ami megmaradt, vagy más módon megtérítik, amit kaptak.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
