NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ (NYEU)

Miután a francia nemzetgyűlés 1954 augusztusában leszavazta az Európai Védelmi Közösség terveit, Anthony Eden brit külügyminiszter az együttes védelem erősítése módszereinek és az együttműködés más területekre történő kiterjesztésének megvitatása céljából összehívta a Brüsszeli Szerződés hatalmainak (az Egyesült Királyság, Franciaország és a Benelux államok), valamint Nyugat-Németországnak, Olaszországnak, Kanadának és az Egyesült Államoknak a találkozóját. 1954 októberében Párizsban miniszteri konferenciát tartottak, ahol megállapodtak a Brüsszeli Szerződés módosításairól. Nyugat-Németország számára engedélyezték az újrafelfegyverzést, és felvették az Észak-atlanti Szerződés Szervezeté be (NATO), a szövetséges megszálló erők utolsó maradványait pedig kivonták a Szövetségi Köztársaságból. Az Egyesült Királyság egyetértett a fegyveres erők bizonyos mennyiségének az európai szárazföldön való fenntartásával. E módosítások megerősítésével 1955. május 6-án londoni főparancsnoksággal létrehozták a NYEU-t. Az eredeti Brüsszeli Szerződést 50 éves kezdeti időtartamra kötötték, amelyet követően a tagállamok szabadon kiléphettek. Egyesek azonban ezt az időtartamot az 1954-es módosított Brüsszeli Szerződéstől számították.