Az Európai Parlament szerdán elfogadta az illegálisan az Európai Unió területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó szabályok átfogó reformját. A képviselők 418 igen, 218 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá a tagállamokkal június elején kialkudott kompromisszumot.
A magyarországi jogállamisági helyzetben bekövetkezett változásokat és az új magyar kormány által tett lépéseket méltatta Michael McGrath igazságügyi biztos az uniós általános ügyek tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón, amelynek témája volt a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás. A biztos ugyanakkor világossá tette, hogy a jogállamisági problémák rendezésében az Európai Bizottság nem alkalmaz gyorsított eljárást, és továbbra is minden feltétel teljesítését szigorúan ellenőrzi.
A magyarországi kormányváltásnak köszönhetően hétfőn elindulhattak a hivatalos EU-csatlakozási tárgyalások Moldovával. Mi a tétje ennek Európa legszegényebb államában, amelynek vezetése a nem szűnő orosz befolyásolási kísérletek árnyékában próbál a Nyugathoz közeledni.
Az Európai Unió újabb, orosz természetes és jogi személyekkel szembeni szankciós csomagot fogadott el, amely az orosz hadiipart, az energiaszektorból származó bevételeket biztosító úgynevezett „árnyékflottát”, a Kreml propagandagépezetét, valamint az emberi jogi jogsértésekben érintett személyeket veszi célba. Az intézkedések összesen 34 magánszemélyre és 47 szervezetre terjednek ki.
Az Európai Unió külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása előtt Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország támogatásával június 15-én megnyílik az Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának első tárgyalási klasztere. A magyar diplomácia szerint ezt egy többhetes intenzív tárgyalássorozat és egy kétoldalú magyar–ukrán megállapodás tette lehetővé.
Mennyibe fog kerülni Ukrajna uniós integrációja? Mivel jár mindez az EU számára? Ezekre a kérdésekre továbbra sincs egyértelmű válasz, miközben napokon belül megkezdődnek a tényleges csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Vajon miért éri meg ez az EU-nak? Erről beszélgettünk az EUfóriában Zsíros Sándorral, az Euronews brüsszeli tudósítójával.
Csütörtök hajnalban politikai megállapodásra jutott a ciprusi EU-elnökség és az Európai Parlament az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra kiterjedő új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) piacstabilitási tartalékának megerősítéséről. A felek szerint a módosítások célja, hogy a rendszer 2028-as teljes indulása előtt kiszámíthatóbbá váljon a szén-dioxid-kvóták piaca, és mérséklődjenek az esetleges árrobbanások.
Mintegy 200 milliárd eurós kötelezettségvállalási összeggel terjesztette elő az Európai Bizottság a 2027-es uniós költségvetés tervezetét. A javaslat a jelenlegi, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret utolsó éves büdzséje, amelynek célja, hogy biztosítsa az Európai Unió legfontosabb politikáinak finanszírozását az új, 2028–2034-es költségvetési ciklus elfogadásáig.
Az EU 2026-os drogjelentése szerint a kokain továbbra is nagy mennyiségben éri el Európát, miközben a csempészek egyre inkább a nagy kikötőkről kisebb kikötőkre, tengeri rakományok átadására, drónokra és összetett rejtőzködési módszerekre támaszkodnak. A fogyasztói oldalon a szociális ellátórendszereknek már nem egy-egy kábítószerre, hanem nagyobb tisztaságú, erősebb és gyakran kevert anyagokra kell reagálniuk.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kedden bejelentette az Oroszország elleni 21. uniós szankciós csomagra vonatkozó javaslatot. A tervezet az energiaágazatra, a pénzügyi szolgáltatásokra, a kriptoszektorra, a kereskedelemre és első alkalommal a halászati termékekre is kiterjed, emellett az Európai Unió megtiltaná a beutazást azoknak, akik a háború kezdete óta az orosz fegyveres erőknél szolgáltak.
A természet közelében élni ma már luxus, amelyet az európai városlakóknak csak a kisebbsége élvezhet. Többpilléres módszerrel mérik, mennyire zöldek az európai városok, egy új interaktív térkép pedig utcáról utcára mutatja meg, mennyire férnek hozzá a lakók a városi természethez.
A Fidesz által gyermekvédelminek nevezett törvény ügyében hozott ítéletről, valamint az uniós forrásokhoz hozzáférés kérdéséről is beszélt az EUrologus kérdésére Koen Lenaerts a csütörtökön Luxembourgban tartott sajtótájékoztatóján.
A magyar kormánynak hatalmas szüksége van az uniós pénzekre, hogy ígéreteiből minél többet valóra tudjon váltani. Az uniós intézmények pedig bizonyítani akarják a magyar választóknak, hogy jó döntést hoztak. Eddig a szándékok, a trezor kódja azonban sokkal bonyolultabb.
Előzetes megállapodásra jutott az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa az illegálisan az EU területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó új szabályokról. A reform célja a kitoloncolási eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, miközben az uniós intézmények hangsúlyozzák: az intézkedéseknek összhangban kell maradniuk az alapvető jogokkal és a nemzetközi joggal.
„Nőügyekkel nem foglalkozom!” – mondta anno Orbán Viktor. De mi változhat Magyar Péter kormányzása alatt? A nőjogi kérdések és a családpolitika álltak az EUfória legújabb adásának középpontjában, amelyben Arató László és Folk György vendégeként Eörsi Nóra szakértő és Moravecz Kata, az EUrologus újságírója értékelte az Orbán-kormány elmúlt másfél évtizedének intézkedéseit, valamint a Tisza-kormány előtt álló kihívásokat.
Az EU és Örményország kapcsolata az ígéretektől a kézzelfogható eredmények felé mozdul el: a kereskedelem diverzifikációja, az energetikai összeköttetések javítása, a határmenti infrastruktúra, a digitális készségek és a választási ellenálló képesség immár mind egy tágabb EU-s terv részei az országban. A régi akadályok és a geopolitikai egyensúlyozási kényszer azonban igen nehézzé teszik az előrelépést.
Az Európai Bizottság 200 millió eurós bírságot szabott ki a Temura a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet megsértése miatt. A brüsszeli testület szerint a platform nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy megfelelően felmérje és kezelje az illegális termékek terjedéséből fakadó rendszerszintű kockázatokat az Európai Unióban.
Immár teljesen biztos, hogy a magyar miniszterelnök Brüsszelbe utazik, az előzetesen várt csütörtöki napon, az EUrologusnak a NATO főtitkárával való találkozóját erősítették meg. Később Magyar Péter maga közölte, hogy pénteken találkozik Ursula von der Leyennel, és a találkozó tényét lapunknak is megerősítették.
Ukrajna egyszerre két válsággal küzd: lakossága több mint harminc éve csökken, az orosz invázió pedig csak felgyorsította ezt a folyamatot.
Az Európai Bizottság szerint előrelépés történt a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon az uniós helyreállítási források ügyében, ugyanakkor néhány technikai kérdés továbbra is nyitott. Magyar Péter csütörtökre tervezett brüsszeli útjának nincs még pontos napirendje – derült ki az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján.
