Lezárult a lengyel uniós elnökségi időszak, amely alatt két szankciós csomagot fogadtak el Oroszország ellen, a harmadikat a magyar–szlovák duó megakadályozta. Enyhítettek a vállalkozások terhein, és soha nem látott védekezési kiadásnövelésről is döntöttek. Bóka János mindenesetre elégedetlen.
2040-re 90 százalékkal csökkentené az EU a károsanyag-kibocsátást, de az is számítani fog, ha egy kormány az unión kívül finanszíroz környezetvédelmi programokat. A javaslatot azonnal bírálatok fogadták, van, aki túl enyhének, mások túl szigorúnak tartják.
Magyarország minden különösebb ellenállás nélkül megszavazta a szankciók meghosszabbítását. Ennek a csomagnak a legnagyobb tétele az Orosz Központi Bank európai bankokban fellelhető vagyonának zárolása.
Magyarország nyomására kerülhetett be a záródokumentumba a szíriai templom ellen elkövetett terrortámadás elítélése.
Ahogy az várható volt, Orbán Viktor most sem támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az uniós tagállamok meghatározták Ukrajnával, illetve az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikájukat.
A Voks2025-ben szavazók 95 százaléka Ukrajna tagsága ellen szavazott – jelentette be a brüsszeli EU-csúcs előtt a miniszterelnök.
Csütörtökön délelőtt 11-kor kezdődik Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők szokásos csúcstalálkozója, amelyre a legtöbben Hágából, a NATO-csúcsról érkeznek. A napirend igen zsúfolt, a vezetők nagyon sok témát érintenek, mégis, ahogy lenni szokott, azzal kapcsolatban várható a legnagyobb vita, ami hivatalosan nem is szerepel a programban. És ahogy lenni szokott, mindezek fókuszában ott áll Orbán Viktor, kezében egy vétó feliratú táblával.
Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője nyerte a Parliament Magazine által szervezett MEP Awards egyik kategóriáját, három másik képviselő társaságában.
Magyar Péter mentelmi jogát három ügyben kérték ki, az Európai Parlament Jogi Bizottsága pedig mindhárom ügyet a keddi napirendjére tűzte, sőt, az érintettet is meghallgatták. A Tisza Párt elnöke az EUrologusnak azt mondta az ügyészség eljárásáról, hogy politikai ügyről van szó, amely nem zavarja a választási felkészülésüket.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt. Kiderült, a szlovákoknak nincs bajuk a csomaggal, Szijjártó azonban olyasmivel érvelt, aminek leginkább Moszkvában örülnének.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre, azonban az nem egyértelmű, hogy dönteni is kellett volna-e róla. Mindenesetre a magyar külügyminiszter egyre durvuló ukránpárti háborús hangulatra panaszkodik.
A kanyarban sincs az EU 2023-ban elfogadott chiptörvényben foglalt célok megvalósításával, legújabban az Európai Számvevőszék vonatkozó riportja kongatja a vészharangot. Körbenéztünk, hogy áll a chipgyártás Európa-szerte.
Gyakorlatilag teljes érdektelenség mellett folytatott vitát az uniós bővítéspolitikáról az EP „plenáris” ülése. Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt, még a szélsőjobboldaliak sem érveltek ilyen mértékben Ukrajna ellen, ők inkább mindenkit az EU-n kívül szeretnének látni, beleértve saját tagállamaikat is.
Homoszexualizálás, sátánisták, fényes bőrök, szájkosár, szexuális bizonytalanságban szenvedő Orbán Viktor – a magyar gyülekezési törvény módosításáról volt szó szerdán az Európai Parlamentben.
Ahogy ígérték, az Európai Bizottság bemutatta az orosz gáz és olaj importjának megszüntetésére vonatkozó javaslatát. A jogszabályoknak vannak olyan elemei, amelyek reagálnak a magyar kifogásokra, de ez érdemben nem változtat a kitűzött célokon.
Húszperces sajtótájékoztatóján legalább tucatnyi alkalommal mondta el Szijjártó Péter, hogy Von der Leyen–Zelenszkij-terv, ami az EU azon tervére vonatkozik, hogy szeretne megszabadulni az orosz energiától, ennek érdekében tulajdonképpen megtiltaná ennek a vásárlását. A magyar kormány szerint ez veszélyezteti az ország energiaellátását.
Péntekig 226 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy a kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét. A gigabírságról pontosan egy évvel ezelőtt született döntés, amelyet a kormány most peres úton akar megtámadni. Egy holland nemzetközi jogi professzor szerint ez egy kétségtelenül vesztes per lesz.
Elfogadta az EU az orosz és fehérorosz mezőgazdasági termékekre kivetett új vámokat. A tagállami szavazáson a magyar kormány, korábban az Európai Parlamentben pedig sem a Fidesz, sem a Tisza Párt képviselői nem támogatták az orosz mezőgazdasági termékeket sújtó új vámokat.
A magyar kormány az európai joggal folytatott szabadságharcában két fontos ügyben visszavonulót fújt, amivel sikerült megelőzni, hogy újabb pénzbüntetések szakadjanak az ország nyakába. A befagyasztott uniós pénzek azonban nem kerültek közelebb.
Hogyan hat a társadalomra az, hogy szélsőséges politikusok az LMBTQ közösség tagjait is célba vették? A román és a spanyol példa.
