Mondhatnak nemet a parlamenteknek a techóriások – de meddig kerülhetik el a számonkérést?

Egy halálos közúti baleset után az ír képviselők a közösségi oldalak felelősségét firtatták, a TikTokot azonban nem volt egyszerű rávenni a nyilvános meghallgatásra. Lengyelországban a Meta maradt távol egy bizottsági üléstől, miközben csaló hirdetésekről kérdezték volna. Európa több országában joguk van nemet mondani a meghívásra – a hatóságoknak viszont már vannak eszközeik az együttműködés kikényszerítésére. Sőt akár magyar felhasználók ügyei is eljuthatnak az ír felügyelethez. PULSE európai big tech jogorvoslati körkép.



Újabb pénz kell Ukrajnának, migrációs vészhelyzetekre készül Brüsszel

Ukrajna jövő évi finanszírozásában 70 milliárd eurós hiányt lát az Európai Bizottság, ezért az uniós vezetők új javaslatot kértek a pótlólagos igények fedezésére. Közben a Bizottság még az év vége előtt új keretet készít a külső határokon kialakuló migrációs vészhelyzetek kezelésére.


Zelenszkij: Nem ellenzem a budapesti találkozót

Budapesti találkozóra is nyitott Volodimir Zelenszkij, aki az uniós vezetőkkel folytatott brüsszeli egyeztetése után a magyar–ukrán közeledésről is beszélt. Az ukrán elnök közben sürgős légvédelmi segítséget kért, és arra figyelmeztetett: a Starlink használatának korlátozása megnehezíti az orosz drónok lelövését.


Von der Leyen: Nem oldjuk fel az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem állítja le a háborút

Az Európai Unió fokozza Ukrajna támogatását, és újabb szankciós csomagon dolgozik Oroszország ellen – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára érkezve. António Costa, az Európai Tanács elnöke szintén a Kijev melletti kiállást hangsúlyozta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig a téli időszakra való felkészülést és a 2026-os, illetve 2027-es pénzügyi és katonai támogatást nevezte a megbeszélések legfontosabb témáinak.



Az Európai Bíróság elmarasztalta Magyarországot az embercsempészek kiengedése miatt

Az uniós jog megsértését állapította meg az Európai Unió Bírósága a magyar kormány embercsempészekre vonatkozó szabályozása miatt. A testület szerint a szabadságvesztés-büntetés automatikus átalakítása úgynevezett speciális reintegrációs őrizetté nem biztosít hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciót. A 2025 augusztusában hatályon kívül helyezett rendelkezés alapján 2525 ember került ilyen őrizetbe.


EU-csúcs: összecsapnak a fukarok „a kohézió barátaival”

Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányfők októberi csúcstalálkozója. A tagállami vezetők először az EU versenyképességével, majd a következő hétéves költségvetés tervezésével foglalkoznak. A nyilatkozatokból úgy tűnik, az EU büdzséjével kapcsolatos álláspontok meglehetősen távol vannak egymástól: a gazdag országok – akiket fukaroknak is szoktak nevezni – kisebb, a szegényebbek nagyobb közös kasszát szeretnének.



Messze a megállapodástól a következő EU-költségvetés: hogy fogják így decemberre lezárni a vitát?

Az ír elnökség 8 százalékkal csökkentené az Európai Bizottság által javasolt következő hétéves költségvetést. A kutatás, a versenyképesség és az EU külvilágban betöltött szerepe sínylené meg leginkább az alkut, miközben a tagállamoknak jutó agrár- és felzárkóztatási pénzeket nagyrészt megőriznék. A parlamenti tárgyalók nemet mondtak, a fukar országok viszont eközben ennél is nagyobb vágást követelnek.


Magyar és Zelenszkij első hivatalos találkozója lehet a legnagyobb áttörés a ma kezdődő EU-csúcson

Az Európai Unió versenyképessége, a magas energiaárak, a következő többéves költségvetés, Ukrajna támogatása és a migráció kezelése is napirendre kerül az október 15–16-i brüsszeli EU-csúcson. António Costa, az Európai Tanács elnöke konkrét eredményeket sürget, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a migrációs politika szigorítására és az uniós szabályok nemzeti végrehajtásakor keletkező többletterhek visszaszorítására tett javaslatokat. A migrációs vitában ráadásul Spanyolország és Olaszország között is éles szóváltás várható.




Pestisgyanú Szibériában: Brüsszel több adatot kér, a halálos betegség oka továbbra sem ismert

Az Európai Bizottság a WHO-n keresztül próbálja tisztázni egy orosz laboratóriumi dolgozó halálának körülményeit – közölte az EUrologus kérdésére a Bizottság szóvivője. Pestises megbetegedést nem igazoltak, az uniós járványügyi központ azonban egyelőre nem tartja elegendőnek az információkat az európai lakosságot érintő kockázat megítéléséhez.


Rekordméretű szankciócsomaggal sújtja az EU az orosz hadiipar szereplőit

Az Európai Unió 1569 orosz vállalatot és vállalatvezetőt vesz fel a szankciós listára, ez az eddigi legnagyobb ilyen intézkedéscsomag. A korlátozások elsősorban az orosz fegyvergyártás beszállítóit érintik, köztük a rakéták, drónok és repülőgépek előállításában részt vevő cégeket. A Tanács emellett 77 személlyel szemben is szankciókat vezet be az ukrán megszállt területeken tartott orosz parlamenti választások miatt.



„Sírtam, amikor megláttam az első rakományt” – Európa kötelező célokkal fékezné az élelmiszer-pazarlást

Bukarestben hatszáz ember meleg ételéhez járulnak hozzá az üzletekből és gyártóktól megmentett élelmiszerek egyetlen szervezeten át. Magyarországon fejenként évente több mint húsz kilogramm még elfogyasztható étel kerül a háztartási hulladékba. Az EU másfél évtizednyi „ajánlott” célkitűzés után kötelező csökkentést írt elő 2030-ra, ennek ellenére nem minden adományozás kötelező, és nem minden kidobott élelmiszer lett volna megmenthető.



„Megölnek, amint tehetik” – Az EP hadat üzen az iszlamista hálózatoknak

Az Európai Parlament szerint szigorúbb ellenőrzésre van szükség az olyan iszlamista hálózatokkal szemben, amelyek demokratikus intézményeken, civil szervezeteken és európai finanszírozási rendszereken keresztül próbálják befolyásolni az európai társadalmakat. Az állásfoglalás elfogadását megelőző vita komoly ellentéteket és indulatokat hozott felszínre – viszont a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk együtt szavazott.