Egyre több országban legalizálják az eutanáziát, és intézményesítik az életvégi döntéseket annak ellenére, hogy nincs erről közös uniós szabályozás: a változáshoz jelentős mértékben hozzájárul Karsai Dániel nemzetközi visszhangot kiváltó küzdelme is. Svájc, Hollandia, Belgium és Luxemburg után Spanyolország is a legalizálás mellett döntött. A folyamat lassú, az elméleti, jogi, vallási viták mögött emberi tragédiák zajlanak.
Nemzeti projektnek nevezte az Európai Bizottság bővítéspolitikáért felelős biztosa az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát. Albánia és Montenegró esélyei a legjobbak, Moldova és Ukrajna felkészül, de erről nem volt egybehangzó egyetértés az EP-ben.
„Senki sem akar Magyarországra jönni, mindenki Németországba megy” – dobta be az aduászt Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben.
Január 23-án tárgyalja Magyar Péter mindkét mentelmi ügyét az Európai Parlament jogi szakbizottsága – értesült parlamenti forrásokból az EUrologus. Döntés azonban most még nem fog születni.
Az ingyenes európai vonatbérleteket az Erasmus+ keretein belül finanszírozzák, azonban közvetlenül a diákokkal köt szerződést az EU, kihagyva például a modellváltott egyetemek kuratóriumait. Ennek köszönhetően a magyar diákok teljeskörűen részt vehetnek a programban.
Szünet nélkül folyik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban befolyásos szerepre készülő Elon Musk és az európai politikusok között. A németországi választások előtt kellene dűlőre jutni.
Teljes valótlanságot állítva kampányolt Nagy István agrárminiszter múlt héten, amikor a mezőgazdasági miniszterek tanácsát utolsó alkalommal elnökölte. Az Európai Bizottság kategorikusan cáfolta Nagy kijelentéseit, amelyeket a miniszter is csak homályos utalásokkal próbált alátámasztani.
Lengyel újságírók hada várta a magyar miniszterelnököt Brüsszelben az uniós csúcstalálkozót követő sajtótájékoztató előtt és után is.
Stratégiai viták várhatóak, nagy döntések nem az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján. A legfontosabb téma – ahogy közel három éve minden alkalommal – Ukrajna, de a vezetők elemzik az EU helyzetét és lehetőségeit a globális közegben.
A magyar uniós elnökség utolsó eseményeként az állam- és kormányfők találkoznak Brüsszelben csütörtökön. A találkozó vendége lesz az ukrán elnök, a tagállami vezetők elé kerül a migráció kérdése, de nagy vitákra nem kell számítani.
A globális kihívások és az ukrán háború okán soha nem volt ennyire kiemelt politikai cél a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációja – olvasható ki a szerdai EU–Nyugat-Balkán-csúcsot lezáró dokumentumból.
Felsorolta azt Európai Bizottság, hogy mi a problémája a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával. A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, most azonban a részletes indokolást is elérhetővé tették.
Elég sok jel mutat arra, hogy a kormány nem is akarta megoldani az Erasmus-ügyet. Hogy az Európai Bizottság elégtelennek fogja nyilvánítani a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt, azt elsőként annak/azoknak kellett tudniuk, akik a csomagot elkészítették és benyújtották a parlamentnek. Ami ezután jött, nem is történhetett volna másképpen.
„Megveszekedett háborús hangulat volt” – így jellemezte Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácskozását, ahol azért a biztonság kedvéért nem csak Kirill pátriárkát, hanem számos más orosz személyt lehúzatott a szankciós listáról, és ma is blokkolta 6,5 milliárd euró kifizetését, amely a tagállamok fegyverszállítását ellensúlyozná.
Indokolással ellátott vélemény küldésével a következő szakaszba lépteti a Magyarországgal szemben indított, a reprodukciós szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségszegési eljárást. Egy másik ügyben pedig megindították a jogsértési eljárást, a légi járművek üzemben tartásával kapcsolatos hiányosságok miatt.
Közös nevezőre jutottak a tagállamok a migránsok csempészésére vonatkozó büntetőjogi rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar elnökség alatt tartott utolsó igazságügyi miniszteri tanácsülésen született meg ez a döntés, amely egyébként szembemegy az azóta uniós joggal ellentétesnek minősített és visszavont Stop Soros törvénnyel.
„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali EP-képviselő és társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.
A döntést a belügyminiszterek tanácskozásán született meg Brüsszelben. Az utolsó akadály akkor hárult el, amikor Ausztria is hozzájárult a két tagállam felvételéhez.
Az Európai Bizottság elfogadott egy közleményt, amelyben pótlólagos forrásokat biztosít tagállamoknak határvédelemre, és időleges felmentést ad a menekültügyi eljárások lefolytatása alól. Bármennyire is magyar kívánságlistának tűnik, mindez éppen Magyarországra nem vonatkozik. Csak azokra az országokra, ahová az oroszok küldik a migránsokat.
Az Európai Unióban a magyar nők helyzete majdnem a legrosszabb, de a tendenciákat figyelve jövőre már nem utolsó előtti, hanem utolsó lesz Magyarország a nemek közötti egyenlőség tekintetében.
A számonkérő kommentelőket arrogáns stílusban osztotta ki a rendőrség Facebook-oldalának moderátora.
A szervezők a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért hívják utcára az embereket.
Somogyi Péter az Oxfordi Egyetem neurobiológia professzora, levélben ment neki Gulyás Balázsnak, a HUN-REN elnökének.
Az álnéven szignózott kép a szakemberek szerint nagy valószínűséggel a holland mester elveszett alkotása lehet.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
