Az AGILE célja, hogy a legmodernebb védelmi technológiákat rekordidő alatt juttassa el a kutatólaborokból a hadszíntérre. A kezdeményezés középpontjában a kis- és középvállalkozások, valamint a startupok és scaleupok állnak, amelyek egyre meghatározóbb szerepet játszanak a modern hadviselés technológiai átalakulásában.
A magyar külügyminiszter egy videóban arról beszélt, hogy nincsenek titkos anyagok a külügyminiszterek tanácskozásain, mert minden politikus tájékoztatja a sajtót az álláspontjáról. Ehhez képest több jogszabály nagyon alaposan részletezi, hogy az EU milyen jellegű és milyen szinten titkosított, bizalmas dokumentumokkal dolgozik – ideértve a külügyminisztereket is.
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője levélben fordult képviselőtársaihoz, amelyben egy általa „rendkívül súlyos botránynak” nevezett ügyre hívta fel a figyelmet, amelyben a Tisza Párt is érintett.
Nagyot szólt, de nem volt igazából újdonság abban, amit először a Washington Post, utána a Politico írt arról, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen tájékoztatja az uniós belső ügyekről az orosz külügyminisztert, emiatt az EU-ban komolyan felvetődött, hogyan lehetne Magyarországot kihagyni a döntéshozatali folyamatokból és hogyan lehetne minél kevesebb bizalmas információt megosztani a magyarokkal. Ez a hangulat a brüsszeli uniós intézményi körökben már jó ideje a napi gyakorlatnak számít.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint rendkívül aggasztók azok az értesülések, amelyek szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen tájékoztatja a külügyi találkozókról Szergej Lavrovot.
Az Európai Unió hivatalosan is értesítette a Mercosur-országokat arról, hogy életbe lépteti az EU–Mercosur ideiglenes kereskedelmi megállapodás (iTA) ideiglenes alkalmazását. Az Európai Bizottság arra emlékeztet, hogy a megállapodásnak köszönhetően már rövid távon, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés terén az EU javítani fogja az ellátottságát.
Orbán nem engedett, az EU nem akart alkudozni, így Ukrajna egyelőre nem kap pénzt. Össztűz zúdult a magyar miniszterelnökre, aki az állam- és kormányfőknek adott ízelítőt a magyar választási kampányból. Az EUfória podcastban Gyükeri Mercédesz volt a vendég.
A német kancellár és a francia államfő is példátlannak nevezte az unió történetében, hogy egy tagállami vezető nem tartja a szavát, utalva arra, hogy Orbán Viktor nem adja jóváhagyását az ukránoknak megítélt 90 milliárdos hitelhez a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. Orbán ehhez képest olajblokádról beszélt, és arról, az olaj újraindításán túl az ukránoktól garanciákat is elvár arra, hogy hasonló leállást nem történik meg a jövőben.
Az Európai Tanács ülése előtt elmondott videoüzenetében Ukrajna elnöke hangsúlyozta: Oroszországnak egyértelműen látnia kell, hogy Ukrajna Európa része lesz, és ezt semmi sem akadályozhatja meg. A felszólalás középpontjában az európai egység, az Ukrajnának nyújtott támogatás fenntartása, valamint az Oroszország elleni nyomás fokozása állt.
Az Európai Tanács csütörtöki ülésének első részében az ukrajnai háború állt a középpontban. Az uniós vezetők megerősítették: továbbra is határozottan támogatják Ukrajna függetlenségét és területi integritását, miközben fokozzák a nyomást Oroszországon a háború lezárása érdekében. Magyarország és Szlovákia nem fogadta el az ezzel kapcsolatos dokumentumot. A magyar vétó továbbra is fennáll.
Egy magyar ügy kapcsán az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében lényegében újraértelmezte, mikor évülnek el a tisztességtelen devizahiteles szerződések miatti visszakövetelések. A döntés szerint nem lehet automatikusan az évekkel korábbi szerződéskötéstől számolni az elévülést, ha a fogyasztó akkor még nem is tudhatta, hogy jogsértő feltételekkel áll szemben.
Nincs más megoldás az ukránoknak szánt hitel folyósítására, mint az, hogy megérkezzen az orosz olaj a Barátság-vezetéken keresztül – jelentette ki az EU-csúcsra érkezve a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor kijelentette, hogy ebben az esetben hajlandó támogatni, hogy az EU 90 milliárd eurós hitellel támogassa Ukrajnát – jelenleg ezt a döntést blokkolja Magyarország.
A csütörtökön délelőtt kezdődő és jó eséllyel valamikor éjszaka véget érő Európai Tanács-ülés olyan időszakban zajlik, amikor az EU-nak egyszerre kell reagálnia egy gyorsan romló nemzetközi környezetre és saját döntéshozatali korlátaira. Ez utóbbiak közül most különösen hangsúlyosan jelenik meg a magyar blokkolás, amely akadályozza az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt.
Az Európai Bizottság ambiciózus javaslatot mutatott be, amely alapjaiban alakíthatja át az európai vállalkozások működését. Az úgynevezett „EU Inc.” kezdeményezés egy egységes vállalati jogi keretet hozna létre az Európai Unióban, egyben az úgynevezett „28. rezsim” sarokköveként szolgálna – egy olyan új, választható szabályrendszerként, amely a 27 nemzeti rendszer mellett kínál egyszerűbb alternatívát.
Heves vita bontakozott ki az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi (LIBE) szakbizottságában a Beneš-dekrétumok jelenkori alkalmazásáról és azok jogi, valamint politikai következményeiről. A meghallgatáson jogászok, emberi jogi szakértők és európai parlamenti képviselők ütköztették álláspontjaikat.
Kijev gyorsított csatlakozási pályát sürget, de a háború, a reformok és a tagállami vétók között az út továbbra is hosszú.
Bár Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna (és emiatt Moldova) uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitását, az ukránok technikai szinten folyamatosan dolgoznak a feltételek teljesítésén, amihez az Európai Bizottság és a tagállamok is segítséget adnak. Ezt a folyamatot tekintették át Brüsszelben.
Úgy tűnik, a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt felgyorsulnak az események az Ukrajnával kapcsolatos magyar vétó elhárítására. Az ukránok elfogadták a felajánlott brüsszeli segítséget a Barátság-kőolajvezeték megjavítása érdekében.
A cél, hogy a manipulált vagy félrevezető információk ne terjedjenek széles körben a választási kampány idején.
Furcsa ügy került az EU luxemburgi központú bírósága elé, amelynek felperese egy magyar internetes kiadó, az alperes pedig egy világcég, a Google. A történet mögött az unió új digitális irányelveinek és AI-szabályozásának tesztje húzódik meg, de az is érdekes, ezt miért pont egy magyar üggyel próbálják.
