Magyarország mentességet kér a Gazprombank elleni szankciók alól
Az új amerikai szankciók lehetetlenné teszik, hogy Magyarország a Gazprombanknak fizessen az orosz energiáért. Szijjártó Péter Washingtonba repült.
Az új amerikai szankciók lehetetlenné teszik, hogy Magyarország a Gazprombanknak fizessen az orosz energiáért. Szijjártó Péter Washingtonba repült.
A magyar külügyminiszter úgy tapasztalta, hogy az orosz fél nem volt elutasító, amikor szóba hozta a béketárgyalásokat. Ezzel együtt szerinte a háborúpárti erők lehetetlenné akarják tenni a békekötést.
A családtámogatások félrement rendszeréről és elhibázott felsőoktatási kezdeményezésekről is faggatták a magyar oktatási, ifjúsági, kultúráért és sportért felelős államtitkárokat az Európai Parlamentben kedden, és még a KRÉTA feltörése is szóba került.
Három héttel a jogszabály elfogadása után elküldte az Európai Bizottságnak azt a törvényt a magyar kormány, amely az alapítványi formában működő egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak működéséről szól. A magyar kormány sem titkolja, ez a szöveg nem minden elemében egyezik meg azzal, mint amit a Bizottság elvárt.
Kétnapos tanácskozást tartanak kedden és szerdán a NATO-tagállamok külügyminiszterei, ahol várhatóan nem sok szó esik Ukrajnán kívül más témáról. A magyar külügyminiszter hétfői moszkvai tárgyalásai után érkezik Brüsszelbe, ahol az új amerikai elnöki adminisztrációval kapcsolatos várakozások alakítják a hangulatot.
A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület. A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.
Üres papírlapot mutatott fel és ahhoz hasonlította a magyar uniós elnökség tevékenységét a Baloldal társelnöke Strasbourgban. Megkérdeztük a pártokat, mit gondolnak a magyar kormány eddigi teljesítményéről, a megbízatásának végéhez közeledve.
„A mai nap, egy jó nap Európa számára” – jelentette ki Ursula von der Leyen és Roberta Metsola, akik közösen tartottak sajtótájékoztatót az Európai Bizottság új kollégiumának megválasztása után.
Az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán kevéssel dél után a leadott 688 szavazatból 370 támogatta Ursula von der Leyen második biztosi testületét, 282-en voksoltak ellene, míg 36-an tartózkodtak.
Jelentős változásokon megy át az európai gazdasági kormányzás, az új szabályozás értelmében az Európai Bizottság két ütemben teszi közzé a tagállamok gazdálkodására és az általuk benyújtott növekedési tervek értékelésére vonatkozó álláspontját és a túlzott deficittel rendelkező országokkal kapcsolatos ajánlásait.
Az EUrologus elemzése bemutatja, milyen politikai változás övezi az új biztosi testület munkájának megkezdését, kicsit más szemszögből is képet adunk arról, hogy kik lesznek/lehetnek a következő biztosi időszak főszereplői és mire számíthat a magyar kormány.
Egyre kevesebben bíznak Ukrajna győzelmében Európa-szerte, mégis kitartóan elutasítják az európaiak az orosz agressziót és ragaszkodnak a háború áldozatainak támogatásához. Olyan nagy az összhang, hogy még a Fideszes Gál Kingának is dolgoznia kellett a fújolásért. Európai körkép a háború ezredik napja után.
Kormányközi üzengetés, diplomáciai konfliktusok és rengeteg, fosszilis energiahordozó eladásában érdekelt üzletelő nehezítette a november 22-én záruló ENSZ klímacsúcsot.
A felsőoktatás és a kutatás Brüsszel és Budapest csataterévé vált, de a magyar kormány végre lépéseket tesz az Erasmus+ és a Horizon Europe programokba való visszacsatlakozásért. A kormány és az egyetemi szféra Brüsszelben lobbizott.
A belga sajtó információi alátámasztják korábbi értesüléseinket, mely szerint Várhelyi Olivér leendő biztosi portfóliójából elvesznek hatásköröket és a belga biztos fogja ezeket megkapni. Végül Várhelyi lesz az egyetlen uniós biztos, aki nem az eredetileg javasolt szerepet fogja betölteni a második, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban.
Kedden Luxemburgban az Európai Bíróság előtt megtartották annak a pernek a tárgyalását, amelyben az Európai Bizottság indított keresetet Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény melegeket pedofilokkal összemosó módosításaival szemben. A szakértő szerint az ügy túlmutat a konkrét eseten.
Több tagállam, közöttük a Németország kormányának nyomásra a magyar uniós elnökség napirendre vette a Magyarországgal szemben, a 7-es cikk szerint zajló eljárást helyzetértékelését. A téma az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásán került elő.
Negyedmillió ember él ma Magyarországon úgy, hogy nincs a közelében vízöblítéses vécé. A vidéki ingatlanok állaga romlik, felújításra nincs pénz, ezért nő a kertvégi latrinák száma. Spanyolországban romlik, Bulgáriában javul a higiéniai helyzet, Romániában még mindig megdöbbentően sokan nélkülözik az angolvécét. Toalettkörkép a WC világnapján.
A magyar külügyminiszter szerint Trump győzelme új realitást jelent a világban, de azt is megemlítette, hogy Magyarországon az ellenzéki politikusokat – „brüsszeli mintára” – ki kellene zárni a parlamenti funkciókból.
Újabb, ezúttal 60 millió eurós számla érkezett Brüsszelből a magyar kormánynak. Most már összesen 353 millió eurót követel az EU azért, mert Magyarország nem hajtott végre egy bírósági ítéletet. Plusz kamatokat.