Az Európai Bizottság szerint nem időszerű az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítése, még akkor sem, ha az Egyesült Államok ideiglenes kivételt adott bizonyos, már tengeren lévő orosz olajszállítmányok számára. Erről Siobhan McGarry, az Európai Bizottság szóvivője beszélt a testület pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Az Európai Parlament határozatban ítélte el, hogy Oroszország külföldi állampolgárokat – különösen afrikai országokból származó embereket – toboroz megtévesztő módszerekkel az Ukrajna elleni háborúhoz kapcsolódó feladatokra. A képviselők felszólították az EU-t és a tagállamokat, hogy vezessenek be célzott szankciókat azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik részt vesznek az emberkereskedelemben és a toborzóhálózatok működtetésében.
Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka, Tamara Ćapeta szerint Magyarország és a Cseh Köztársaság megsérthette az uniós jogot azzal, hogy jogszabályaik lehetővé teszik a gyanúsítottak kihallgatását ügyvédjük távollétében, ha az ügyvéd egy meghatározott határidőn belül nem jelenik meg. A megállapítás az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás része.
Ebben a hónapban három uniós jogsértési eljárásban érintett Magyarország, ebből az egyik egy bírósági ítélet végre nem hajtásával kapcsolatos.
Európának ki kell tartania az energiafüggetlenséget erősítő stratégiája mellett, és nem szabad visszatérnie az orosz fosszilis energiahordozókhoz – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén. Az Európai Bizottság elnöke szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet is azt mutatja, hogy Európa számára a diverzifikáció és a hazai energiaforrások fejlesztése jelenti az egyetlen fenntartható irányt.
Épp egy energiaválság közepén mutatták be Brüsszelben az EU új intézkedéscsomagját, amelynek célja az energiafüggetlenség erősítése, az infrastruktúra fejlesztése, ezek által pedig az árak csökkentése.
Videókonferenciát tartott az Európai Unió vezetése a Közel-Kelet több országának állam- és kormányfőivel az iráni háború legújabb fejleményeiről, az energiaellátás biztonságáról és a térség stabilitásáról. A megbeszélésen részt vett António Costa és Ursula von der Leyen, valamint Jordánia, Egyiptom, Bahrein, Libanon, Szíria, Törökország, Örményország, Irak, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia és Omán vezetői.
Az Európai Bizottság ugyanakkor megerősítette, hogy minden lehetséges intézkedést megtesz a magyarországi választások tisztaságának biztosítása érdekében, miután a média beszámolói szerint Oroszország digitális befolyásolási szakértőket küldött a budapesti orosz nagykövetségre.
A tagállamok Tanácsa hivatalosan is megerősítette Andrés Ritter kinevezését az Európai Unió Európai Ügyészségének (EPPO) élére. Ő váltja az intézmény első vezetőjét, Laura Codruța Kövesit, akinek mandátuma 2026. október 30‑án jár le.
Az EUfória legújabb adásának vendége Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője volt, aki elmondta, hogy a magyar választási kampány nagyon erősen jelen van Erdélyben is, de úgy gondolja, hogy a választók 90 százaléka – ahogy korábban is – a Fideszt fogja támogatni.
A Bizottság szóvivője kifogásolta a nyelvezetet, amit az ukrán elnök a magyar miniszterelnök vonatkozásában használt. Az ukrán pénzszállító feltartóztatásáról már értesültek Brüsszelben, de még tájékozódnak az ügyben.
Az Európai Parlament költségvetési bizottsága elfogadta a 2027-es uniós költségvetés prioritásairól szóló jelentéstervezetet, amely a társadalmi kohézió, a versenyképesség és a biztonság erősítését helyezi a középpontba. A dokumentum szerint a 2027-es büdzsének kulcsszerepet kell játszania a minőségi munkahelyek megteremtésében, a demokrácia védelmében és az EU stratégiai autonómiájának megerősítésében.
Új szakaszába lépett az a polgári kezdeményezés, amely az LMBTQ+ embereket célzó konverziós gyakorlatok teljes uniós betiltását sürgeti. A kérdés immár az Európai Parlament napirendjén van, miközben az Európai Bizottság 2026 májusáig köteles hivatalos választ adni arra, javasol-e egységes uniós jogszabályt a vitatott és számos szakmai szervezet által károsnak minősített beavatkozások felszámolására.
Az Európa Tanács Tanácsadó Bizottsága a kisebbségekről szóló jelentésében különösen súlyos gondnak tartja az iskolai szegregációt, de az egészségügyi és szociális szolgáltatások terén is jelentős akadályokat lát a romák előtt. A rendszer felülvizsgálatát várják el a kedvezményes parlamenti kvóta esetében is.
Hétfőn ülésezett az Európai Bizottság Biztonsági Kollégiuma, amely az iráni és közel-keleti helyzet alakulását, valamint annak európai uniós következményeit tekintette át – értesült az EUrologus. A testület az egyre súlyosbodó regionális feszültségek lehetséges gazdasági, energetikai, biztonsági és migrációs hatásaira fókuszált.
Megpróbálunk rendet tenni az EU és a magyar kormány legutóbbi csörtéjében. Azt is megtippeltük, mi lesz a helyzet megoldása.
„Amikor a nemzeti érdekeket sérti az a döntés, vagy sértheti, akkor szokás vétózni. Magyarország a vétóját sokszor zsarolásra használja” – mondta az EUfória podcastban Halmai Katalin. Az újságíróval az elmúlt napok fejleményeit beszéltük át, hiszen Magyarország Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt az EU komoly válságba került.
Az EU igyekszik hatékony válaszokat adni az óriási digitális platformok lobbiérdekeivel, valamint a nemzeti kormányok gyermekvédelmi ügybuzgalmával szemben is. Eközben több jogalkotói eszközzel is próbálja elérni, hogy a gyerekek biztonságban legyenek az online térben, amely egyre inkább az életterükké válik.
Kivételes jogi eszköznek kellene lennie az előzetes letartóztatásnak, de nem az több európai tagországban, hanem a büntetőeljárás szinte automatikusan alkalmazott „alapintézkedése”. Az Európa Tanács statisztikái szerint a fogvatartottak közel egyharmada előzetes letartóztatottként van börtönben Európa szerte.
A mesterséges intelligencia (AI), különösen a deepfake technológiák rohamos fejlődése új kihívások elé állítja az európai országokat. A politikai deepfake videók, hangfelvételek és képek különösen kampányidőszakban veszélyesek, amikor a gyorsan terjedő, nehezen ellenőrizhető tartalmak jelentős hatást gyakorolhatnak a közvéleményre.
