Rendkívül komoly időprésben lesz az új magyar kormány az uniós források lehívása kapcsán. Nem elsősorban a hétéves költségvetés befagyasztott milliárdjairól van szó, hanem a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapról, amelyet augusztus végéig lehet felhasználni. Az Európai Bizottság azonban kinyitott néhány kiskaput.
Három EP-képviselő is sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, akik a magyar jogállamiság helyreállításáról, illetve az uniós pénzek hozzáférhetőségéről beszéltek.
Amennyiben az új magyar kormány valóban vissza akarja vinni Magyarországot az Európai Unió középpontjába, ahhoz biztosan nem lesz elég a hangnemváltás és néhány jó brüsszeli fotó. Az EUrologus top 15 listája a legégetőbb teendőkről, amelyek a Tiszára várnak, hogy másfél évtized után normalizáljuk viszonyunkat a Huszonhetekkel és Brüsszellel.
Nem egyszerű kormányváltásként, hanem európai fordulatként értelmezik a legtöbb uniós fővárosban Orbán Viktor vereségét. A Tisza kétharmados győzelme után Párizstól Varsóig, Bécstől Brüsszelig ugyanaz a kérdés hangzik el: vajon Magyarország valóban visszatér-e az EU politikai centrumába? És ezzel megszűnik-e az a belső blokkolás, amely az elmúlt években újra és újra akadályozta az uniós döntéshozatalt?
Ursula von der Leyen szerint a magyar választók „visszakövetelték európai útjukat”, miután Magyar Péter győzelmével lezárult Orbán Viktor 16 évig tartó, megszakítás nélküli kormányzása. Az Európai Bizottság elnöke hétfői sajtótájékozatóján arról beszélt, hogy Brüsszel készen áll arra, hogy az új magyar kormánnyal gyorsan előrelépjen a befagyasztott uniós források, a jogállamisági reformok és a külpolitikai együttműködés ügyében.
Az Európai Bizottság elnökének valószínűleg elege lett abból, hogy minden nap érkezik néhány hír a magyarok szivárogtatásáról, ezért az állam- és kormányfők elé utalja a kérdés megvitatását.
Az Európai Bizottság diplomáciai csatornákon keresztül kívánja jelezni aggodalmait az Egyesült Államok felé, miután J. D. Vance amerikai alelnök Budapesten, a Fidesz választási kampányának szereplőjeként az EU-t vádolta meg azzal, hogy beavatkozik a magyarországi választásokba.
A kezdeményezés középpontjában az árképzés reformja és a tagállami intézkedések összehangolása áll, ugyanakkor a háttérben egyre több konkrét ellátási probléma – köztük a repülőgép-üzemanyag (kerozin) hiányának kockázata – is sürgeti a fellépést.
Az USA és Izrael által Irán ellen indított háború rövid időn belül energiasokkot eredményezett az egész világon és természetesen Európában is. Ebben a helyzetben segítséget jelentett, hogy a négy évvel ezelőtt, az oroszok által okozott energiaválság után az EU fontos lépéseket tett a kitettség enyhítésére. Magyarország azonban még inkább függővé vált Oroszországtól. Az EUfória podcast vendége Jávor Benedek zöldpárti politikus.
A Európai Unióban kialakult helyzetünk tarthatatlanságának talán legkézzelfoghatóbb jele az uniós források befagyasztása. A tiltás egyre több területet ér el, s bár a konkrét veszteség még kezelhető, a legrosszabb forgatókönyv szerint az éves magyar költségvetési összeg háromnegyede kerül veszélybe, ha nem rendeződik a kapcsolatunk az EU-val.
Az Európai Bizottság előkészítő lépéseket tett a 90 milliárd eurós Ukrajna Támogatási Kölcsön végrehajtásához, amely az ukrán költségvetés biztosítását és a sürgős védelmi beszerzések felgyorsítását szolgálja 2026-ban és 2027-ben. Egyúttal a befagyasztott orosz vagyon hasznaiból kifizettek az ukránoknak 1,4 milliárd eurót.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy konkrét lépést tesz az európai szén-dioxid-kibocsátási piac stabilitásának megerősítésére. A javaslat az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének finomhangolását célozza, válaszul az utóbbi évek gazdasági és geopolitikai kihívásaira.
Míg a nemzetközi sajtót élénken foglalkoztatja a legújabb, Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetés, az uniós politikai élet szereplői az utóbbi időben látványosan kerülik a „magyar ügy” kommentálását.
Nemcsak a magyar, hanem a világsajtót is bejárta az a hír, amely arról szólt, hogy Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatja a külügyminiszterek tanácsáról Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és emiatt bizalmi válság alakult ki a magyar diplomáciával szemben. Szijjártó arra hivatkozott, hogy semmi titkos nem hangzik el a tanácsüléseken – ezt azonban az EUrologusnak hivatalosan is cáfolták.
Trump úgy gondolja, hogy a kiszámíthatatlanság előny a külpolitikában – erről is beszélt az EUfória podcast legfrissebb adásában Rédei Lőrinc, a Texasi Egyetem docense.
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint az Európai Unió két kulcsfontosságú tanácsadó szerve, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Európai Bizottsága (RB) nem tudja teljes mértékben betölteni szerepét az uniós döntéshozatal befolyásolásában. A vizsgálat arra jutott, hogy bár e testületek célja a társadalmi és regionális érdekek becsatornázása a jogalkotásba, véleményeik gyakran túl későn készülnek el, és hatásukat nem mérik szisztematikusan. Az egyik szervezet elnöke Tüttő Kata.
Az EP csütörtöki plenáris ülésén jóváhagyta, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unió Tanácsával az EU-ban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének új szabályairól. A döntést 389 igen, 206 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett fogadták el, ezzel a jogalkotási folyamat új szakaszba lépett. A szavazás különlegessége, hogy felborult a hagyományos nagykoalíció, ehelyett a jobboldali pártok kerekedtek a baloldaliak fölé.
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén megszavazta az Európai Unió első átfogó, uniós szintű büntetőjogi keretét a korrupció elleni küzdelem érdekében. Az új irányelv célja, hogy egységesítse a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények meghatározását és a büntetési tételeket az EU teljes területén, erősítve ezzel a fellépést a határokon átnyúló ügyekben is.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Csehország és Franciaország nemzeti védelmi terveit a Security Action for Europe (SAFE) kezdeményezés keretében. Ezt azt jelenti, hogy egyedül Magyarország terve van még függőben, az Orbán-kormány több mint 17 milliárd euró hitelt kért.
Az AGILE célja, hogy a legmodernebb védelmi technológiákat rekordidő alatt juttassa el a kutatólaborokból a hadszíntérre. A kezdeményezés középpontjában a kis- és középvállalkozások, valamint a startupok és scaleupok állnak, amelyek egyre meghatározóbb szerepet játszanak a modern hadviselés technológiai átalakulásában.
