Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében leszögezte, hogy a közös megrendelés helyénvaló volt, mert annak beláthatatlan következményei lettek volna, ha a gazdagabb tagállamok felvásárolták volna az elérhető oltóanyagokat, míg a szegényebbeknek erre esélyük sem lett volna. Azt is eredménynek tartja, hogy nem tettek engedményeket az oltóanyagok biztonságával és hatékonyságával kapcsolatban. Ugyanakkor Von der Leyen szerint hibákat is követtek el. Az elnök szerint késlekedett az engedélyezési folyamat, az EU túl optimistán állt a tömeggyártáshoz, és túlzottan is biztak abban, hogy a megrendelt adagokat időben megkapják. A múlt hibáiból azonban le kell vonni a tanulságot, „hiszen még mindig nem ott vagyunk a vírus elleni harcban, ahol szeretnénk" – ismerte el.
A jelenlegi helyezet szerint eddig 26 millió oltóanyagot sikerül eljuttatni a lakossághoz, a cél az, hogy nyár végére sikerüljön átoltani az európaiak 70 százalékát. Az elnök bejelentette, hogy részletes tervet dolgoznak ki egy olyan európai hálózatra, amely a vírus mutánsaival kapcsolatos klinikai vizsgálatokat képes elvégezni.
A nagy európai pártok óvatos bírálatok mellett támogatásukról biztosították az uniós törekvéseket, a szélsőjobbos Identitás és Demokrácia frakcióvezetője Marco Zanni szerint azonban a Bizottság mindent feltett erre a kampányra, azt ígérték, hogy a közös megrendelés megoldja a problémákat, de ez nem jött be. Zanni szerint a legnagyobb hibája az EU-nak, hogy nem ismeri be a hibáit és nem javítja ki azokat. Ugyancsak kitikus hangot ütött meg Beata Szydlo volt lengyel kormányfő, az Európai Konzervatívok és Reformeket részéről, amikor azt mondta, hogy ha a Bizottság elvette a tagállamoktól a szerződéskötés lehetőségét, akkor tegyen eleget a feladatainak.
A baloldali Manon Aubry átláthatatlanságra, az információk hiányára, a tisztázatlan felelősségre panaszkodott és élesen bírálta azt a helyzetet, hogy
minden döntés a gyógyszergyárak kezében van, ezek a cégek döntenek rólunk, miközen közpénzek milliárdjait fejtettük a kutatásba.
A szociáldemokrata Heléne Fritzon szerint az EU-nak a szerződések betartatására, az oltóanyagok szállítására és a gyártókapacitás növelésére kell összpontosítania, de emellett segítséget kell nyújtania a szegényebb országoknak is. A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint az EU le van maradva, szerinte amíg saját polgárainkat sem tudjuk beoltani, addig nem lehet komolyan arról beszélni, hogy másoknak is segítsünk.
A bizalom és a remény kezd eltűnni, új lendületre van szükség, de le kell vonni a tanulságokat és meg kell nevezni a felelősöket
– mondta Gyöngyösi. Cseh Katalin momentumos EP-képviselő arról beszélt, hogy nem volt megfelelő a kommunikáció, a parlamenti ellenőrzés, pedig az emberek elvárják a tájékoztatást, de ha valami nem megy, arról is tudniuk kell. A francia Jordan Bardella (ID) pedig Magyarországot állította be példáként, mert a magyar kormány orosz és kínai vakcinákat szerez be. Az EU azonban ideologiai okok miatt elveti ezt az utat, ezért vissza kell adni a döntési jogot a nemzetállamoknak – véli a képviselő.
A cseh néppárti Michaela Sojdorova is Magyarországról beszélt, ő azonban azt mondta, hogy a Magyarország orosz és kínai vakcinabeszerzése kapcsán inkább politikáról lehet szó, mint egészségügyről, mert ha tényleg az emberek egészsége lenne a legfontosabb, akkor valószínűleg nem alkalmaznának olyan oltóanyagokat, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezett. A DK-s Rónai Sándor is a magyar gyakorlatot bírálta. Szerinte az uniós beszerzés sokkal átláthatóbb, mint az a magyar megoldás, hogy előbb engedélyeznek egy vakcinát, mint ahogy a dokumentációt megismerhettük volna.
A Fidesz részéről Tóth Edina szólt hozzá a vitához, aki viszont a magyar ellenzéket bírálta.
A jelenlegi, egyébként is nagyon rossz helyzeten csak tovább ront az a populizmus, melyet a magyar baloldal képvisel. Hazámban, Magyarországon oltásellenes demagógiával él, itt Brüsszelben pedig pártpolitikai alapon fennhangon támadja az Európai Bizottság néppárti elnökét
– mondta Tóth Edina. Szerinte az Európai Gyógyszerügynökség felelőssége, hogy a minél előbb engedélyezze a legbiztonságosabb vakcinákat, az Európai Bizottságnak pedig kötelessége, hogy amint lehet, beszerezze azokat. Hozzátette: függetlenül attól, hogy ki gyártja őket, “hiszen ez nem ideológiai vagy geopolitikai kérdés”.
A nap krónikájához tartozik, hogy Ujhelyi István szocialista EP-képviselő sajtótájékoztatóján a Fidesz felelősségét firtatta. Az MSZP politikusa hangsúlyozta, hogy bár az Orbán-kormány úgy tesz, mintha a közös beszerzés egy, a magyar kormányra ráerőltetett és tőle független program lenne, a valóság ezzel szemben az, hogy a Fidesz-kormány képviselője folyamatosan és aktívan részt vett ebben a folyamatban. Ujhelyi közölte, hogy az uniós beszerzést egy olyan irányító bizottság felügyelte, amelyben minden tagállam képviseltette magát, és amelynek a végén jóvá kellett hagyni a keretmegállapodást. Az Európai Bizottság hivatalos közlése szerint az egyes országokba irányuló szállításra vonatkozó szerződéseket a Bizottság nem ír alá, vagyis a tagállamok feladata, hogy a keretmegállapodásban lekötött oltóanyagokat megvásárolják, aktiválják az előzetes beszerzési megállapodásokban foglalt lehetséges opciókat további dózisok rendelésére, és egyedi szerződéseket kössenek a vállalatokkal – ismertette Ujhelyi.
