Az Európai Parlament megbízásából 2020 novembere és decembere között készült új tanulmány a 2019-es adathoz viszonyítva tízszázalékos növekedést mutat azoknak a számában, akik kedvező véleménnyel vannak az Európai Unióról (50 százalék). A válaszadók 66 százaléka optimista az EU jövőjével kapcsolatban. A magyarországi megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy pozitív az Unióról alkotott képe, és 64 százalékuk optimista az EU jövőjét illetően.

A koronavírus-világjárvány megszilárdította az uniós polgárok meggyőződését, hogy az Európai Unió szintje a megfelelő hely arra, hogy hatékony megoldásokat dolgozzunk ki a Covid–19-járvány és hatásai kezelésére. 2020 végén több válaszadó látta úgy, hogy az EU-ban a helyes irányba mennek a dolgok, mint ahányan a saját országukkal kapcsolatban gondolták ezt. Ezenfelül négyből közel három válaszadó gondolja azt, hogy az EU Helyreállítási Terve segíteni fog hazájuk gazdaságának abban, hogy az gyorsabban kiheverje a koronavírus-járvány negatív hatásait. Uniós átlagban 72 százalék, Magyarországon 82 százalék felelte azt, hogy „inkább egyetért” vagy „teljesen egyetért” ezzel az állítással.

A válaszadók azonban a folytatódó járvány közepette az egyéni kilátásaikat tekintve továbbra is borúlátók: 53 százalékuk úgy véli, hogy hazájában romlani fog a gazdasági helyzet a következő egy évben. Csak ötből egy (21 százalék) vár javulást az elkövetkező egy évben az adott országban. Saját életkörülményeivel kapcsolatban a válaszadók több, mint fele (52 százaléka) arra számít, hogy azok egy év múlva is ugyanolyanok lesznek, mint most. A válaszolók negyede (24 százalék) véli úgy, hogy rosszabb helyzetben lesz egy év múlva, míg 21 százalék egyéni helyzetének javulására számít.

Magyarországon a válaszadók 31 százaléka számít a magyar gazdasági helyzet romlására, 19 százaléka a javulásra, 46 százaléka szerint pedig változatlan marad a helyzet. Saját életkörülményeinek javulását 22 százalék várja, 20 százalék számít annak romlására, és a többség: 56 százalék látja úgy, hogy egy év múlva változatlan lesz saját gazdasági helyzete.

Valószínűleg ezekre a jövőről alkotott elképzelésekre vezethető vissza, hogy az uniós polgárok az korábbiaktól eltérő elsődleges politikai elvárást fogalmaznak meg az Európai Parlamenttel szemben: a válaszadók 48 százaléka szerint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni fellépésnek kellene az első helyen szerepelnie az EP politikai napirendjén. Ez az elsődleges szempont csaknem valamennyi tagállamban, Finnország, Csehország, Dánia és Svédország kivételével, ahol a terrorizmus és a bűnözés elleni intézkedések állnak az első helyen. A 27 tagállam átlagát tekintve a terrorizmus és bűnözés elleni intézkedések (35 százalék), a mindenkinek elérhető minőségi oktatás (33 százalék) és a környezetvédelem (32 százalék) következnek a sorban.

Magyarországon szintén a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni fellépést tekintik az Európai Parlament első számú feladatának (47 százalék), a második legfontosabb a biztonságos és megfizethető élelmiszerek és a gazdák megélhetésének biztosítása érdekében tett intézkedések (36 százalék). A válaszadók 35 százaléka szerint a terrorizmus és a bűnözés elleni intézkedések jelentik a legfontosabb parlamenti feladatot, a negyedik helyen pedig a teljes foglalkoztatottság elérése áll (24 százalék).

Hasonló elmozdulás látható azoknak az alapvető értékeknek a besorolásában is, amelyeket a polgárok szerint az Európai Parlamentnek meg kell védenie. Míg az első két helyen változatlanul az emberi jogok védelme a világban (51 százalék), valamint a női-férfi egyenjogúság (42 százalék) áll, a 2020-as felmérésben a harmadik helyre a tagállamok közötti szolidaritás került. A válaszadók 41 százaléka szerint az EP-nek ezt az értéket minden másnál jobban kell védelmeznie, míg egy évvel ezelőtt csak 33 százalék vélekedett így. Magyarországon a válaszadók 53 százaléka sorolta első helyre az emberi jogok védelmét a világban, 45 százalék pedig a tagállamok közötti szolidaritást. A harmadik helyen (34 százalékkal) a szólásszabadság védelme áll.

A világjárvány és más globális kihívások, mint például a klímavészhelyzet, fenntartják az uniós polgárok igényét az EU alapvető reformjára. A válaszadók 63 százaléka fontosabb szerepet szánna a jövőben az Európai Parlamentnek, ami öt százalékpontos növekedést jelent 2019 őszéhez képest. És miközben az Unióról alkotott kedvező kép erősödött, ugyanúgy nőtt az igény is a változásra: mindössze 27 százalék felelte azt, hogy támogatja az Európai Uniót abban a formájában, ahogy eddig megvalósult (Magyarországon 42 százalék), míg 44 százalék „inkább támogatja” az Uniót, de szeretne reformokat látni (Magyarországon 30 százalék). További 22 százalék uniós átlagban és 21 százalék Magyarországon „inkább kétkedő” az Unióval szemben, de úgy érzi, „radikális reformok megváltoztathatnák a véleményét”.