Mit tudunk eddig a Munkácsot ért, súlyos sebesüléseket okozó rakétatámadásról?

A hónap legnagyobb támadását vitte véghez az orosz légierő Ukrajna ellen csütörtökön. Munkácson egy amerikai tulajdonú üzemet találtak el, Lvivben halálos áldozatot is követeltek a csapások.

  • HVG HVG
Mit tudunk eddig a Munkácsot ért, súlyos sebesüléseket okozó rakétatámadásról?

Légi csapás érte csütörtökre virradóra Munkács városát Ukrajnában. A célpont a helyszínen készült felvételek tanúsága szerint az amerikai tulajdonban lévő Flex Ltd. egyik üzeme volt, ahol elektronikai eszközöket gyártanak. A támadásban a jelenlegi információk szerint 15 ember sebesült meg, kettejük állapota súlyos.

Az éjszaka folyamán az orosz hadsereg 574 drónt és 40 rakétát vetett be ukrajnai célpontok ellen – ez volt ebben a hónapban a legerőteljesebb orosz támadási hullám Ukrajna ellen. A légvédelemnek 31 rakétát és 546 drónt sikerült megsemmisítenie, illetve eltérítenie eredeti pályájáról. Tizenegy helyen értek célt a támadó eszközök, három helyen pedig lezuhanó roncsok okoztak károkat.

Amerikai üzemet ért támadás Munkácson, Zelenszkij szerint ez választ követel

Az ukrán elnök szerint az orosz támadások úgy folytatódnak, mintha nem történnének globális erőfeszítések a háború megállítására.

A helyszínre a tűzoltókon és a mentőkön kívül a nyomozó hatóságok is kiérkeztek. Ügyészek, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a rendőrség bizonyítékokat gyűjtenek, tanúkat hallgatnak meg és felvételeket készítenek a civil infrastruktúrában okozott károkról.

Munkácson két Kalibr típusú cirkálórakéta csapódott be 4 óra 40 perc körül, a robbanások több ezer négyzetméteres kiterjedésű tüzet okoztak. A tűz és sűrű füst miatt a hatóságok arra szólították fel a városban és környékén élőket, hogy zárják be az ablakaikat, és csak indokolt esetben menjenek ki az utcára.

Ukrajnában legutóbb 2001-ben volt népszámlálás, akkor a magyar határtól légvonalban nagyjából 30 kilométerre fekvő Munkácson 81 600 ember élt, közülük 62 900 ukránnak mondta magát. A magyarok száma 6900 volt, s az utóbbi két évtizedben vélhetően még kevesebbben lettek.

A Huszti járásban található Hárspatakot is találat érte, oda egy drón csapódott be. A támadásban senki nem sérült meg, de több épületben és az elektromos hálózatban is károk keletkeztek.

Lvivben egy halálos áldozatot is követeltek a csapások. Ott az illetékes kormányzó tájékoztatása szerint hárman megsebesültek. Huszonhat lakóépület, egy óvoda, egy bírósági épület, valamint egy ipari létesítmény megrongálódott, tizenegy lakásból ki kellett költöztetni a lakókat.

A támadás hírére reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról írt, hogy a gyár a civil infrastruktúra része volt, ahol olyan mindennapi használati eszközöket gyártottak, mint a kávéfőzők, mégis az oroszok célpontjává vált.

Moszkva úgy tesz, mintha nem történnének globális erőfeszítések a háború megállítására – írta, utalva arra, hogy a múlt pénteken Donald Trump amerikai elnök Alaszkában fogadta az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, hogy a fegyveres konfliktus lezárásáról tárgyaljon vele, hétfőn pedig Zelenszkij és európai vezetők látogattak Washingtonba ugyanezért. „Mindez választ követel. Még mindig nincs jele annak, hogy Moszkva valóban érdemi tárgylásokba szándékozna kezdeni a háború lezárása érdekében. Nyomásra van szükség. Erős szankciókra, erős vámokra. Köszönöm mindenkinek, aki segít” – fogalmazott Zelenszkij.

Hozzá hasonlóan reagált Andrij Szibiha külügyminiszter, aki azt írta: a munkácsi üzem egy amerikai tőkével elektronikai termékeket gyártó vállalat, teljes egészében polgári objektum, semmi köze a védelmi iparhoz vagy a hadsereghez.

Azt is felidézte, nem ez az első eset, hogy orosz támadás ér amerikai vállalatot Ukrajnában: az év elején a Boeing kijevi irodáit találták el az oroszok. Szerinte a szerda éjszakai támadások azt is bizonyítják, hogy sürgősen meg kell erősíteni Ukrajna légvédelmét további rendszerekkel és elfogó rakétákkal.

A Munkácson történtek nyomán Rácz András Oroszország-szakértő azt írta: „itt az illúzió vége, hogy Kárpátalját ne érintené a háború”. Szerinte a közeli jövőben újabb hasonló támadásokra lehet számítani, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az oroszok „Kárpátalja légterét arra is használják, hogy itt átrepülve délről támadják a lvivi körzet katonai és ipari célpontjait”.

Megszólalt Sulyok Tamás köztársasági elnök is, aki közösségi oldalán előbb úgy fogalmazott, mély együttérzését fejezi ki „a Munkácsot ért orosz rakétatámadás sérültjeinek”, később azonban módosította a bejegyzését, amelyből így eltűnt az „orosz” szó. Ennek nyomán Török Gábor politikai elemző azt írta: „Egy újabb gyöngyszem, amely megmutatja, hogy a politikai mellett a digitális analfabétizmus is létezhet. Amit kiveszel a szövegből, nyilván az lesz a legérdekesebb és a legárulkodóbb”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még ennél is kevesebbet mondott, szerinte „a délelőtt folyamán Ukrajnából érkezett hírek újra azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség! Mindenkinek, minden erejével azon kell dolgoznia, hogy minél előbb létrejöjjön a háborút lezáró békemegállapodás! Csak így lehet elejét venni a további vérontásnak és pusztításnak”.

Magyar Péter is bejegyzéssel jelentkezett, „mélységes szomorúsággal értesültünk a Munkács városát és ezzel magyar honfitársainkat ért orosz rakétatámadásról” – írta, majd jobbulást kívánt a sebesülteknek. Sulyok Tamásnak és Szijjártó Péternek is is üzent. Az előbbinek azt, hogy a „báb köztársasági elnök pedig mélységesen szégyellje magát!”, utóbbinak pedig, hogy reméli, „mint a nemzettársaiért aggódó külügyminiszter, már bekérette »a más országok belügyeibe soha be nem avatkozó Oroszország« nagykövetét”.