5760 milliárd forintért kellene Magyarországnak ratifikálnia egy uniós jogszabályt

Az Európai Unió következő hétéves, több mint 1074 milliárd eurós költségvetését kiegésziti a helyreállítási alap elnevezésű 750 milliárd eurós, gazdaságélénkítési program (Next GenerationEU). Amikor a tagállamok tavaly döntöttek az összegről, akkor 2018-as árakon számoltak, folyó áron azonban már több mint 2000 milliárd euróról beszélünk. Az Európai Bizottság több döntést is hozott, amelyek a járvány utáni helyreállítás – beleértve a gazdaságok zöldítését, és digitalizását – mielőbbi megkezdését hivatottak segíteni. A források központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amelynek keretében a tagállamok folyó áron összesen 723,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt kaphatnak reformjaik és beruházásaik támogatására.

Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos elmondta, hogy 2026-ig évente átlagosan mintegy 150 milliárd euró összegű forrásbevonásra lesz szükség, amivel az EU az egyik legnagyobb euróalapú kibocsátóvá válik. A Bizottság ellen érdekében - a hozzá hasonló kibocsátók gyakorlatát követve – egy elsődleges kereskedői hálózat létrehozásával segíti az árverések és a konzorciális ügyletek hatékony végrehajtását, támogatja a másodlagos piacok likviditását, és biztosítja az uniós hitelpapírok lehető legszélesebb befektetői körben való kihelyezését. Emellett közzéteszik az első éves forrásbevonási határozatot (és az azt kísérő finanszírozási határozatot), valamint az első Next Generation EU finanszírozási tervet is.

Az Európai Bizottság egy diverzifikált finanszírozási stratégia kíván követni, amely különböző finanszírozási eszközök és finanszírozási technikák alkalmazásán alapul, de hangsúlyt fektet a piaci szereplőkkel folytatott nyílt és átlátható kommunikációra is. A cél nem csak a források bevonása, hanem az is, hogy alacsony szinten tartsák ennek költségét és végrehajtási kockázatát. A konstukció lényege, hogy az EU a hitelpiacokról finanszírozza meg a helyreállítási alapot, mivel az unió létező legkedvezőbb hitelbesorolás alá esik, vagyis olcsón jut forrásokhoz, amelyet tovább ad a tagállamoknak. A visszafizetés majd 2028-ban kezdődik és legfeljebb 30 évig tart.

A tagállamok vissza nem térítendő hitelhez és kezdvezményes hitelhez juthatnak a már korábban megállapított arányoknak megfelelően. A források felhasználására tervet kell készíteni minden kormánynak, amelyet majd az Európai Bizottság hagy jóvá. Ahhoz azonban, hogy a tényleges kifizetések megtörténhessenek, az is kell, hogy az úgynevezett saját forrásokról szóló rendeletet valamennyi tagállam törvényhozása ratifikálja. Johannes Hahn elmondta, hogy eddig 17 tagállam tett ennek eleget, 10 pedig nem. Magyarország is azok között van, ahol a ratifikáció még nem történt meg. A cél az, hogy június végéig valamennyi tagállam ratifikálja a jogszabályt.

Update: 17 countries have ratified the Own Resources Decision, the piece of legislation to enable #NextGenerationEU borrowing; significant progress is being made.

It is crucial that the Own Resources Decision is rapidly approved by all Member States for the borrowing to start! pic.twitter.com/VVNY0B9D4V

— Gert Jan Koopman (@GertJanEU) April 12, 2021

Ennek jelenleg most két akadálya is lehet. Egyrészt Németországban egy jogász, volt euroszkeptikus parlamenti képviselő az alkotmánybírósághoz fordult, mert szerint a 750 milliárd eurós közös kockázatvállalás megsérti a tagállami költségvetések kiegyensúlyozottságának uniós követelményét. A másik gond Lengyelország, ahol belpolitikai viták nehezítik a saját forrásokról szóló rendelet elfogadását. Johannes Hahn úgy fogalmazott, hogy nincs “B”-terv, bízik abban, hogy minden akadály elhárul a csomag megvalósítása elől.

Közben a tagállamok sorra készítik el a helyreállítási tervüket. Pár napja olvasható a magyar tervezet is (az oldal alján, HETtervezet néven), amelyet itt elemeztünk. A programok finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint.