„Fel kell készülnünk arra, hogy hosszú ideig rossz kapcsolatunk lesz Oroszországgal” – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén.

A vita az EP-képviselők csütörtöki szavazását vezette fel egy újabb állásfoglalásról, amely keményen elítéli és szankciókat követel Oroszországgal szemben az ukrán határ közelében az elmúlt hetekben mozgósított mintegy 150 ezer katona, Alekszej Navalnij ellenzéki vezér ügye és a kémkedés miatt Csehországból kiutasított orosz diplomaták miatt.

Az EP-képviselők a vitán többször odamondtak "az emberi jogokat lábbal tipró" Vlagyimir Putyin elnöknek és az uniós kormányoknak is, akik főként a gazdasági érdekek miatt vonakodnak kemény szankciókkal súlytani a rezsimet.

Az Európai Néppárt vezérszónokaként felszólaló lett Sandra Kalniete például arról beszélt, hogy

a Kreml ismét a szovjet idők módszereit alkalmazza, és az emberi jogsértésekért és az európai demokráciákba való beavatkozásért komoly árat kell fizetnie.

Egyenesen Putyinnak címzett beszédében Bernard Guetta francia képviselő, az Európa Megújul frakció tagja először rámutatott, hogy az orosz államfő a gazdasági problémák miatt egyre csökkenő népszerűségét akarja ellensúlyozni az ellenfelei elnyomásával. Majd lényegében megfenyegette Moszkvát: ne avatkozzon be a szomszédai belügyeibe, különben az EU-val találja szembe magát.

A német zöldpárti Reinhard Bütikhofer pedig arról beszélt, hogy az európai kormányok árulják el a választóikat azzal, hogy nem állnak ki határozottan Oroszországgal szemben és Európát gyengének mutatják. Bütikhofer különösen kritikus volt saját kormányával szemben amiatt, hogy a Merkel-kabinet a nemzetközi problémák ellenére sem hajlandó leállítani az Északi Áramlat 2 gázvezeték munkálatait.

A szerda délutáni vita és a készülőben lévő határozat is jól példázta ugyanakkor azt az ellentmondásosságot, amelyet EP harcias külpolitikai állásfoglalásait jellemzi:

a testület által elfogadott határozatoknak jogi következménye nincs, egy politikailag hangsúlyosabb véleményként lehet őket felfogni.

Nem is beszélve arról, hogy az EP által követelt szankciókról az uniós külügyminiszerterek csak egyhangú szavazással tudnak dönteni, és nem minden kormány hajlandó az erkölcsi kiállás gazdasági-politikai következményeit felvállalni.

Erre diplomatikus módon Borrell is utalt beszédében, aki miközben megismételte a korábbi, ukrán beavatkozást és Navalnij-ügyet elítélő nyilatkozait és Csehországgal is szolidaritását fejezte ki, rámutatott:

Oroszországot valóban fel kell tartóztatni, de bizonyos ügyekben – például az iráni atomalku vagy a klímavédelem kérdéseiben – igenis együtt kell működni vele.