szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Prágában megkezdődött az EU állam- és kormányfőinek informális csúcstalálkozójának második napja. Mint többen elmondták, az érdemi viták péntekre maradtak, hiszen csütörtökön az Európai Politikai Közösség elnevezésű, páneurópai kezdeményezés találkozóját tartották.

Oroszországon és Fehéroroszországon kívül valamennyi európai állam képviselője részt vett az Európai Politikai Közösség első ülésén – ami már önmagában komoly eredménynek mondható. A kezdeményezés tagjai mostantól évente két alkalommal találkoznak - felváltva egy uniós és egy unión kívüli országban. Jövő tavasszal Moldova, azt követően pedig valószínűleg Spanyolország, majd pedig Nagy-Britannia ad otthont a rendezvénynek.

A pénteki informális csúcstalálkozón alapvetően két téma kerül napirendre:

  • a gázár felső határának kérdése, a manipuláció által súlyosbított energiaár-csúcsok leküzdésére, illetve

  • az egységes piac és az egyenlő versenyfeltételek megőrzése, amelyre az Európai Unió a REPoverEU nevű programjában mintegy 300 milliárd eurót szán.

A csúcstalálkozóra érkezve több vezető is megerősítette, hogy pénteken nem lehet döntésekre számítani, az informális eseményeknek nem is ez a céljuk. Az várható, hogy előkészítik a két hét múlva Brüsszelben esedékes, szokásos, őszi EU-csúcsot, ahol viszont már konkrét döntéseknek kell születniük.

A tagállamokat legjobban megosztó kérdés a gázár felső határának rögzítése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt tartaná helyesnek, ha a villamos energia előállításához használt gáz árát maximálnák. Olaszország, Belgium, Görögország és Lengyelország azonban egy közös levélben azzal állt elő, hogy az összes uniós nagykereskedelmi gáztranzakció árát szabályozzák. Ehhez kiegészítésképpen ezek az országok elfogadhatónak találnák, hogy energiahiány esetében sürgősséggel, teljes, piaci áron vásároljanak gázt.

Gázársapka nélkül nem sokat ér az uniós rezsicsomag - Magyarországon meg pláne nem

Az EU által eddig elfogadott javaslatok csak tüneti kezelést jelentenek, önmagukban nem fogják megzabolázni az energiaárakat. A megoldások közül ráadásul a magyar kormány saját verzióban többet már eleve alkalmaz. A csúcsidei áramfogyasztás visszafogása pedig olyan lépés, ami külön felszólítás nélkül, magától is végbemehet - amikor sorra elkezdenek bedőlni a kis cégek.

Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök arról beszélt, hogy az energiaárak letörésére sok elképzelés létezik, arról kell dönteni, hogy ezek közül melyiket és hogyan alkalmazzák. Arra azonban nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy ez csak összehangolt és európai szintű intézkedéssel képzelhető el. Szerinte az nem járható út, ha a tagállamok külön hoznak döntéseket csak azért, hogy átmeneti versenyelőnyt érjenek el a szomszédaikkal szemben.

Az állam- és kormányfők elsőként Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke felszólalását hallgatják meg. Előzetesen Metsola ezt mondta, hogy két üzenete van az uniós tagállami vezetőkhöz:

  • Biztosítani kell Ukrajna ellátását a szükséges nehézfegyverekkel és tankokkal, a reakciónak továbbra is egyeznie kell a fenyegetéssel.

  • Az energiával kapcsolatban közös beszerzésre van szükségünk, a tagállamoknak nem szabad túllicitálniuk egymást.

Sanna Marin finn kormányfő arra a kérdésre, amely szerint mit szól ahhoz, hogy John Biden amerikai elnök szerint akár egy nukleáris Armageddonná is fajulhat a háború, a következőt mondta:

A konfliktusból az a kiút, ha Oroszország elhagyja Ukrajnát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!