Brüsszelben véget ért az uniós állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozója. A legfontosabb témán, az energiaárak és az energiaellátás kérdésén már csütörtökön túljutottak,

de ez nem jelenti azt, hogy minden kérdésre ismerjük a választ.

Sőt, arról is lehet hallani, hogy egy rendkívüli csúcstalálkozóra is szükség lesz majd. Ami biztos, a tagállamai vezetők meghatározták azokat a kereteket, amelyeken belül az Európai Bizottságnak jogalkotási javaslat kell előterjeszteni. Másképpen: most már van egy menetrend ezen a téren, amelyet már jövő héten kedden tárgyalni fognak az energiaügyi miniszterek. A tagállamok az elfogadott zárókövetkeztetésekben így fogalmaznak: “Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy a jelenlegi válságra figyelemmel Unió-szerte fel kell gyorsítani és intenzívebbé kell tenni azokat az erőfeszítéseket, amelyek a kereslet csökkentésére, az ellátás biztonságának garantálására, az adagolás elkerülésére, valamint a háztartások és a vállalkozások esetében az energiaárak mérséklésére irányulnak, továbbá meg kell őrizni az egységes piac integritását.”

Majd egy nyolcpontos felsorolás következik, amely az árakat illetően ezt tartalmazza:

• 2023 elejére ki kell dolgozni egy új kiegészítő referenciamutatót, amely pontosabban tükrözi a gázpiaci feltételeket;
• a földgázügyletekre vonatkozó, ideiglenes dinamikus árfolyosót a túlzott gázárak előfordulásának azonnali korlátozása érdekében;
• egy költség-haszon elemzést is magában foglaló, a villamosenergia-termelésben a gáz árának maximálását célzó ideiglenes uniós keretet.

Másik fontos fejlemény, hogy megegyeztek a közös gázvásárlásban is, ami önkéntes lesz, kivéve, “a – nemzeti igények szerinti – feltöltési igények 15 %-ával egyenértékű mennyiségre vonatkozó kötelező keresletaggregálás kivételével önkéntes közös gázbeszerzést”.

Orbán Viktor sikerként könyvelte el, hogy Magyarország mindkettőből kimarad, szerinte így biztosított lesz az ország energiaellátása. A szövegben ugyanis rögzítik, hogy az árak korlátozása nem vonatkozik majd a hosszú távú szerződésekre, mint például a Gazprommal között megállapodás. A közös beszerzés kötelező része pedig úgy fog történni, hogy arra a bizonyos 15 százalékra az uniós cégek közösen kérnek ajánlatot, de az már tőlük függ, hogy lehívják-e az így elérhetővé váló energiacsomagot. Ez hasonló a közös vakcina beszerzés üzleti modelljéhez.

A csúcstalálkozó második napjára maradt az orosz-ukrán háború értékelése. Itt a tagállamok megerősítették, hogy továbbra is addig tartanak ki Ukrajna mellett, ameddig szükséges, nem ismerik el törvénytelen népszavazás után elfoglalt illegális annexiót, elítélik a civil lakosság elleni támadásokat, és a háborús bűncselekmények kivizsgálására tesznek ígéretet. Megjelent azonban egy fontos pont, amely már egy esetleges békekötés feltételeire utal.

A tagállamok ugyanis rögzítik:

Ukrajna kijelentette, hogy kész az igazságos békére, amelynek magában kell foglalnia az ENSZ Alapokmánya által védett területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartását; Ukrajna azon képességének védelmét, hogy a jövőben megvédje magát; helyreállításának és újjáépítésének biztosítása, ideértve az oroszországi források felhasználásának feltárását; és felelősségre vonás a háború alatt elkövetett orosz bűnökért.

Ugyancsak tárgyaltak arról is, hogy Ukrajnának a közeljövőben milyen mértékű támogatásra lesz szüksége. Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt mondta, 2023-ban várhatóan havonta 3-4 milliárd eurót kell biztosítani Ukrajna számára, amelyből havonta 1,5 milliárdot biztosít az EU, vagyis ez egy év alatt 18 milliárdot jelent. Ez megközelítőleg annyi, mint amekkora összeg az idei juttatás volt, 2022-ben 19 milliárd eurót biztosított az EU. A tagállamok megbízták a pénzügyminisztereket, hogy tejesszének elő finanszírozási javaslatot.

Szó volt a szankciókról is, azonban nem azok felülvizsgálatáról, hanem szorosabb számonkéréséről. Ursula von der Leyen azt jelentette be, hogy az EU egy külön szankciós megbízott kinevezését fontolgatja annak biztosítására, hogy a vállalkozások ne kerüljék ki az Oroszország elleni szankciókat például EU-n kívüli közvetítők igénybevételével.

A közelgő EU-Kína csúcstalálkozó kapcsán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy az EU nem lehet naiv a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően, de el akarja kerülni a "szisztematikus konfrontáció logikáját" Pekinggel. Tájékoztatása szerint a tagországi vezetők az Európai Unió stratégiai függetlensége megteremtésének fontosságát hangsúlyozták. Ennek része a partnerségek megsokszorozása a világban, annak érdekében, hogy az EU népszerűsítse a számára fontos értékeket. Fontos továbbá az energiafüggőségek felszámolása, a védelem és a biztonság megerősítése, valamint a technológiai vezető szerep elérése a szüksége nyersanyagok rendelkezésre állása érdekében.

Az előbbi témával összefüggésben Mark Rutte holland miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Kína magabiztossága a világ színterén növekszik, ami megköveteli az EU-tól, hogy saját maga határozza meg, hogyan reagáljon.

Fontos, hogy Európa a lehető legmagabiztosabban, de függetlenül is működjön

– mondta Rutte. Úgy érvelt, hogy az EU-nak törekednie kell az egyenlőségre és a viszonosságra, hogy “ne Amerika egyfajta kiterjesztése legyünk, hanem saját politikánk legyen Kínával szemben”.