Miután az EP-képviselők nagy többséggel megválasztották Roberta Metsolát a következő két és fél évre a Parlament elnökének, a 14 alelnöki pozíció betöltéséről is gondoskodniuk kellett. Hogy melyik képviselőcsoportnak hány alelnöke lehet, azt elvileg az úgynevezett d’Hondt-számítás alapján döntik el. Alapesetben az érintett frakciók megnevezik a saját jelöltjeiket, amit a többiek a konszenzus alapján elfogadnak.

Azonban ahogy az elmúlt törvényhozási ciklusban, úgy most is alkalmazta a parlamenti többség (ami ebben az esetben az Európai Néppártot, a Szociáldemokratákat, a liberálisokat, a zöldeket és a szélsőbaloldalt jelenti) a cordon sanitaire-t, azaz az egészségügyi kordont. Csak míg korábban az Identitás és Demokrácia csoport jelöltjeit blokkolták a parlamenti funkciók betöltése során, most a Patrióták Európáért (a Fidesz frakciója) és a Szuverén Nemzetek Európája (a Mi Hazánk Mozgalom frakciója) jutott erre a sorra. A 14 helyre 17 jelölés érkezett, három jelölt nem jutott mandátumhoz a két fordulóban lezajlott választáson: a Patrióták két jelöltje és a Szuverének egy jelöltje.

Az imént említett d’Hondt-rendszer alapján a Patrióták két helyre lettek volna jogosultak. A többség azonban úgy érvelt, hogy akik EU-ellenesek és Európa lebontásában érdekeltek, azok egyrészt ne képviseljék az EU-t semmilyen szinten, másrészt pedig ne vállaljanak felelősséget olyan ügyekben, ahol az EU előmozdítása a cél.

Az egyik meg nem választott Patrióták-jelölt az olasz Fabrice Leggieri volt, az uniós határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex korábbi vezetője, a másik pedig Klára Dostálova, a cseh Andrej Babis pártjának, az ANO-nak a politikusa.

A döntésre reagált Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter is az X-en, szerinte az Európai Parlament nem akarja 18 millió választópolgár érdekeit figyelembe venni, és így kijelenthető, hogy nem tiszteli a jogállamiságot és a demokráciát.