Július 3-án lövöldözés történt egy pizzériában a madridi Paseo de Delicias utcában, egy bandák közötti összetűzés során. A rendőrség letartóztatott egy kiskorút, de nem találták meg az elkövetéshez használt fegyvert, egy levágott csövű sörétes puskát. A fegyver egyike lehetett annak a becslések szerint 35 millió illegális lőfegyvernek, amit az Európai Unióban rejtegetnek. Ez kicsivel több, mint a civil felhasználású legális lőfegyverek száma. Emellett mintegy 630 ezer lőfegyvert tartanak nyilván ellopottként vagy elveszettként a Schengeni Információs Rendszerben.

Az Európai Parlament és a miniszterek tanácsa 2024 márciusban megállapodásra jutott az EU civil felhasználású lőfegyverek – beleértve a sörétes puskákat és pisztolyokat – importjára, exportjára és tranzitjára vonatkozó rendeletének frissítéséről. Az új rendeletet a most megalakult új Európai Parlament szavazza majd meg végleges formában.

A rendelet egyik újdonsága, hogy uniós szintű elektronikus engedélyezési rendszert (ELS) hoz létre a gyártók és forgalmazók számára, amely kiváltja a sok esetben még papíralapú nemzeti rendszereket. Ezzel egy egységes biztonságos és titkosított elektronikus rendszer jön létre az engedélyek kiadására, nyilvántartásokra, információkra és határozatokra a civil felhasználású fegyverek importja és exportja terén. Az Európai Bizottságnak 2026-ra kell létrehoznia az elektronikus engedélyezési rendszert, majd a tagállamoknak négy évük lesz – 2028-ig – arra, hogy kötelezően implementálják az új elektronikus rendszert, vagy integrálják saját nemzeti digitális rendszereiket az ELS-be.

Elektronikus engedélyek az “országváltás” megállítására

Ezentúl az Európai Bizottság évente nyilvános jelentést tesz majd közzé a tagállamok adatai alapján a civil felhasználású lőfegyverek importjáról és exportjáról, amely remények szerint átlátható információs helyzetet alakít ki az EU piacára belépő és onnan kilépő fegyverekről vagy a be nem engedett fegyverek elutasításának okairól.

Bernd Lange

MARKUS SCHOLZ / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Bernd Lange, az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának (INTA) elnöke szerint a szabályozás modernizálása segít megállítani az “országváltás” jelenségét, vagyis amikor a fegyvereket a megengedőbb jogszabályokkal rendelkező államokba szállítják.

Az EUrologusnak nyilatkozó magyar vadász szerint léteznek ugyan EU-s fegyverútlevelek, de ezeknek nem egységes a formátumuk és az alkalmazásokban is sok a tagállamonkénti eltérés.

Belgium Európa kedvenc fegyverraktára?

A The Washington Post amerikai lap ironikusan így írt 2015 februárjában a koppenhágai bevásárlóközpontban és a párizsi Charlie Hebdo szerkesztőseiben elkövetett terrortámadások után: “Európában legálisan fegyverhez jutni nehéz lehet, de a terroristáknak ez nem okoz problémát”. A Bataclan klub elleni támadás során az elkövetők fegyverarzenálhoz jutottak, köztük AK-47-es gépkarabélyokkal, Zastava M-70-es puskákkal, pisztolyokkal, géppisztolyokkal és gránátvetőkkel, amelyekről úgy vélik, hogy Belgiumban szerezték be őket. Paradox módon Brüsszel, ahol a fegyverkereskedelem szigorú rendezésére törekednek, az illegális fegyverkereskedelem egyik fontos gócpontja is. Ehhez hozzájárulhat az ország földrajzi elhelyezkedése, a kontinens közepén fekvő nagy kikötője, az antwerpeni dokk, ahogy az is, hogy Belgium régóta szerves része a nemzetközi kereskedelemnek.

Szakértők szerint az illegális fegyverek egy számottevő hányada a nyugat-balkáni háborúk után maradt polgári kézben. Ezek aztán kis tételekben szivárogtak be Nyugat-Európába. Ráadásul – teszi hozzá a Flamand Békeintézet szakértője – a kilencvenes évek óta az EU-n belüli belső határellenőrzések megszüntetése a schengeni zónában megnehezíti a lőfegyverek mozgásának az ellenőrzését is.

Mikhail Kalasnikov a róla elnevezett AK-47 fegyverrel

AFP / Vyatkin Vladimir

Csehország és Románia: két ellentétes példa a fegyvertartásra

Az európai országokban eltérőek a fegyverek beszerzésére és birtoklására vonatkozó jogszabályok, bár létezik egy 2021/555 számú uniós irányelv, amely közös minimális normákat határoz. Egészen pontosan a lőfegyverek beszerzésére és birtoklására az EU-ban, valamint a lőfegyverek egyik európai országból a másikba történő átvitelére. Ez az irányelv egy 2017-es jogszabályt váltott fel, amelyet a 2015-ös párizsi terrortámadások után szigorítottak, különös tekintettel az átalakított félautomata lőfegyverekre, a nagy kapacitású tárakkal vagy összecsukható vagy teleszkópos markolatokkal rendelkező félautomata lőfegyverekre.

Az egyik legutóbbi európai lövöldözés négy nappal a 2023 karácsonya előtt történt, a prágai egyetem bölcsészettudományi karán, Csehországban. Az elkövető egy 24 éves diák volt, aki először az apját, majd az egyetemen további 14 embert ölt meg. Csehországnak az EU-ban az egyik legmegengedőbb a fegyvertartási törvénye. Csehország az Egyesült Államok, Mexikó és Guatemala mellett az egyik olyan ország a világon, amely alkotmányában szabályozza a fegyverek birtoklásának jogát. Bár a kérelemhez orvosi jóváhagyás szükséges, az elkövetőnek pszichiátriai problémái voltak. Az eset hatására a cseh parlament szigorította a jogszabályt.

Ezzel szemben Románia rendelkezik az egyik legszigorúbb fegyverhozzáférési jogszabállyal Európában. Ebben orvosi és pszichológiai vizsgálatot, elméleti és gyakorlati képzési tanfolyam elvégzését, valamint a használathoz szükséges engedélyek megszerzését írják elő.

Nincs olyan tanulmány, amely statisztikai korrelációt mutatna ki a lőfegyverekhez való legális hozzáférés és az adott ország lőfegyveres gyilkossági aránya között – magyarázza az Katharina Krüsselmann, a Leideni Egyetem Fegyveres erőszak, gyilkosság intézetének kutatója. Valójában “készültek tanulmányok ebben a témában, de az eredmények eltérnek” – pontosít Krüsselmann. – Ami fontos, hogy a polgárok milyen arányban élnek-e ezen jogukkal, és milyen hatékonyan szabályozott a lőfegyverekhez való hozzáférés. Gondoljunk csak a képzésekre, az állami hatóságok ellenőrzéseire vagy a biztonságos tárolásra.” A kutató szerint Csehország kiváló példa: “Bár a jog alkotmányban van rögzítve, a lőfegyveres gyilkosságok aránya az egyik legalacsonyabb Európában. Tehát az, hogy az alkotmányban rögzítik a lőfegyverekhez való hozzáférés jogát, önmagában nem jelent több erőszakot.”

Bár a tömeglövöldözések feltűnőek, a lőtt sebek okozta halálesetek Európában ritkák és általában otthoni környezetben történnek, sok esetben legális fegyverekkel. 2015-ben, a párizsi terrortámadások évében, az EU-ban közel 7000 lőfegyveres halálos áldozatból a legtöbb – mintegy ötezer – öngyilkosság volt, ezer gyilkoság és 700 nem meghatározott baleset vagy haláleset – derül ki a Flamand Békeintézet adataiból.

A lőfegyverek legális hozzáférése, különösen egy háztartásban, “nagyobb öngyilkossági kockázattal jár” – magyarázza Krüsselmann. Ugyanez igaz a családon belüli gyilkosságokra is, amire a magyarázat az, hogy a háztartási konfliktusok felerősödésekor egy különösen veszélyes fegyver van kéznél.

Egy gyanúsított fegyvere az Ügyészség felvételén.

Ügyészség

Írta: Lola García-Ajofrín (magyar verzió: Folk György, EUrologus)

A cikk létrejöttéhez hozzájárultak: Ana Somavilla (El Confidential, Spanyolország), Folk György (EUrologus/HVG, Belgium), David Chytil (Denik Referendum, Csehország), Sebastian Pricop (Hotnews, Románia)

Ez a cikk a PULSE-projekt határokon átnyúló újságírói együttműködés keretében készült az Európai Bizottság támogatásával. 

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: AFP / Yasuyoshi Chiba