Az Európai Bizottság a világon elsőként hozta működésbe jogalkotási gépezetét azért, hogy az utóbbi pár évben gyors tempóval fejlődő mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásai kapcsán úttörőként jogi kereteket alkosson. A cél az volt, hogy megpróbáljanak jobban irányt mutatni az iparág kormányokkal való együttműködésben, mint azt korábban a későn jött digitális kereskedelmi oldalak és óriásplatformok szabályozásában tették.

Az új technológia rohamos fejlődése megkövetelte, hogy az EU ne egy merev szabályrendszert hozzon létre, hanem helyette a folyamatos fejlődésre reagálni képes Mesterséges Intelligencia Testületét állították fel. Ennek koordinációjában az Európai Bizottság és az EU tagállamainak szakértői képviselői vesznek részt.

A mesterséges intelligencia politikai és jogalkotási szerveihez technológiai innovációval foglalkozó testület is kapcsolódik. Ez az Európai MI Iroda, ami gyakorlatilag az agya az új technológiára épülő szabályozási útvesztőnek. Itt összpontosulnak a tagállamokból érkező, mesterséges intelligenciával foglalkozó tudományos és civil közösségek, szakértői csoportok és az iparági trendeket vizsgáló műhelyek inputjai. A mesterséges intelligencia körül kialakuló bürokratikus ökoszisztéma része a GenAI4EU csomag is, amelyet 2024 januárjában az új technológiával foglalkozó, induló kis- és középvállalkozások fejlesztéseinek támogatására hozott létre a Bizottság.

Rég készült rá Európa

Az MI szabályozásával kapcsolatos folyamat sem tegnap indult el: az Európai Bizottság már 2018-ban, a MI Szövetség égisze alatt nyilvános konzultációt indított el a polgárok, a civil társadalom, az üzleti és fogyasztói szervezetek, a szakszervezetek, tudományos intézmények, közintézmények és szakipari szakértők bevonásával az új technológia és adatbiztonsági feltételeinek kialakítása kapcsán.

A másik fontos előzmény, hogy az Európai Bizottság 2021-ben előterjesztette azt az MI törvényjavaslatot, amelyet 2023 decemberében el is fogadott a Parlament és a Tanács is. A törvényjavaslat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető kockázatokat és fenyegetéseket igyekszik skálázva figyelembe venni. Ezek alapján az összes Európai Uniós tagállamban alkalmazható emberi jogok védelmét, az Unió polgárainak biztonságát és a fejlesztők számára egyértelmű követelményrendszert ígér a szabályozás. A Bizottság az MI-re vonatkozó törvényt a fejlesztés rizikófaktorai alapján határozta meg. Így például a vállalatok vagy kormányok általi társadalmi pontozás szigorúan tiltott (ellentétben a közismert példa, Kínával), de a spamszűrők és a mesterséges intelligenciával készült videó játékok megregulázása továbbra is a szoftverfejlesztők hatáskörébe marad.

Pénz is lesz

A szeptember elején bemutatott a versenyképesség felpörgetését célzó Draghi-jelentés is számításba veszi az új technológia nyújtotta lehetőségeket. Sőt Európa számára egy potenciális „innovációs kiskaput” vizionál a mesterséges intelligencia bevonásával. Az Unió a globális technológiai versenyben történő előre lépése mellett az AI-ban látja a tisztább közlekedés, a megbízhatóbb egészségügy és a transzparensebb és olcsóbb közszolgáltatások javulásának jövőjét. A helyes és etikus használattal pedig a vállalatok termelésének hatékonysága és szolgáltatásaiknak fenntarthatóbbá tétele is megcélozható – olvasható ki a Bizottság közleményéből.

A mesterséges intelligencia megfelelő használatához a szabályok és szoftveres oldal mellett exponenciálisan növekvő energiafelhasználással és komoly hardverberuházási költségekkel is számolnia kell Európának.

Ezt a szeptember 10-i tanácskozáson úgy kommentálta Ursula von del Leyen, hogy az idei év elején a bizottság lehetővé tette az európai startupok számára, hogy hozzáférjenek az EU nagy teljesítményű számítógépeinek hálózatához. „Európának az MI innováció globális vezetőjévé is kell válnia. Az MI-gyárak segítenek biztosítani vezető szerepünket ebben az átalakító technológiában” – fogalmazott az ülésen. Az MI gyárak a technika tesztelésére, alkalmazások fejlesztésére, a mesterséges intelligencia tudományos használatára és a tiszta technológiák megalkotására specializálódnak. Ezzel egy EU-n belüli gazdasági ökoszisztéma is kiépülhet, amelytől a Bizottság az EU belső piacának erősödését és a saját, jól képzett szakembereinek kitermelését várja.

Nem kevés pénzügyi forrás szükséges egy ennyire komplex és innovatív technológia támogatásához a rentabilitás eléréséig. A Horizon Europe EU-s innovációs finanszírozási programjában csak az MI kutatásra és fejlesztésre a 2021 és 2027 közötti időszakra 93,5 milliárd eurót különített el a Bizottság. Az összeg 70 százalékát olyan kis- és középvállalkozások támogatására szánja az EU, amelyek munkahelyeket teremtenek tudományos területen és a technológiai beruházásokat eredményeznek. A projekt másik pillére a Digitális Európa Program, amely szintén a digitalizációs átalakulás támogatását szolgálja, közel 8 milliárd eurós költségvetéssel.

A szeptember 10-i hivatalos ülésen az EU közzétett egy mesterséges intelligenciát célzó, közel 1 milliárd eurós támogatást jelentő felhívást. Ennek hatásait azonban nem a közeljövőben fogjuk érzékelni, hiszen az EuroHPC – az EU és a közreműködő tagállamokat és magánpartnereket összefoglaló kezdeményezése –  csak 2025 december 31-én zárja le a jelenlegi pályázati időszakát.

A Bruegel Intézet elemzéséből kiderül, hogy hiába aktuális és páratlan eddig az EU mesterséges intelligencia szabályozási kísérlete, számos jogi problémával szembesülnek a felhasználók és a fejlesztők is. A kisebb nyelvi modellek például átesnek a szabályozás szitáján, mert nem elég fejlett az általuk használt technológia, de ettől még generálhatnak hamis adatokat. Az induló vállalkozások számára pedig még mindig magasak a költségek az EU-s szabályozások miatt, ez pedig az MI jogszabály hiányosságaiból adódik. A felhasználóknak sem egyszerű megbízniuk a Mestersége Intelligenciát használó vállalatokban, hiszen a személyes és az emberi jogokat védő szabályozások megkerülhetők, az adatok pedig manipulálhatók.

Sokat kell még az európai digitális ökoszisztémának fejlődnie, hogy valóban megfelelő garanciákat építsen be a mesterséges intelligencia használatának alkalmazásába. Méghozzá úgy, hogy megszerezze a felhasználók bizalmát, és azt képes is legyen tartósan megőrizni. A bizalom jelenlegi korlátozott mértékéről ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen, mely szerint Magyarországon például a vállalatok kétharmada ódzkodik az MI bármilyen fajta alkalmazásától és a cégvezetők 88 százaléka egyáltalán nem is használja a technológiát. Egyelőre a MI hatása, főként a marketing, adatelemzés és a termékfejlesztési területeken van terjedőben hazánkban, ezekben a szegmensekben a vállalkozások fele él a mesterséges intelligencia előnyeivel.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a Bizottság és a vadonatúj testület tevékenységét az egyik hangadó brüsszeli digitális jogvédő szervezetet, az EDRi (European Digital Rights) is fenntartásokkal fogadta. Szakértőjük úgy fogalmaz az EDRi állásfoglalásában, hogy: „felszólítjuk a döntéshozókat, hogy biztosítsák: Az MI-törvény erőteljes és jogtisztelő végrehajtását EU-s és nemzeti szinten”. A Bizottság MI-t célzó lépéseiből a civilszervezet hiányolja a proaktivitást, a nemzetbiztonság védelmét és a végrehajtás átláthatóságát: „Az Európai Bizottságnak dolgoznia kell a jogi szürkezónákon, hiszen az unió polgárainak személyes jogai foroghatnak kockán az új digitális technológia elszabadulásával.”