Európa hadat üzent Kínának az elektromos autók behozatalára kivetett akár 38 százalékos vámmal, miközben 2035-re teljesen át akar állni a nulla károsanyag kibocsátású gépjárművek gyártására. A témában tartott strasbourgi európai parlamenti plenáris ülésen Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy az autóipar Európában kulcsfontosságú szféra, hiszen az összfoglalkoztatottság 10 százalékát adja. Ráadásul az unióban folyó kutatás-fejlesztés harmada ebben a szektorban összpontosul sorolta tovább a biztos.

Megemlékezett arról is, hogy az EU 2030-ra azt a köztes célt tűzte ki, hogy a személygépkocsik 55 százalékkal, a kisteherautók pedig 50 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátással rendelkezzenek. 2035-től pedig kizárólag nulla szén-dioxid kibocsátású személygépjárművek értékesítése lesz lehetséges a közös célok szerint. Mindez jól illeszkedik ahhoz a vállaláshoz, hogy 2030-ra az EU-ban, minden iparágat beleértve 55 százalékkal kell csökkenteniük a tagállamoknak a szén-dioxid kibocsátást.

Addig azonban temérdek még a teendő: a közlekedés 2021-ben az üvegházhatást okozó gázkibocsátás 72 százalékáért volt felelős, úgy hogy az elmúlt több, mint 30 évben 25 százalékkal, exponenciálisan növekedett a mennyisége. Az EU ezen folyamat megfordítására gyártásban, szállításban és értékesítésben végrehajtott jogszabályi változtatások mellett a közút használatot is megreformálni készül: 2026-ig 60 kilométerenként elektromosautó-töltőállomásokat, 2031-ig pedig 200 kilométerenként hidrogéntöltő állomásokat kell telepíteniük a tagállamoknak.

Kínával a valóság kopogtat az EU ajtaján

Tavaly ősszel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy megvizsgálják a rohamosan növekvő olcsó, kínai elektromos járművek behozatalát annak érdekében, hogy szükség van-e a meglévő uniós import és vámszabályok megváltoztatására.

Végül az olyan az EU-val együttműködni hajlandó elektromosjármű-gyártó cégekre, mint a BYD, vagy a Geely 17-19 százalékos vámot vetettek ki. Azokra a gyártókra pedig, akik nem működtek együtt a vizsgálat során 37,6 százalékos vámtarifa vonatkozik.

A szabályozás véglegesítése ügyében az Európai Bizottság térfelén pattog a labda, ugyanis az ideiglenes vámok csak négy hónapig lehetnek érvényben, ezek pedig november elején érvényüket vesztik. Addigra az EB-nek véglegesítenie kell a jogalkotásban, hogy a következő öt évben mennyivel sarcolja meg a kínai elektromosjármű-gyártó vállalatokat. Fontos megemlíteni, hogy a védővámok közös uniós hatáskörbe tartoznak, ezért arra nem kell a tagállamok áldását kérnie a tanácsban az unió végrehajtó testületének.

Válság vagy lehetőség?

Említésre érdemes, hogy a téma több órán át tartó vitára sarkallta a pártcsaládokat, melyen sok mindenről szó esett az elektromos autó gyártásának válságától az Unió jogalkotási módszereinek megkérdőjelezhető hatékonyságáig.

„Az EU nem versenyezhet saját magával, nekünk az USA-val vagy Kínával kell versenyeznünk” – mondta a vita során Daniel Objatek, a Konzervatívok képviselője, arra utalva, hogy a Lengyelországból a magas adók miatt továbbálló autógyárak, óriási nemcsak pénzben jelentenek óriási kiesést az ország számára, de sok munkahely is megszűnt. Szerinte túl komplikált és nehézkes a szabályozás az EU részéről, miközben a saját autógyáraik fenntartásához kevés tőkével rendelkeznek a tagállamok.

A Patrióták Európáért pártcsaládból Paolo Borchia olyan költői képekkel szemléltette egyet nem értését, mint hogy „az EU lélegeztetőgépen van” és „halott terveket követ”. Kommentárjában kifejtette, hogy szerinte a Bizottság vagy az inkompetenciája, vagy a rosszindulata miatt belevezette az autóipart egy eleve bukásra ítélt gazdasági folyamatba.

Ezzel szemben a Szocialisták és Demokraták (S&D) pártcsaládtól Mohammed Chahim hosszú távon értékelhető célként tekintett az EU klímasemlegességet és kínai gyárakat célzó szabályozására. “Ezt azonban nem minden képviselő látja át az Európai Parlamentben, és ezért hátráltatják a jogalkotási és stratégiai folyamatokat” – tette hozzá. A Renew EP képviselője, Christopher Grudler az autóipari cégek pénzügyi ösztönzőinek és kedvezőbb adózási formáinak bevezetéséről beszélt.

A Zöldek, a Baloldal és az S&D-től Gabrielle Bischoff egyaránt kiemelték a munkahelyek megszűnésének aggasztó folyamatát, hiszen az autóipari gyárak bezárása európai szinten 14 millió munkavállalót érint. A Zöldektől Sara Matthieu úgy fogalmazott: „nem engedhetjük, hogy a munkavállalók legyenek az áldozatai annak a hibás menedzsment megközelítésnek, amit néhány autóipari cég képvisel”. Az Európai Baloldal pedig populista szólamokat pengetve az autóárak csökkentésében is lát megoldást, így szerintük végre nem számítana luxuscikknek egy elektromos autó megvásárlása.

„Felőlem végül is lovagolhatnak is, de ne tiltsák be a belső égésű motorokat” – csattant fel a Szuverén Nemzetek Európája pártcsoportból Milan Uhrík. A képviselő szerint nincs meg a megfelelő infrastruktúra – így például az elektromos autó töltőállomások – egy ilyen mértékű strukturális átalakításhoz. A fideszes Gyürk András lesújtó eseménynek nevezte Von der Leyen és a jelenlegi Biztosság kormányzását, amely egy ilyen gazdasági mélyponthoz vezethetett.