Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Eredetileg az EU-hoz akkreditált nagyköveteknek kellett volna dönteniük arról, hogy jóváhagyják az uniós büntetőintézkedések meghosszabbítását, múlt pénteken azonban egyedül a magyar nagykövet jelezte, hogy kormánya előbb egy vitát szeretne a szankciós politika jövőjéről. Ez összecsengett azzal, amit múlt héten a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter mondott, nevezetesen az új amerikai elnök hivatalba lépésével új helyzet állt elő, ezért az EU-nak át kell értékelnie, hogy mit vár a büntetőintézkedésekről.
A tagállamoknak január 31-ig kell dönteni a hosszabbításról, ellenkező esetben az egész szankciós rezsim összeomlik, aminek első jele az lenne, hogy Oroszország hozzájut az EU-ban befagyasztott több mint 200 milliárd eurós bankbetétjéhez.
Azt is felhozták magyar oldalról, hogy a büntetőintézkedések miatt Magyarországot 19 milliárd eurónyi kár érte, ezzel kapcsolatban azonban egy magas rangú uniós tisztviselő pénteken azt mondta, hogy a magyar kormány ilyen adatot nem hozott hivatalosan tudomásukra és nem tudják, hogy min alapul ez a számítás.
A nagykövetek úgy döntöttek, hogy a hétfői külügyminiszteri tanács elé utalják az ügyet, miközben az Európai Tanács hivatala már arra készült, hogy magyar vétó esetén az rendkívüli EU-csúcsot hívnak össze még ezen a héten. A külügyminiszterek találkozója előtt azonban váratlanul ismét összehívták a nagyköveteket, ahol ez az egy napirendi pont szerepelt.
Szijjártó Péter Brüsszelbe utazása előtt a közösségi oldalán azt posztolta, hogy
az EU-s külügyminiszterek tanácsülésén az dönti el a szavazatunkat, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről.
Sajtóértesülések és az EUrologushoz eljutott meg nem erősített információk szerint a tagállamok egy nyilatkozatot fognak elfogadni a magyar vétó feloldása érdekében. Ebben többek között az szerepel, hogy
a Bizottság megkeresi Ukrajnát, hogy biztosítékokat kérjen az EU-ba irányuló kőolajvezeték-transzferek fenntartásával kapcsolatban.
A nyilatkozatban jelzik, hogy az ukrajnai gázvezetékrendszeren keresztül történő európai gázellátás Ukrajna nemzetközi kötelezettsége. Ezt egyébként az ukránok nem vitatják, s már korábban leszögezték, hogy Azerbajdzsánból származó energiahordozókat továbbítanak.
