Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Szijjártó Péter az Országgyűlés általános vitáján felszólalva bemutatta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot.
Magyarország a jövőben nem kíván részt venni a mára politikai eszközzé silányodott, presztízsét vesztett Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában
– közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, hogy szerinte “nemcsak hogy politikai eszközzé silányodott a szervezet, hanem a presztízsét, a megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette”. Indokolásul felhozta, hogy a gázai népirtás miatt az ICC elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen. Ezt a döntést látványosan semmibe vette a magyar kormány, amikor nemrégiben több napon keresztül vendégül látta Budapesten az izraeli vezetőt – a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést is ekkor jelentette be Orbán Viktor.
Az EU támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot és a Római statútumban lefektetett elveket. Az EU tiszteletben tartja a bíróság függetlenségét és pártatlanságát, és határozottan elkötelezettek vagyunk a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás és a büntetlenség elleni küzdelem mellett
– szögezte le az Európai Bizottság álláspontját Anouar El Anouni szóvivő, a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján. Arra is utalt, hogy a magyar lépésnek lehetnek uniós következményei. Így fogalmazott:
Az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkének (3) bekezdése értelmében Magyarország köteles a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében aktívan és fenntartások nélkül támogatni az Unió külső biztonságpolitikáját, és eleget tenni az Unió e téren hozott intézkedéseinek.
Ha az uniós jog megsértésének lehetősége felmerül, akkor az Európai Bizottságnak – mint az alapszerződés őrének – kötelessége lépéseket tenni, vagyis kötelezettségszegési eljárás indítani. Egy hasonló ügyben jelenleg is a Bíróság előtt áll Magyarország: az ENSZ Kábítószer-bizottságának egyik ülésszakán a Kábítószer Egyezmény módosításáról szóló szavazás alkalmával Magyarország a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok átminősítése tekintetében az ezzel kapcsolatos uniós állásponttal ellentétesen szavazott, annak ellenére, hogy az EU-s álláspont képviselete minden kormány számára kötelező. Ebben az ügyben a Bíróság főtanácsnoka már ismertette az álláspontját, szerinte ki kell mondani, hogy Magyarország nem teljesítette a tanácsi határozatból eredő kötelezettségeit, valamint megsértette az Unió kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét. Vagyis éppen azzal érvelt a főtanácsnok, mint amire az Európai Bizottság is hivatkozik az ICC esetében.
