Az európai ügyészi szervezet jogosult lesz vizsgálatokat és vádhatósági eljárásokat lefolytatni azon tagállamok területén, amelyek részesei ennek az együttműködésnek. Egyelőre öt ország marad ki az ügyészség munkájából, közöttük Magyarország is.
Tizenhat éves az az uniós jogszabály, amely az állatok szállítás közbeni jogairól szól. Megkezdődött az a munka, amellyel újraszabályoznák ezt a területet, de az érdekek összeütközése miatt ez nagyon nehéz lesz.
Az uniós kormányokon múlik, jóváhagyják és alkalmazzák-e az Európai Bizottság ajánlásait.
Az ajánlás ugyanaz: két oltást között legalább három hétnek kell eltelnie.
Egy olyan állásfoglalást készítenek elő az Európai Parlamentben, amelynek értelmében a cseh kormányfőt ki kellene hagyni az uniós döntéshozatalból. Az ok egyszerű: Andrej Babiš olyan pénzek elosztása fölött rendelkezik, amelyek jó része saját cégeinél landol.
A jogállamisági problémák akkor sem múlnak el, ha az Európai Bizottság tovább dolgozik az ügyön – nyugtatta a költségvetési főigazgató az EP-képviselőket.
A rendkívül feszültté vált belarusz helyzettel foglalkozott az Európai Parlament külügyi bizottsága. Az uniós állam- és kormányfők hét elején több szankciós intézkedésről döntöttek, megállapodtak abban is, hogy ezeket újabbak fogják követni, az EP-képviselők azonban még nagyobb határozottságot szeretnének látni és Aljakszandr Lukasenka elnököt nemzetközi büntetőbíróság elé állítanák.
Véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos rendkívüli csúcstalálkozója, a második napon a koronavírus-járványról és a klímaváltozásról volt szó. Utóbbival kapcsolatban még nagy viták várhatók – a magyar kormány a rezsicsökkentés miatt aggódik.
Az Európai Bizottság hatalmas erőbedobással készített jogállamisági jelentése reflektorfénybe helyezi a problémákat, de megoldási javaslatot nem kínál. Jogálom című cikksorozatunk 4. része.
Komoly válaszlépésekről döntöttek az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben: a fehérorosz gépek nem repülhetnek az EU-ba, az európai légitársaságokat pedig arra kérik, ne használják a fehérorosz légteret. További szankciók is várhatók.
Két napos rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. A napirenden az EU-orosz kapcsolatok, a brexit, a Covid-járvánnyal kapcsolatos helyzet és az éghajlatpolitika kérdései szerepelnek. Rendkívüli témaként szó lesz a fehérorosz hatóságok által leszállásra kényszerített polgári légijárat ügyéről is.
Ezen a héten az EU-s intézmények több, az illegális migráció visszaszorítását célzó lépést tettek. Ezekben egy közös mindenképpen van: Magyarország egyiket sem támogatja.
Kell-e igényelni? Milyen jogokkal jár? Mi van, ha valakinek nincs? Megvétózhatja-e az ötletet Magyarország?
Megegyeztek az uniós intézmények az EU-n belüli szabad mozgást biztosító védettségi igazolások részleteiről, az orosz és a kínai vakcina megítéléséről keveset tudni.
A magyar külügyminiszter szerint az EU genderügyekkel és emberi jogi feltételekkel nehezíti a kereskedelmi tárgyalásait.
2021-23 között szállítják majd az oltóanyagot.
Az európai politikusok egyik része szerint a világ átoltottságát az oltóanyagok gyártásának további gyorsításával és a felajánlások megnövelésével, másik része szerint pedig a vakcinák szabadalmi jogainak felfüggesztésével lehetne elérni. Két hete az Egyesült Államok bejelentette, hogy támogatja a Covid–19 elleni vakcinák szabadalmi oltalmára vonatkozó mentesség bevezetését.
A tagországok dönthetnek arról, hogy az EU-ban engedélyezett vakcinák mellett elfogadják-e a Sinopharmot is.
Az EP-képviselők figyelmeztetnek: nem szavazzák meg a Törökország által áhított vámunióreformot, ha az ország nem tartja tiszteletben a jogállamiságot és emberi jogokat.
Magyarország blokkolta azt a közös uniós állásfoglalást, amelyben az EU a palesztin–izraeli konfliktus békés rendezésére szólított volna fel.
