Ha az uniós tagállamok úgy döntenek, Magyarország elvileg kaphat Pfizer-oltásokat abból az 1,8 milliárd adagra szóló uniós keretbeszerzésből, amelyből az Orbán-kormány kimaradt, ez csakis a többi ország akaratán múlik – derült ki az Európai Bizottság szóvivőjének a nyilatkozatából, amelyet az EUrologus megkeresésére adott.

Pénteken került nyilvánosságra Ursula von der Leyen válasza a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjének és miniszterelnök-jelöltének, Dobrev Klárának levélére. A Bizottság elnöke azt írta: mivel Magyarország nem vett részt a harmadik körös uniós vakcinabeszerzésben, nem lesz képes egyetlen adag Pfizer–BionTech-vakcinát sem megvásárolni. Ez a DK értelmezésében azt jelenti, hogy Magyarország kormányváltás esetén is kiesik az uniós vakcinabeszerzésből.

A valóságban viszont az, hogy az Orbán-kabinet nem lett részese az idén májusban megkötött szerződésnek,

még nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a többi tagállam adjon néhány tízmilliót Magyarországnak a 2023-ig lekötött 1,8 milliárd vakcinából, ha erre 2022-ben a magyar kormány megkéri.

Hiszen az a többi tagállamnak is érdeke, hogy a magyar emberek hatékony ismétlő oltást kapjanak, és a koronavírus-járvány ne robbanjon be újra a következő években.

„Az, hogy Magyarország kimaradt, azt jelenti, hogy a Pfizer–BioNTech-kel kötött szerződés alapján nem rendelhet közvetlenül a gyártótól” – magyarázta Stefan de Keersmaecker Európai Bizottság egészségügyben illetékes szóvivője hétfőn a lapunknak.

De Keersmaecker hangsúlyozta: „a részt vevő uniós tagállamok rendelkeznek a vakcinákkal”, vagyis közös megegyezéssel adományozhatnak az egészből, és egy-egy tagállam is adhat tovább a rá eső kvótából.

Az EU-nak egyébként is célja, hogy a hatalmas vakcinabeszerzésből a környező államoknak is adjon, illetve a fejlődő országokat is támogassa az ENSZ-féle COVAX-programon keresztül.