A tűző nap ellenére nagyon sokan érkeztek gyerekekkel, hogy a legifjabbak megismerkedhessenek az íjászattal, a kardforgatással, a lovaglással. Kis pónikon lehetett lovagolni és a vállalkozó kedvű gyerekek kipróbálták a rönklábakkal való mocsárjárás, meg a gólyalábon ugrálás nem könnyű tudományát. Megismerkedhettek a jelenlévők az akkori kézművesek munkájával, a honfoglalás korának lovas életével, a királyi ítélőszékek bíráskodási gyakorlatával.

Szinte állandóan szólt az ország háza előtt a középkori zene, a táncosok és a gólyalábasok is több műsort adtak. A korabeli, vastag, hosszú ruhákba és kalpagokba beöltözött fellépők hősiesen tűrték a meleget.

© MTI

Több ezren érkeztek vidékről és nemcsak a Budapest környéki településekről. A külföldi turisták közül többen hiányolták az angol nyelvű tájékoztatót a programokról. A sülő ökröt szinte mindenki lefényképezte. Már dél körül hosszú sorok kígyóztak az enni-innivalót árusító sátrak előtt. Fogyott a malacsült, a krumpli, a gulyás, a  párolt káposzta és mindenféle innivaló. Kevésnek bizonyult az árnyat adó pihenő- és ülőhely, valamint az üdítőt, vizet, sört árusító sátor is.

Az Ország Tortája címet idén a szatmári szilvatorta kapta, amelyet Pataki János, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Egyesülete elnökének vezetésével porcióztak ki a cukrászok, 250 forintos kedvezményes szeletáron. Fél 1 körül már attól tartott Pataki János, hogy kevésnek bizonyul az a 3500 szelet, amennyivel készültek. Délután 2 órakor hírességek – a színész Pindroch Csaba vagy például az artista Rippel-testvérek – részvételével vágták fel jelképesen az Ország Tortáját, amely amúgy Zila László és Mácsai Dániel „találmánya.”

A királyi udvar történelmi játszóházához kapcsolódott az immár hagyományos Kenyérfesztivál, amely idén a Néprajzi Múzeum előtt kapott helyet. Kiváló pékek, híres pékségek vonultak fel sátraikkal a Kossuth téren. A Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének közreműködésével megrendezett kenyérfesztiválon sorba álltak az érdeklődők a rétesért, a burekért, a szalonnás-hagymás-tejfölös pomposért (lángosért), az égetett tésztás rábaközi perecért.

A házi kenyérsütést is sokan kísérték figyelemmel, akárcsak a malomkővel való búzaőrlést. Kis liszteszsákokkal igazi  malmot lehetett játszani az aszfalton. A gyerekek saját maguk gyúrtak ki kis kifliket és cipókat, majd kisüthették, természetesen szakértői segédlettel.