Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Orbán Viktor egy kampánynyitónak még korai nagygyűléssel próbálja visszavenni a kezdeményezést, amire szüksége is van, hiszen egy friss kutatás szerint a magyarok fele úgy érzi, az elmúlt 15 év csak ártott az országnak. Hogy a kormány mit tervez az előttünk álló időre, azt már egyre jobban láthatjuk, mert a héten megtárgyalták a 2026-os költségvetést. A kormány szerint van esély arra, hogy rááll a gazdaságunk egy dinamikus növekedési pályára, épp csak olyan apróságok kellenének ehhez, mint egy kiszámítható üzleti környezet, a termelékenység erőteljes javulása, vagy a nemzetközi konfliktusok enyhülése. Nem véletlen figyelmeztetett Windisch László számvevőszéki elnök is: csak akkor teljesíthetők az előirányzatok, ha a kormány által remélt módon alakulnak a folyamatok, amikben azonban bőven van bizonytalanság
A 2025-ös helyzetről eközben nem igazán szép számok érkeznek. A beruházások 12,1 százalékkal zuhantak vissza az első negyedévben, a munkaerőpiacra is kezd begyűrűzni a válság, de legalább a bérek nőnek, még ha lassuló ütemben is. A költségvetés 70 százalékos hiánya pedig rekordszintű április végén, de ott legalább annyi segít, hogy a kamatkiadások nagyján már túl vagyunk.
Cabrera Martin
Nagy Márton pedig egy videót tett közzé arról, hogy már két tubus fogkrémet is meg tud venni a kisebb árrés miatt. A kormány azzal büszkélkedik, hogy a magyar családok védelme érdekében olcsóbb lett a borotválkozás, és lebegteti, hogy a gyógyszereknél is beavatkozhat, igaz, ott nem a patikákra, hanem a termelőkre és a nagykereskedőkre szeretne rákényszeríteni olcsósítást. Közben az Országos Kereskedelmi Szövetség külső tanácsadót bízott meg azzal, hogy készítsen egy tervet, hogyan lehet zökkenőmentesen kivezetni az árréssapkát, a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalán pedig arról volt szó, hogy az árréssapka alkalmatlan az infláció letörésére.
Szédületes tempóban tarolná le az EU piacát a BYD, ebben kulcsszerepet játszhat nem csak a szegedi gyár, hanem az is, hogy a fejlesztési központot Budapestre hoznák át. Ez nagy váltás, eddig a hozzánk betelepülő autógyárak csak összeszerelő üzemeket hoztak. A szakértők véleménye eltérő – Bod Péter Ákos arról beszélt, hümmögéssel fogadja a BYD érkezését, Pogátsa Zoltán elképesztően fontos és jó dolognak nevezte ezt, Závecz Tibor pedig azt mondta, a magyar vállalkozókra ráfér egy kicsit több verseny.
De terjeszkedik a CATL is, a kínai akkumulátorgyártó óriás várhatóan az év legnagyobb részvénykibocsátását hajtja végre, amikor belép a hongkongi tőzsdére. A remélt beáramló tőke nagy része Debrecenbe menne.
Az idei súlyos fagyok miatt újra felmerült: vajon lábon lőtte magát a magyar kajszibarack-termesztés, amikor a korai, piacos mediterrán fajtákhoz fordult a magyar klasszikusok helyett?
Kajszibarackfák
Túry Gergely
A szakértők egy része szerint a magyar fajtanemesítés helyzete legalább annyit ront a kilátásokon, mint maga a klímaváltozás. A piaci igények miatt a magyar klasszikusokat ugyanis úgy szorították ki mediterrán kajszifák és korai fajták a faiskolákban, hogy senki nem vizsgálta, azok mennyire bírják a magyar klímát, vagy itthon milyen termésre képesek.
A hét képe: kék villogóval és hivalkodó rendszámmal bukkant fel a NER-közeli luxusautó-kölcsönző kocsija
HVG
Méghogy nem tud az EU gyorsan lépni? Az uniós döntéshozók már most drasztikusan szűkítették és két évvel elhalasztották a vállalatok ESG-jelentésének tavaly ősszel véglegesített kötelező alkalmazását az Európai Unióban. Bürokráciacsökkentésre hivatkoznak, ám egyúttal a kontinens klímacéljai elérését is kitolják.
Az is igaz persze, hogy a folyamat indulása, 2022 óta nagyot változott a globális gazdasági helyzet. Márpedig a versenyképességi céloknak az egyik fő kerékkötője a cégeket sújtó túlzott adminisztráció.
Úgy érzik, rég hallották már Palkovics László nevét? Az egykori miniszter most épp úgy döntött, hogy egy újabb, a kormány által is támogatott vagyonkezelő alapítványba viszi kedvencét, a zalai autós tesztpálya fejlesztőjét és üzemeltetőjét. Bár ez végre egy csúcstechnológiás projekt, az Orbán-rendszer jegyeit így is magán viseli.
ZalaZONE
MTI / Varga György
Újra aktív Habony Árpád is. A kormányfő korábbi nem hivatalos tanácsadója csöndben beszállt abba a katonai repülőgépeket gyártó cseh cégbe, amelytől a honvédség is rendelt már. Habony tulajdonrésze egykor Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt.
Letartóztattak egy ukrán állampolgárt, akit kémkedéssel gyanúsítanak, a Fidesz pedig megpróbálja rátolni az ügyet a Tisza Pártra. Az biztos, hogy a kormánypártban már nem volt ismeretlen Holló István neve, mert évekkel ezelőtt még a NER gazdasági elitjével üzletelt közösen, közös thaimasszázs-cégük nyert el a Covid-járvány idején milliárdos állami megbízást, azóta pedig felszívódott.
Külföldi befolyásolási kísérletről bőségesen volt szó a román elnökválasztási kampányban is – itt hiába tűnt esélyesebbnek a szélsőjobb, végül a liberális korrupcióellenes aktivistából lett bukaresti főpolgármester, Nicusor Dan egy óriásit fordítva győzött, nagyrészt városi és magyar szavazatokkal, Orbán Viktor kampánya ellenére. A befektetők nagyon megkönnyebbültek, a tőzsde és a lej is száguld. De közben nincs vége a nehézségeknek: a kormány két hete bukott meg, a költségvetés rettentő gyenge lábakon áll, és olyan politikusoknak kellene kezelniük a bajokat, akik a krízist okozták.
Egy év alatt 2000 milliárd forinttal nőtt a 100 leggazdagabb magyar vagyona. A leggyorsabban azok gyarapodtak, akik a legközelebbi kapcsolatban vannak a hatalommal: Mészáros Lőrinc másfélszeresére, Tiborcz István és Jászai Gellért közel kétszeresére növelte vagyonát. A leggazdagabb magyar változatlanul Mészáros Lőrinc, laza 1422 milliárd forintos vagyonnal, őt Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt követi a listán, a Top10-be egyetlen újoncként Jászai Gellért került be.
Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Jászai Gellért
HVG
Újabban Mészáros Lőrinc felesége, Várkonyi Andrea kerül be sokszor a hírekbe azzal, hogy miként élvezi ki férje kemény és minden bizonnyal fárasztó munkájának jól megérdemelt osztalékát, legutóbb épp a Heim Pál Gyermekkórház egy átadóünnepségén járt egy 6,5 millió forintos outfitben. Nem csoda, hogy még Lánczi Andrásnak is volt néhány keresetlen szava a luxizó NER-esekhez, már persze amellett, hogy aki nem a Fideszre szavazna, az fizesse ki, amit a rezsicsökkentéssel kapott.
