Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A OTP Bank Rt.-n kívül két osztrák pénzintézet, az Erste Bank és a HVB Bank, valamint az amerikai tulajdonú Citibank Rt. és Budapest Bank Rt. jutott be a Postabank privatizációjának második körébe. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) tájékoztatása szerint az öt vevőjelölt "értékes, jó minőségű pályázati anyagot állított össze, vételi szándékuk szakmailag megalapozott." A Magyar Hírlap információi szerint az első kör után már 60 milliárd forintot is adott volna az egyik stratégiai befektető, ami a szeptemberre tervezett végső ajánlat-leadásig akár még tovább is emelkedhet.
"Az állam által a Postabankba öntött százmilliárdokat valószínűleg nem hozhatja be a privatizáció, de talán fontosabb, hogy véget érhet a bank eddigi csúnya, rágós története" – mondta a hvg.hu-nak Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzője. Barta szerint az ÁPV idei terveiben szereplő, 196 milliárd forintnyi teljes bevétel legnagyobb részét a bankprivatizációból befolyó összeg adja; feltéve, hogy az év végéig lezárulnak az ügyletek. Ennek ellenére véleménye szerint a magánosítás jelentősége mégsem ebben rejlik, hiszen a privatizációs bevételek nem számottevőek a költségvetés GDP-hez viszonyított 4,5 százalékos idei tervezett deficitjéhez képest. Az állam több százmilliárdot költött a Postabank talpra állítására a kilencvenes évek közepe óta, de a végső Postabank-számla még korántsem teljes. A ma is folyó Postabank-perek lezárultával az állam akár további 4 milliárdot fizethet ki kártérítés formájában. A privatizációs kiírás szerint ugyanis a kormány garanciát vállal a lehetséges kifizetésekre, de az új tulajdonosnak is a zsebébe kell nyúlnia a már elindult, rendkívüli perek rendezése során.
A lehetséges kártérítéseken kívül a jövendő tulajdonosnak kell fedeznie a Postabank elmaradt technológiai fejlesztéseit is, amelyek Barta szerint további milliárdokat tehetnek ki. De szerinte még ez is megéri a hazai túlzsúfolt bankpiacon csak akvizíciókon keresztül növekedni képes kereskedelmi bankok számára. Szintén vonzó a befektetők számára a Postabanknál kisebb, de fontos kisvállalati ügyfélkörrel dolgozó Konzumbank, valamint az ugrásszerűen növekvő jelzálog-hitelezés piacvezetője, az FHB is.
Az elmúlt években az állam többször próbálkozott a Konzumbank és az FHB privatizációjával, de vagy a jelentkezők nem tettek eléggé vonzó ajánlatot, vagy a kormány állt el szándékától. A Postabankot hivatalosan most harmadszor kínálja eladásra az ÁPV. Legutóbb az egyetlen vevőjelölt OTP 25 milliárdot ajánlott volna az akkor körülbelül 40 milliárd könyv szerinti értékkel rendelkező Postabankért. A Fidesz vezette kormány később egy erős, állami tulajdonban lévő bankcsoportot álmodott meg a Magyar Posta Rt., a Postabank és az FHB részvételével. A tervek megvalósítása el is kezdődött 2001-ben, a Postabank többségi tulajdona a Magyar Postához került, de végül az álomból a tavalyi választások után nem lett semmi. Maradt viszont egy hatalmas számla: az MFB tavalyi vesztesége elérte a 133 milliárd forintot.
A három bank jövője az utóbbi évek bizonytalansága után most eldőlni látszik. A privatizációban érdekelt a hatalmas költségvetési hiánnyal küszködő kormány és az éles hazai versenyben növekedni akaró banki kérők csoportja is. Kié lesz az igazi haszon? Egyáltalán, az elmúlt években meglehetősen privatizáció-ellenessé hangolt közvélemény várhatóan hogyan fogadja, hogy a stabilizációra fordított összegnél várhatóan jóval kevesebbet fizet a vevő az így-úgy összetákolt Postabankért?
"Az állam által a Postabankba öntött százmilliárdokat valószínűleg nem hozhatja be a privatizáció, de talán fontosabb, hogy véget érhet a bank eddigi csúnya, rágós története" – mondta a hvg.hu-nak Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzője. Barta szerint az ÁPV idei terveiben szereplő, 196 milliárd forintnyi teljes bevétel legnagyobb részét a bankprivatizációból befolyó összeg adja; feltéve, hogy az év végéig lezárulnak az ügyletek. Ennek ellenére véleménye szerint a magánosítás jelentősége mégsem ebben rejlik, hiszen a privatizációs bevételek nem számottevőek a költségvetés GDP-hez viszonyított 4,5 százalékos idei tervezett deficitjéhez képest. Az állam több százmilliárdot költött a Postabank talpra állítására a kilencvenes évek közepe óta, de a végső Postabank-számla még korántsem teljes. A ma is folyó Postabank-perek lezárultával az állam akár további 4 milliárdot fizethet ki kártérítés formájában. A privatizációs kiírás szerint ugyanis a kormány garanciát vállal a lehetséges kifizetésekre, de az új tulajdonosnak is a zsebébe kell nyúlnia a már elindult, rendkívüli perek rendezése során.
A lehetséges kártérítéseken kívül a jövendő tulajdonosnak kell fedeznie a Postabank elmaradt technológiai fejlesztéseit is, amelyek Barta szerint további milliárdokat tehetnek ki. De szerinte még ez is megéri a hazai túlzsúfolt bankpiacon csak akvizíciókon keresztül növekedni képes kereskedelmi bankok számára. Szintén vonzó a befektetők számára a Postabanknál kisebb, de fontos kisvállalati ügyfélkörrel dolgozó Konzumbank, valamint az ugrásszerűen növekvő jelzálog-hitelezés piacvezetője, az FHB is.
Az elmúlt években az állam többször próbálkozott a Konzumbank és az FHB privatizációjával, de vagy a jelentkezők nem tettek eléggé vonzó ajánlatot, vagy a kormány állt el szándékától. A Postabankot hivatalosan most harmadszor kínálja eladásra az ÁPV. Legutóbb az egyetlen vevőjelölt OTP 25 milliárdot ajánlott volna az akkor körülbelül 40 milliárd könyv szerinti értékkel rendelkező Postabankért. A Fidesz vezette kormány később egy erős, állami tulajdonban lévő bankcsoportot álmodott meg a Magyar Posta Rt., a Postabank és az FHB részvételével. A tervek megvalósítása el is kezdődött 2001-ben, a Postabank többségi tulajdona a Magyar Postához került, de végül az álomból a tavalyi választások után nem lett semmi. Maradt viszont egy hatalmas számla: az MFB tavalyi vesztesége elérte a 133 milliárd forintot.
A három bank jövője az utóbbi évek bizonytalansága után most eldőlni látszik. A privatizációban érdekelt a hatalmas költségvetési hiánnyal küszködő kormány és az éles hazai versenyben növekedni akaró banki kérők csoportja is. Kié lesz az igazi haszon? Egyáltalán, az elmúlt években meglehetősen privatizáció-ellenessé hangolt közvélemény várhatóan hogyan fogadja, hogy a stabilizációra fordított összegnél várhatóan jóval kevesebbet fizet a vevő az így-úgy összetákolt Postabankért?
