Várhatóan augusztus 25-én választja ki a szerb kormány az állami tulajdonban lévő, üzemanyagot és olajipari termékeket forgalmazó Beopetrol privatizációjának nyertesét. A 179 benzinkúttal rendelkező Beopetrol 99,37 százalékának megvásárlására a MOL és orosz Lukoil adott be ajánlatot. A szerb piac mellett a MOL bővítési terveinek másik fontos helyszíne Románia, ahol nemrégiben 23 töltőállomást vásárolt meg a Shelltől, és ezzel kútjainak száma 73-ra emelkedett.
„Szerbiában egy gyors belépéssel szeretnénk viszonylag jó pozíciót megszerezni, míg Romániában inkább a lassabb fejlődést tűztük ki célul. Azonban minden külföldi piacunkon legalább 10 százalékos piaci részesedést szeretnénk elérni” - mondta a hvg.hu-nak Áldott Zoltán stratégiai igazgató. A MOL jövőbeli akvizíciói során előtérbe helyezi a kiskereskedelmi hálózat fejlesztését, és Románia, Szerbia mellett Csehországban és Lengyelországban is tervezi új kutak megnyitását - tette hozzá. A cseh piacon a MOL vagy már létező kiskereskedelmi hálózatok privatizációján keresztül, vagy pedig zöldmezős beruházás keretében fejlesztené benzinkút-hálózatát. A lengyel piac teljes lefedésének nagy költségei és kockázatai miatt itt Áldott szerint egyelőre csak a déli régiókban és főképp a kisebb költséggel járó franchise rendszerben terjeszkedne a magyar cég.
Bár jelenleg kilenc országban több mint 1200 benzinkútja van a MOL-nak, Áldott szerint a kereskedelmi lehetőségek optimális kihasználása érdekében szükséges a további terjeszkedés. A MOL azt követően fejleszti töltőállomás-hálózatát, hogy az utóbbi három évben külföldi akvizíciókon keresztül megtöbbszörözte finomítói kapacitását. „A MOL-Slovnaft-INA hármas finomítói kapacitása elegendő, és jelen pillanatban a legerősebb a térségben. Innen a célunk kétirányú: növelni a saját kőolajkészletek nagyságát és erősíteni a kiskereskedelmi hálózatokat” - summázta a MOL jövőbeli terveit Áldott.
Idén körülbelül hétszázmillió dollárt költ összesen a magyar olajtársaság a szlovákiai és horvátországi terjeszkedésére. Az INA 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedéséért fizetendő 505 millión felül Áldott szerint a MOL a következő öt évben további 1,5 milliárd dollárt fordít az INA fejlesztésére, ami magában foglalja a horvát cég kutatási tevékenységére szánt közel egymilliárd dollárt, és a cég két olajfinomítójának modernizálására költendő 300-400 milliót. Áldott kiemelte, hogy véleménye szerint a kritikákkal szemben a MOL nem fizet túl sokat az INA-ért.
„Elvégeztük az INA részletes átvilágítását, és számításaink szerint az 505 millió dolláros ár korrektnek tekinthető. Emellett a cég növekedési potenciálja hatalmas, amit az is mutat, hogy másoknak is megért volna ugyanennyit” – mondta a cég igazgatója.
A még nem a tulajdonában lévő 29,98 százaléknyi Slovnaft-részvényért további 188 millió dollárt fizet a MOL, bár a végső számla akár 30 millió dollárral is magasabb lehet, ha elutasítják a MOL a szlovák Pénzügyi Piaci Felügyelet (ÚFT) nemrégiben hozott döntésével szembeni fellebbezését. Az ÚFT kimondta, hogy a szlovák J and T befektetői csoport nem követett el árfolyam-manipulációt, amikor közvetlenül a MOL ajánlata előtt 202 000 darab Slovnaft részvényt vásárolt, és ennek hatására a MOL által fizetendő minimális ajánlati ár 1200 koronáról 1380 koronára ugrott.
„Nehéz megmondani, mi fog történni a Slovnaft-ügyben, azt még nem döntöttük el, hogy a fellebbezés után továbbvisszük-e bíróságra az ügyet” – mondta Áldott. A kérdés azonban szerinte semmilyen szempontból sem fogja befolyásolni a Slovnaft és MOL közötti együttműködést.
Bár konkrét döntés még nem született, Áldott szerint a MOL elvi szinten érdeklődik a cseh Unipetrol csoport és a romániai Petrom megvásárlása iránt is. A magánosításban érintett két ország kormánya mindkét cég esetében még az idén be szeretné fejezni az állami tulajdon részleges privatizációját.
A külföldi terjeszkedés költségeit Áldott szerint a MOL részben saját tőkéjéből, részben pedig abból a 750 millió eurós banki hitelből kívánja fedezni, amelyet nemrégiben vett fel több lépcsőben. A mostani INA-tranzakciót teljes egészében készpénzben fizeti a MOL, de Áldott szerint az INA – a Slovnafthoz hasonlóan - lehetőséget kapott arra, hogy később részvénycsere útján tulajdont szerezzen a MOL-ban.
A MOL pénzügyi lehetőségeit nagyban befolyásolja majd a társaság gázüzletágának a sorsa, amelyről Áldott szerint még az idén ősszel dönthet a cég. A jelenleg államilag szabályozott piacon működő üzletág 2001-ben 122 milliárd forintos veszteséget termelt, ami 2002 végére ugyan 81 millióra csökkent, de idén várhatóan újra 20 milliárd fölé emelkedhet. A magyar földgázpiac jövő évi liberalizációja után azonban a gázüzlet értéke növekedésnek indulhat, és hosszú távon eredményesen működtethető - véli Áldott. „Az eladással kapcsolatos döntésnek inkább stratégiai, piaci háttere van. Az olajüzletből mi önállóan több értéket tudunk hozzáadni a cég működéséhez, de vannak olyan cégek, amelyeknek a gázüzletág pozíciója értékesebb lehet, mint a MOL-nak” - mondta Áldott.
Nem befolyásolja viszont jelentősen a MOL külföldi stratégiáját a cég még állami kézben lévő részvényeinek magánosítása, legalábbis Áldott várakozásai szerint. A jelenleg 22,73 százalékos állami csomagból 10-15 százalékot kíván eladni az idén a magyar kormány. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelési Rt. (ÁPV) szerint öt pályázat érkezett a MOL-pakett privatizációs tanácsadói pályázatára.