Az OECD január közepén közzétett országjelentése bírálja Magyarországot, amiért nem sikerül visszaterelnie a munkaképes korú lakosságot a munkaerőpiacra, a befektetők szemében pedig adó szempontból nem vagyunk versenyképesek. A magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívásokat a tetemes költségvetési deficitben és a versenyképesség javításában látja a nemzetközi szervezet. A GDP 5,6 százalékát jelentő hiány lefaragására a takarékossági intézkedések azonnali bevezetését ajánlja az OECD, a bevételek növelése ugyanis a már jelen pillanatban is igen magas adószint miatt nem tűnik járható útnak. Az adóbehajtás javítása érdekében a kormányzat sikeres lépéseket tett, az adóeltitkolók hajkurászásától már nem várható újabb bevételnövekedés, a fekete-foglalkoztatás további visszaszorítása már csak a munkáltatók adóterhének csökkentésével, különösen a fix összegű egészségügyi hozzájárulás eltörlésével érhető el.

A kör azonban itt bezárul. Ezek a lépések ugyanis rövid távon tovább növelnék az állami költségvetés hiányát. A probléma megoldására az OECD előáll néhány ötlettel, amelyekkel a kormányzat már megpróbálkozott. A kamatokat például megadóztatnák. Ez nem növelné a magyarok amúgy sem nagy megtakarítási kedvét, a PM a közelmúltban cáfolta, hogy ilyesmire készülne. Öt százalékosnál kisebb kamatadót bevezetni az adminisztrációs költségek miatt értelmetlen, ennél nagyobb kamatadó viszont beépülne az amúgy is magas hitelkamatokba és inflációs várakozásokba, így az inflációt több mint egy százalékkal növelné - mondta a hvg.hu-nak Heinczinger Róbert, az Ernst and Young adópartnere.

Az OECD nagyobb ingatlanadó kivetésére ösztönözné az önkormányzatokat (ismert, hogy ez az ötlet tavaly nyáron már látványosan megbukott Magyarországon). Ezen kívül csökkentenék a kedvezményes áfakulccsal adóztatott termékek körét (ez nagyrészt már januárban megtörtént), a 25 százalékos áfakulcs pedig már most is a legmagasabb a régióban. A szakértők az IMF-hez hasonlóan sürgetik a nagyvonalú lakáshitel-támogatás további visszafogását. A családtámogatási rendszert az OECD úgy alakítaná át, hogy az pénzbeni juttatások és adókedvezmények helyett állami bölcsődék és óvodák fenntartásával segítse visszatérni a szülőket a munkaerő piacra. A megváltozott munkaképességű dolgozók alaposabb ellenőrzését, és a munkaerőpiacra történő visszaterelését javasolja az OECD. Szlovákiában ez a szigorítás már sikerre vezetett. Az elmaradott térségekben lakó munkanélkülieknek költözést az olcsó bérlakások építése segítené elő, a támogatott lakáshitelek, ezzel ellentétben tovább növelik a saját lakás tulajdonnal rendelkező, ezért helyhez kötött dolgozók amúgy is magas arányát.



A régióban vesztésre állunk



Ötletekkel más forrásokból is ellátják a kormányt. A Magyarországon tevékenykedő külföldi vállalatok a munkaerő adóztatása mellett, sőt mindenek előtt, a 2 százalékos helyi adót tartják a befektetőket elriasztó eszköznek. A helyi adót ugyanis nem a vállalat profitja, hanem árbevétele alapján vetik ki, így egyrészt veszteséges vállalkozásoknak is fizetniük kell, másrészt egyes kereskedelmi tevékenységeket aránytalanul súlyosan adóztat - mondta a hvg.hu-nak Fáth Péter, az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) igazgatója. A helyi adó jelenleg forgalmi adó típusú elvonás, de az EU-ban a jövedéki és a forgalmi adón kívül nem lehet más forgalmi adó. A kormányzat azonban aligha szívesen húzna ujjat az önkormányzatokkal, elvonva tőlük évi 327milliárd forintot, amit a központi kormányzatnak kellene kompenzálnia. A helyi adó társasági adóvá alakítása pedig legalább 8 százalékos társasági adó emelést jelentene. Az AmCham ezen kívül sikeresen lobbizik a társasági adó további csökkentéséért. A kamara számára a 12 százalékos társasági adó a végcél, amelynél Európában csak Cipruson kell kevesebbet -10 százalékot - fizetni.

Az egy foglalkoztatottra jutó bér társadalom biztosítási és adó kiadás viszont nálunk a legmagasabb, így nem meglepő ha a feldolgozó ipari beruházások sorra Szlovákiába mennek, ahol az egységes 19 százalékos személyi jövedelem adó, társasági és forgalmi adó kulcs mellett 3-400 euróban maximálták az egy dolgozó után évente befizetendő közterhek összegét - teszi hozzá Heinczinger. Miközben Magyarország lemaradni látszik a közép-európai országok között folyó adóversenyben is, Európa az adóemelés irányába hajtaná.



Európai adóverseny



A versenyképesség megvédéséért folyó adóverseny eközben az EU-tagállamokban is komoly fejfájást okoz. Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter máris aggódik az új csatlakozó országok által támasztott adóverseny miatt, amely a jelenlegi tagországokat is adócsökkentésre kényszeríti. A tíz csatlakozó országban az általános forgalmi adó átlagos szintje 21 százalék, ezért Ausztria jövőre a jelenlegi 34 százalékról 25 százalékra csökkenti ezt az adókulcsát, de az átlagos adóteher a különböző további kedvezményekkel 21 százalék lesz. Grasser elismerte, hogy az új tagok alacsonyabb adószintje "bizonyosan bajokat okozott volna" Ausztria versenyképességének. Ausztria szomszédai közül Szlovákiában 19, Szlovéniában 20 százalékos a társasági adó, és Magyarország most csökkenti a vállalati adókulcsot 18-ról 16 százalékra. Az adócsökkentési versenytől leginkább a tetemes költségvetési hiánnyal küzdő Franciaország és Németország tart, ezért elszántan törekednek az üzleti szféra adóztatásának EU-szintű harmonizálására. Valery Giscard d'Estaing volt francia elnök, az uniós alkotmánytervezetet kidolgozó konvent elnöke is erőteljesen szorgalmazta a uniós társasági adóminimum előírását, ezt az ötletet azonban tavaly ejtették, miután Nagy-Britannia, Írország és több más tagállam egyértelművé tette, hogy nem fogja elfogadni a nemzeti vétó feladását adóügyekben. Az osztrák pénzügyminiszter szerint azonban valamit mégis tenni kell a számukra is veszedelmes adóverseny kiküszöbölése érdekében: hosszú távon 15 százalékos adóminimumban lehetne megállapodni.