A hitelkamat-emelések óta a legtöbb otthonra vágyó forinthitel helyett devizaalapú hitellel próbálja megoldani lakásvásárlási gondjait, mivel e hitelek két-három százalékponttal is olcsóbbak a forintalapú kölcsönöknél. Az is előnyösebbé teszi ezeket a hiteleket, hogy jóval egyszerűbb az igénybevételi eljárás, ráadásul a felvett összeg szabadon felhasználható lakásvásárláson kívül felújításra is.

Másik lehetőségként kínálják a hitelkiegészítést. Jelenleg ugyanis egy használt lakás vásárlására - államilag támogatott kölcsön formájában - igénybe vehető legnagyobb összeg ötmillió forint, ez pedig, tekintve, hogy a fővárosban egy 50 négyzetméteres lakás 8-9 millió forintnál kezdődik, sok esetben még másfél szobás lakásra sem elég.

Egyre több bank kínál devizaalapú hitelkonstrukciót, ám a devizahitelek jóval kockázatosabbak a forinthiteleknél. Számolni kell az árfolyamingadozással, ami jelentősen megváltoztathatja a havi törlesztő részleteket. A forint gyengülése esetén jócskán megnőhet a havi kamat, míg az erős forintnál az ügyfél nyer. Ezzel a kockázattal mindaddig számolni kell, míg Magyarország nem csatlakozik az eurózónához. Másik buktatója a devizakölcsönöknek, hogy a bankok többnyire változó kamattal kínálják, azaz csak három-hat hónapra rögzítik a kamatot. Szakértők szerint ez komoly rizikót jelent, hiszen a jelenlegi két százalék körüli piaci eurókamat középtávon akár a duplájára is nőhet. A többi bankkal ellentétben például a CIB devizakölcsöne nem euró, hanem svájci frank-alapú konstrukció, ami kisebb kockázati tényezőt jelent, legalábbis ami a kamatváltozásokat illeti.

A „hitelcsere” lehetőségeként is szóba jöhet a devizás hitelkonstrukció. Azaz, ha a meglevő lakáshitel törlesztő részlete túl magas, érdemes lehet euróalapú hitellel fedezni azt. Ez a tevékenység csak nálunk újszerű, az Egyesült Államokban a tapasztalatok szerint futamideje alatt egy hitel akár három-négy alkalommal is bankot válthat.

Havi lebontásban nehéz összehasonlítani a törlesztő részleteket, hiszen amíg a forintalapú hitel az adott kamatperióduson belül változatlan marad, addig a devizaalapú hitel havi részletei folyamatosan csökkenek. Például az MKB Bank konstrukciója esetében ötmillió forintos hiteligénylés és tíz éves futamidő mellett 75 ezer forinttal kezdjük a törlesztést, az utolsó hónapban már csak 43 ezer forintot fizetünk – igaz csak állandó árfolyam mellett. Az állami támogatású hitel ugyanezen idő alatt – a kamatperióduson belül – végig hetvenezer forint marad.

Mint azt korábban megírtuk, március elsejétől a forint alapú lakáskölcsönök újra drágultak. Jelenleg a támogatott lakáshitelek közül a legmagasabbak a használt lakásra igényelt, évente változó kamatozással felvett hitelek, ahol – kezelési költséggel együtt – 11,2 százalékot kell fizetni. A drágulás valamennyi kereskedelmi bankra jellemző, az évente változó kamatra felvett kölcsönök kamata jelenleg 7,83 és 9,72 százalék között van. Az OTP-nél, ahol a támogatott kölcsönt csak változó kamatozással kínálják, minden maradt a februári szinten, mivel január 15-én mát „átárazták” a kamatokat. Náluk nyolcszázalékos kamattal és kétszázalékos kezelési költséggel lehet fölvenni hitelt; állítólag ezt a kamatszintet néhány hónapig fenn is tartják.

A jegybank szerint az idén 310 és 380 milliárd forint közötti összeggel esik vissza a lakáshitel-felvétel a tavalyi évhez képest.