Megmerevedett frontok mögül néznek farkasszemet egymással a gyógyszergyártók és a kormány képviselői. A 180 gyógyszergyár közül mindössze 42 tett eleget a kormány ultimátumának, és vállalta a gyógyszerár-bevétel 15 százalékának a visszatérítését a gyógyszerkasszának. A többiek kénytelenek azzal számolni, hogy a kormány 180 napra bevezetett hatósági ára 15 százalékos árcsökkentésre kényszeríti őket.

Az önmérsékletet tanúsítók alacsony száma azért meglepő, mert az EU legtöbb országában a társadalombiztosítás úgy kalkulálja a gyógyszerár-támogatást, hogy egy bizonyos gyógyszernek az árát abban a három tagországban veszik alapul, ahol a legolcsóbb. A legalacsonyabb árakból számolt átlag egy bizonyos százaléka a támogatás összege. Aki tehát nem az utólagos visszafizetést, hanem a kényszerárcsökkentést választja, annak számolnia kell azzal, hogy a magyarországi veszteségnél jóval nagyobb mínuszt lesz kénytelen elkönyvelni, mondjuk, a hatalmas német piacon, ha a magyar ár is bekerül a támogatás kiszámításának alapjába - magyarázta a hvg.hu-nak Skultéty László, a GKI Egészségtudományi Intézetének igazgatója.

Az nem meglepő, hogy a kormány úgy érezte, sürgősen a tettek mezejére kell lépnie. A rakétasebességű árnövekedés láttán érthetően aggódni kezdett, hiszen a gyógyszerkassza tavaly jóval többet költött az előirányzottnál, az idén pedig az első két hónapban 29 százalékkal 22,7 milliárd forintra növekedtek a gyógyszertámogatási kiadások. Ez az egész évre a tervezett 239 milliárd forintos gyógyszerkassza helyett 272 milliárd forintos kiadást valószínűsít. Szakértők szerint azonban a többletkiadás a 60 milliárd forintot is elérheti. A gyógyszertámogatások összege 18 hónap alatt 64 százalékkal, 116 milliárdra nőtt.

Az idei év eleji áremelkedés azonban nem érhette teljesen készületlenül a kormányt, hiszen a gyógyszereket január elsejétől 5 százalékos áfa terheli, amelyet a gyógyszerkasszának is ki kell fizetnie. Ez 5 százalékot máris megmagyaráz abból a 16 százalékos árnövekedésből, amelyet a KSH forgalommal súlyozott fogyasztói kosara mutat. A GKI pedig 23,5 százalékra becsüli a lakosság többletkiadásait.

Ez több tényezőből adódik össze. A nem támogatott - recept nélkül, valamint vényre kapható, de tb-támogatásból nem részesülő - medicinák 9 százalékkal drágultak, és a forgalom 17 százalékát teszik ki. A támogatott gyógyszerek esetében a termelői ár 8 százalékkal emelkedett, a gyógyszerekhez adott társadalombiztosítási támogatások csökkenése azonban 14,5 százalékkal járult hozzá a lakosság terheihez. (Számos támogatott gyógyszerhez ugyanis a tb a korábbi 90 helyett már csupán 80 százalékos támogatást nyújt.) Ez utóbbi pedig egyértelműen a kormány számlájára írható. Mindezeken túl 6,5 százalékkal növeli a betegek gyógyszerkiadásait, hogy az orvosok egyre drágább gyógyszereket írnak fel. A kereslet eltolódása a korszerűbb és költségesebb szerek felé valóban betudható a gyógyszergyárak igen hatékony promóciós tevékenységének. Az orvosokat ugyanis sok esetben arra ösztönzik, hogy a drágább pirulát adják páciensüknek. A kormány a probléma megoldására tavaly négy hónapra - hangsúlyozottan ideiglenes jelleggel - már bevezette azt a rendszert, hogy ha a gyógyszerkiadások túllépnek egy bizonyos keretet, akkor a túllépést a gyártóknak vissza kell fizetniük a gyógyszerkasszába.

Az állam most ismét asztalhoz hívta a gyártókat, hogy megoldást találjanak a problémára. A gyártók érdekei azonban eltérőek, így még egymással sem sikerült dűlőre jutniuk. A kiszivárgott hírek szerint a gyártók többnyire a fogyasztókra hárították volna a többletköltségeket. Az ötletek között szerepelt, hogy a kormány csökkentse tovább az egyes gyógyszerekhez nyújtott támogatást, szüntessék meg a 100 százalékban támogatott gyógyszereket - ezekért a betegeknek az ár néhány százalékát, maximum 500 forintot kelljen fizetniük -, illetve vezessék be a százforintos receptdíjat minden kiváltott recept után. Utóbbi két ötlet az olcsó gyógyszerek gyártóit sújtaná jobban. Az unióshoz hasonló megoldást - hogy gyógyszer-hatóanyagonként a legolcsóbb vagy a legnagyobb forgalmú szerek árának 70-90 százalékát, vagy fix összeget térítsen a tb - az új és drága termékeket előállító innovatív gyógyszergyártók ellenezték a legjobban - véli Skultéty. Fekete Tibor, a gyógyszergyártókat tömörítő MAGYOSZ titkára úgy látja, a kormánynak 70 milliárd forinttal többet kellene betennie a gyógyszerkasszába, egyébként pedig a svéd modellt látja egy lehetséges kiútnak. A svédek egy bizonyos összegű gyógyszerfogyasztásig a teljes árat kifizettetik a beteggel. Akinek ennél több orvosságra van szüksége, az már csak a többlet 60 százalékát, aki még betegebb és még magasabb sávba esik a gyógyszerszámlája, az már csupán az ár 40 százalékát fizeti.

A drasztikus kormányzati lépéseket zokon vevő gyógyszergyártók azzal fenyegetőznek, hogy olcsóbb és kisebb nyereséget tartalmazó készítményeik egy részét kivonják a piacról. Szakértők azonban valószínűtlennek tartják, hogy bárki önként kivonulna a nagy ráfordítással „megdolgozott” piacról.

A gyógyszerpiaci csata egyik mellékhadszínterének nagy vesztesei a tőzsdei befektetők. A legnagyobb magyar gyógyszergyártó, a Richter tavaly négy hónap alatt 600 millió forintot fizetett be az OEP kasszájába, így az idei sarc az április elsejétől számított kilenc hónap alatt a tavalyinak akár a hatszorosára, a Richter idei várható nyereségének 12-15 százalékára is rúghat. Ezek után nem meglepő, hogy a gyógyszergyárak - a Richter és az EGIS - részvényei gyors esésbe kezdtek. A Richter árcsökkenésén ezúttal az állam is bukott. Az ÁPV Rt. kezében van ugyanis a Richter papírjainak 25 százalékát kitevő, 120 milliárd forint értékű részvénycsomag, amelynek értékesítése napirenden volt. A 180 napos gyógyszerár befagyasztás tehát nem várt, előnyös mellékhatással is járhat: az ÁPV Rt.-nek módja lesz még egyszer végiggondolni, hogy a Richter-menedzsmentnek nincs-e némi igaza akkor, amikor a gyógyszergyár függetlenségét védi.

A portfolio.hu számításai szerint a külföldi kézben lévő gyógyszergyárak és a Richter esetében a különbség szembeötlő. Az évente kutatásra fordított összeg közel azonos bázisról indulva, ma már közel 15 milliárd forintos különbséget mutat a Richter javára. Százalékokban mérve 257 százalékos a különbség a Servier gyógyszergyár többségi tulajdonában lévő Egis és a Richter 2003. évi kutatási beruházásai között.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Peter Handke magas szerb kitüntetést kapott

Peter Handke magas szerb kitüntetést kapott

A gyereket a szülők teszik idegesítővé. Hogyan lépjünk ki az ördögi körből?

A gyereket a szülők teszik idegesítővé. Hogyan lépjünk ki az ördögi körből?

Doku360: "Kizárt dolog volt, hogy nem mi leszünk a mindent vivők"

Doku360: "Kizárt dolog volt, hogy nem mi leszünk a mindent vivők"

Meghalt a brit Love Island műsorvezetője

Meghalt a brit Love Island műsorvezetője

A mai embernél is megtalálható daganatot azonosítottak egy dinoszaurusz csigolyáján

A mai embernél is megtalálható daganatot azonosítottak egy dinoszaurusz csigolyáján

Tovább sztrájkol a tél

Tovább sztrájkol a tél