Tetszett a cikk?

Megmerevedett frontok mögül néznek farkasszemet egymással a gyógyszergyártók és a kormány képviselői. A 180 gyógyszergyár közül mindössze 42 tett eleget a kormány ultimátumának, és vállalta a gyógyszerár-bevétel 15 százalékának a visszatérítését a gyógyszerkasszának. A többiek kénytelenek azzal számolni, hogy a kormány 180 napra bevezetett hatósági ára 15 százalékos árcsökkentésre kényszeríti őket.

Az önmérsékletet tanúsítók alacsony száma azért meglepő, mert az EU legtöbb országában a társadalombiztosítás úgy kalkulálja a gyógyszerár-támogatást, hogy egy bizonyos gyógyszernek az árát abban a három tagországban veszik alapul, ahol a legolcsóbb. A legalacsonyabb árakból számolt átlag egy bizonyos százaléka a támogatás összege. Aki tehát nem az utólagos visszafizetést, hanem a kényszerárcsökkentést választja, annak számolnia kell azzal, hogy a magyarországi veszteségnél jóval nagyobb mínuszt lesz kénytelen elkönyvelni, mondjuk, a hatalmas német piacon, ha a magyar ár is bekerül a támogatás kiszámításának alapjába - magyarázta a hvg.hu-nak Skultéty László, a GKI Egészségtudományi Intézetének igazgatója.

Az nem meglepő, hogy a kormány úgy érezte, sürgősen a tettek mezejére kell lépnie. A rakétasebességű árnövekedés láttán érthetően aggódni kezdett, hiszen a gyógyszerkassza tavaly jóval többet költött az előirányzottnál, az idén pedig az első két hónapban 29 százalékkal 22,7 milliárd forintra növekedtek a gyógyszertámogatási kiadások. Ez az egész évre a tervezett 239 milliárd forintos gyógyszerkassza helyett 272 milliárd forintos kiadást valószínűsít. Szakértők szerint azonban a többletkiadás a 60 milliárd forintot is elérheti. A gyógyszertámogatások összege 18 hónap alatt 64 százalékkal, 116 milliárdra nőtt.

Az idei év eleji áremelkedés azonban nem érhette teljesen készületlenül a kormányt, hiszen a gyógyszereket január elsejétől 5 százalékos áfa terheli, amelyet a gyógyszerkasszának is ki kell fizetnie. Ez 5 százalékot máris megmagyaráz abból a 16 százalékos árnövekedésből, amelyet a KSH forgalommal súlyozott fogyasztói kosara mutat. A GKI pedig 23,5 százalékra becsüli a lakosság többletkiadásait.

Ez több tényezőből adódik össze. A nem támogatott - recept nélkül, valamint vényre kapható, de tb-támogatásból nem részesülő - medicinák 9 százalékkal drágultak, és a forgalom 17 százalékát teszik ki. A támogatott gyógyszerek esetében a termelői ár 8 százalékkal emelkedett, a gyógyszerekhez adott társadalombiztosítási támogatások csökkenése azonban 14,5 százalékkal járult hozzá a lakosság terheihez. (Számos támogatott gyógyszerhez ugyanis a tb a korábbi 90 helyett már csupán 80 százalékos támogatást nyújt.) Ez utóbbi pedig egyértelműen a kormány számlájára írható. Mindezeken túl 6,5 százalékkal növeli a betegek gyógyszerkiadásait, hogy az orvosok egyre drágább gyógyszereket írnak fel. A kereslet eltolódása a korszerűbb és költségesebb szerek felé valóban betudható a gyógyszergyárak igen hatékony promóciós tevékenységének. Az orvosokat ugyanis sok esetben arra ösztönzik, hogy a drágább pirulát adják páciensüknek. A kormány a probléma megoldására tavaly négy hónapra - hangsúlyozottan ideiglenes jelleggel - már bevezette azt a rendszert, hogy ha a gyógyszerkiadások túllépnek egy bizonyos keretet, akkor a túllépést a gyártóknak vissza kell fizetniük a gyógyszerkasszába.

Az állam most ismét asztalhoz hívta a gyártókat, hogy megoldást találjanak a problémára. A gyártók érdekei azonban eltérőek, így még egymással sem sikerült dűlőre jutniuk. A kiszivárgott hírek szerint a gyártók többnyire a fogyasztókra hárították volna a többletköltségeket. Az ötletek között szerepelt, hogy a kormány csökkentse tovább az egyes gyógyszerekhez nyújtott támogatást, szüntessék meg a 100 százalékban támogatott gyógyszereket - ezekért a betegeknek az ár néhány százalékát, maximum 500 forintot kelljen fizetniük -, illetve vezessék be a százforintos receptdíjat minden kiváltott recept után. Utóbbi két ötlet az olcsó gyógyszerek gyártóit sújtaná jobban. Az unióshoz hasonló megoldást - hogy gyógyszer-hatóanyagonként a legolcsóbb vagy a legnagyobb forgalmú szerek árának 70-90 százalékát, vagy fix összeget térítsen a tb - az új és drága termékeket előállító innovatív gyógyszergyártók ellenezték a legjobban - véli Skultéty. Fekete Tibor, a gyógyszergyártókat tömörítő MAGYOSZ titkára úgy látja, a kormánynak 70 milliárd forinttal többet kellene betennie a gyógyszerkasszába, egyébként pedig a svéd modellt látja egy lehetséges kiútnak. A svédek egy bizonyos összegű gyógyszerfogyasztásig a teljes árat kifizettetik a beteggel. Akinek ennél több orvosságra van szüksége, az már csak a többlet 60 százalékát, aki még betegebb és még magasabb sávba esik a gyógyszerszámlája, az már csupán az ár 40 százalékát fizeti.

A drasztikus kormányzati lépéseket zokon vevő gyógyszergyártók azzal fenyegetőznek, hogy olcsóbb és kisebb nyereséget tartalmazó készítményeik egy részét kivonják a piacról. Szakértők azonban valószínűtlennek tartják, hogy bárki önként kivonulna a nagy ráfordítással „megdolgozott” piacról.

A gyógyszerpiaci csata egyik mellékhadszínterének nagy vesztesei a tőzsdei befektetők. A legnagyobb magyar gyógyszergyártó, a Richter tavaly négy hónap alatt 600 millió forintot fizetett be az OEP kasszájába, így az idei sarc az április elsejétől számított kilenc hónap alatt a tavalyinak akár a hatszorosára, a Richter idei várható nyereségének 12-15 százalékára is rúghat. Ezek után nem meglepő, hogy a gyógyszergyárak - a Richter és az EGIS - részvényei gyors esésbe kezdtek. A Richter árcsökkenésén ezúttal az állam is bukott. Az ÁPV Rt. kezében van ugyanis a Richter papírjainak 25 százalékát kitevő, 120 milliárd forint értékű részvénycsomag, amelynek értékesítése napirenden volt. A 180 napos gyógyszerár befagyasztás tehát nem várt, előnyös mellékhatással is járhat: az ÁPV Rt.-nek módja lesz még egyszer végiggondolni, hogy a Richter-menedzsmentnek nincs-e némi igaza akkor, amikor a gyógyszergyár függetlenségét védi.

A portfolio.hu számításai szerint a külföldi kézben lévő gyógyszergyárak és a Richter esetében a különbség szembeötlő. Az évente kutatásra fordított összeg közel azonos bázisról indulva, ma már közel 15 milliárd forintos különbséget mutat a Richter javára. Százalékokban mérve 257 százalékos a különbség a Servier gyógyszergyár többségi tulajdonában lévő Egis és a Richter 2003. évi kutatási beruházásai között.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szex és Budapest: alap lett az álszentség a NER-ben

Szex és Budapest: alap lett az álszentség a NER-ben

Késelés történt az éjjel Zuglóban

Késelés történt az éjjel Zuglóban

Főúton tolató kamiont fogtak a rendőrök, nem múlt sokon a tragédia – videó

Főúton tolató kamiont fogtak a rendőrök, nem múlt sokon a tragédia – videó