A digitális csata elveszett, a NER a bulvárban épít hadállást

„A külföldi cégek nem fognak meghalni a magyar demokráciáért” – kommentálta Zsolt Péter szociológus a Ringier felvásárlásáról szóló hírt. Szerinte a rendszerváltás utáni magyar nyilvánosság minőségét a 90-es években megjelenő nyugati tulajdonosok szakmai normái alapozták meg. Ma viszont a jó minták kiszorítása zajlik, a médiumok politikai értelemben „foglyul ejtett állapotba” kerülnek. A Népszabadság ügye megmutatta: az „üzleti indoklás” gyakran csak kirakat, a valódi cél a befolyásszerzés.









Gyermekvédelmi botrányonként csöppnyi béremelés: ez az Orbán-kormány válasza az elégedetlenkedőknek

Megint béremelést jelentett be a kormány a szociális ágazat számára, és az állami források duplázásával kecsegteti a nevelőszülőket, de tavaly is hasonló számok hangzottak el a kegyelmi botrány után, és Szabolcsban egy szociális dolgozó még mindig 120 ezer forintot visz haza havonta. Szakdolgozók beszéltek a HVG-nek arról, mit jelent számukra az, ahogyan az Orbán-kormány bánik velük.






Rászánjuk azt a fél másodpercet az életünkből?

Pár évtized alatt az évi körülbelül egy szemetesnyi hulladékból heti egy lett a háztartásokban. Ezért különösen fontos, hogy rászánjuk azt a kevés többletidőt, és megfelelően tájékozódjunk a szelektív hulladékgyűjtésről, annak mikéntjéről és jelentőségéről. Hiszen minél kevesebb a tévhit, és minél inkább látjuk, hogy miért fontos a megfelelő gyakorlat, annál fenntarthatóbbá válik háztartásunk működése.A tatabányai hulladékválogató üzemben jártunk, ahol Haidu Katalinnal, a MOHU termék és anyagáram vezetőjével és Pálfi Róberttel, a MOHU termékmenedzserével beszélgettünk ezekről a kérdésekről, klasszikus hibákról, egyéni felelősségről, és arról, hogy mit jelenthet pár másodperc odafigyelés.