"Folyamatos, lassú kamatcsökkentéssel a mainál kedvezőbb helyzetet, gyengébb árfolyamot lehet elérni" - közölte. A kormányfő felhívta az érdekképviseleteket, így az MGYOSZ-t is: hangosabban képviseljék ezt az álláspontot, hiszen a versenyképességet segítő árfolyampolitika nem a kormány ügye, hanem a magyar vállalkozásoké.

"Ez a monetáris politika a minél rosszabb, annál jobb politikája, ezért szükséges változtatni" - mondta Gyurcsány Ferenc.

Az uniós adószámmal rendelkező vállalkozók áfa- visszaigénylésének késleltetésére vonatkozó küldötti kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: "60 milliárd forintnyi áfa eltűnt, s nem tudjuk, hol a pénz". Hozzátette: a jelenlegi visszautalási rendszert meg kívánja változtatni a Pénzügyminisztérium, s erre januárban kerül sor.

A miniszterelnöki beszédre reagálva Futó Péter, az MGYOSZ alelnöke javasolta, hogy a versenyképesebb árfolyamról hozzon határozatot az MGYOSZ közgyűlése.

Kóka szerint az erős forint a termelők problémája is

A magyar termelők és gazdálkodók egyértelművé tették, hogy az erős és drága forint nem az exportőröknek, hanem a termelőknek okoz problémát - mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt követően, hogy a miniszterelnök jelenlétében több magyar nagyvállalat vezetőjével találkozott.

A miniszter kifejtette: ha nem sikerül a forintárfolyamot a reálgazdasági szempontok figyelembevételével egy másik pályára állítani, akkor magyar vállalatok mehetnek tönkre és munkahelyek ezrei szűnhetnek meg.

A kormány és a gazdálkodók azt szeretnék, ha a forint visszaállna arra a pályára, ahová szerintük való - mondta. A miniszter viszont nem kívánta számszerűsíteni, hogy milyen euró-forint árfolyamot tartanának megfelelőnek.

Kifejtette: a gazdaság szereplői, illetve a kormány nem üzenni szeretnének a jegybanknak, hanem felhívni a figyelmet arra, hogy az árfolyampolitika egyértelműen összefügg az exporttal.

Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal folyamatosan konzultál a kormány, ez azonban nem túl hatékony. Hozzátette: az árfolyampolitika véleménye szerint nem függ össze a Monetáris Tanács létszámának kibővítésével, sokkal inkább gazdasági és monetáris politikai kérdés.

Kóka János szerint a jelenlegi árfolyampolitika nemhogy csökkentené, hanem "egyenesen növeli az inflációt". Aláhúzta: a kormány a költségvetést és államháztartást úgy alakítja, hogy megváltozhasson a jelenlegi helyzet.

Külföldre helyezhetik ki a termelést?

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója azt mondta: az ország versenyképessége a tét, s ha nem változik a jelenlegi árfolyampolitika, hosszú távon csak "lefelé mehet" a gazdaság. Hozzátette: a gyógyszerpiacon például nő az import, és ezért piacot veszítenek az egyre versenyképtelenebb áraik miatt.

Kifejtette: hosszabb távon az is felvetődhet, hogy bizonyos termékek gyártását kihelyezik. Bogsch Erik példaként Kínát említette, ahol nem engedik felértékelődni a nemzeti valutát a versenyképesség miatt.

Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke is elmondta, hogy lényegesen gyengébb forintot szeretnének, ám sem ő, sem a Richter vezetője nem számszerűsítette ezt.

A Graphisoft elnöke szerint mind a monetáris, mind a költségvetési politikának, az 1996-2000 közötti időszaknak megfelelő pályához kellene visszatérnie. Az elnök szerint ma már nehéz nem kimondani azt a véleményt az árfolyampolitika kapcsán, hogy "tudatos rombolásról van szó".