Az Európai Bizottság felmérése szerint az euróövezet állampolgárainak nem esik nehezükre sem az euróérmék, sem a bankjegyek használata, 72, illetve 93 százalék nyilatkozott így az Eurobarometer novemberi felmérése szerint.

A lakosság többsége (52 százalék) mára már a hétköznapokban is általában euróban gondolkodik mindennapi költségeiről, és 2003-hoz képest tavaly 5 százalékponttal, 49 százalékra csökkent azok száma, akik lakás vagy személygépkocsi vásárlásakor korábbi nemzeti valutájukban számolnak. Kivételes vásárlások alkalmával leginkább az írek (72 százalék), legkevésbé a franciák (14 százalék), portugálok (13 százalék) és a belgák (12 százalék) gondolkodnak euróban.

Az Eurobarometer adatai szerint a lakosság túlnyomó többsége (72 százalék) a dollárhoz vagy jenhez hasonlóan nemzetközi valutaként tekint az euróra. A válaszadók mintegy fele pontosan tudja az euró-dollár árfolyamot (13 százalékponttal több, mint 2003-ban), és az aktuális átváltási ráta egyáltalán nem aggasztja őket (51 százalék). A legtöbben (79 százalék) tudják, hogy az új tagországoknak be kell vezetniük az eurót, és úgy vélik, ez a fogyasztók előnyére válik.

Meglepő, hogy a megkérdezetteknek csupán 38 százaléka tudta, hogy bankkártyájának használatakor egyetlen tagországban sem kell pótdíjat fizetnie. Ezeket a díjakat, valamint a készpénz felvételekor felszámolt díjakat már 2002 júliusában eltörölték.

A lakosság általában elégedett az euróérmék számával, 60 százalék nem bánná, ha nem lenne kénytelen használni az 1 és 2 centes érméket, ám ugyanakkor az ennek kapcsán esetleg bekövetkező áremelkedéstől tartanak. A megkérdezetteknek csupán elenyésző aránya (29 százalék) vélte hasznosnak az egyeurós bankjegy bevezetését.

A felmérésben részt vevők 55 százaléka hallott a stabilitási és növekedési paktumról, de közülük csak minden második tudta pontosan, hogy az mit is jelent. 75 százalékuk a paktumban látja az erős és stabil euró biztosítékát.