Schröder a Financial Times Deutschland hétfői számában megjelent írásában a paktummal kapcsolatos tárgyalások előtt pontosította a német elképzeléseket.
 
Szerinte az Európai Bizottságnak a GDP-arányos államháztartási hiányon, mint kritériumon kívül figyelembe kellene vennie egyéb körülményeket is, mielőtt elindítja a paktumot megszegő országgal szemben az akár pénzbüntetésbe torkolló eljárást. Schröder az egyéb körülmények közé sorolta a szociális reformokat, a konjunktúra élénkítését elősegítő kiadásokat és más terheket.

Schröder először javasolta, hogy egy-egy országnak az euróövezeti infláció visszaszorításában játszott szerepét is figyelembe kell venni.

A német infláció az euróövezet átlaga alatt van, ezzel szemben az ország tavaly harmadik egymást követő alkalommal szegte meg azt a szabályt, hogy az államháztartási hiánynak nem szabad meghaladnia a GDP 3 százalékát. Németországban 2004-ben a deficit 3,9 százalék volt, de Hans Eichel pénzügyminiszter azt ígérte, hogy az idén 3 százaléknál kisebb lesz.

A német kancellár szerint az inflációs tendenciák visszaszorításában játszott szerepen kívül azt is figyelembe kell venni, hogy egy adott ország mennyiben járul hozzá az EU költségvetéséhez. Németország a legnagyobb nettó befizető, vagyis a közös költségvetéshez való hozzájárulás és a kapott EU-pénzek különbsége Németország esetében a legnagyobb. Schröder sürgette, hogy Németországnál vegyék figyelembe a kelet-német területek felzárkóztatásáért vállalt terheket is.

Schröder három feltételcsoportot állított össze, amelyeket szerinte az államháztartási hiány megítélésekor figyelembe kell venni. A már felsoroltakon kívül értékelni kell az olyan reformokat is, amelyek rövid távon bevételkiesést okoznak, de hosszabb távon javítják egy ország versenyhelyzetét. A kancellár szerint az euróövezet országai számára nem csak a súlyos recesszió, hanem már a stagnálás időszakában is "nagyobb játékteret kell biztosítani a konjunkturális impulzusok kibocsátásához".