szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) 2005 áprilisától új kategóriák szerint sorolja be a magyarországi befektetési alapokat - közölte a Bamosz pénteken.

A szövetség korábbi ajánlása szerint eddig öt fő kategóriába, pénzpiaci, kötvény, vegyes, részvény, és ingatlan kategóriába sorolták az egyes alapokat. Ezeken a kategóriákon belül a befektetések földrajzi megoszlását tekintve hazai és nemzetközi csoportokra volt bontva az adott alapok köre.

Az elmúlt években az alapok növekvő száma, változatosabb befektetési politikájuk, illetve újabb alaptípusok megjelenése, továbbá a hazai és nemzetközi alapok közötti határok elmosódása indokolttá tette a korábbi kategóriarendszer felülvizsgálatát.

Az új kategóriarendszer kidolgozásakor a Bamosz alapvetően két célt tartott szem előtt. Az egyik a befektetők pontosabb tájékoztatása egy-egy alap kockázati szintjét illetően, a másik a tisztességes piaci verseny elősegítése az alapok teljesítményének jobb összehasonlítása által.

Az új besorolásban az egyes alapokat elsősorban a kötvény és részvény típusú eszközök aránya, illetve a kötvények esetében a portfólió átlagos hátralévő futamideje alapján különböztetik meg. Az alapok köre kiegészült a garantált és a származtatott alapokkal, megszűnt ugyanakkor a kategóriákon belül a hazai és nemzetközi alapok megkülönböztetése.

A fenti szempontok alapján az új kategóriarendszerben pénzpiaci alapnak minősül az olyan befektetési alap, amelyben a kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladja meg az egy évet. A három hónapnál rövidebb átlagos futamidejű kötvényjellegű eszközöket tartalmazó alapot a likviditási alap kategóriájába sorolják.

A rövid kötvényalapoknál a portfólióban lévő kötvények átlagos hátralévő futamideje 1-3 év, míg a hosszú kötvény alapoknál 3 évet meghaladó.

A kötvénytúlsúlyos vegyes alapokban a részvények aránya nem haladja meg a 30 százalékot, a kiegyensúlyozott vegyes alapok viszont 30-70 százalékban tartalmaznak részvényeket.

Részvénytúlsúlyos alapnak nevezik el az olyan alapokat, amelyekben 70-90 százalék között van a részvények aránya, a 90 százaléknál nagyobb arányban részvényt tartalmazó alapok pedig tiszta részvény alapnak minősülnek.

Garantált alapok azok, amelyek hozamot, illetve tőkemegóvást ígérnek.

Származtatott alapok az olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

Az ingatlanalapoknál megkülönböztetik az ingatlanforgalmazó és az ingatlanfejlesztő alapokat. Az előbbiekben az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30 százalék, míg az utóbbiaknál 60 százalék.

A Bamosznak jelenleg 22 tagja van, amelyek összesen közel 1 300 milliárd forintot kezelnek befektetési alapokban. A szövetség tagjai közt tud jelenleg minden, nyilvános befektetési alapot kezelő társaságot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Újra emelkedik a hazai befektetési alapok vagyona

Fordulat következett be a befektetési alapok életében: csaknem egy éves folyamatos csökkenés után az idén áprilisban nőtt az alapok összvagyona - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).