A nemzetközi pénzpiacokon a dollár erősödése, majd pedig hirtelen gyengülése borzolta az idegeket. A dollár mozgása – mint azt már megszoktuk – a kelet-európai devizákkal ellentétes irányú, hiszen a tengeren túli befektetők térségi tőkekivonása a dollár erősödése mellett megy végbe, hiszen ezek a befektetők az Egyesült Államok irányába terelik befektetéseiket. Az elemzők szinte egyöntetű véleménye szerint a profitkivonás folytatódik, annak ellenére is, hogy átmenetileg a forint euróval szembeni árfolyama 250-es szint alá erősödött. Ez az erősödés regionális szinten jelentkezett, a zloty, a cseh korona, a törtök líra hasonló utat járt be, de az általánosan elmondható, hogy a forint kisebb kilengéséket produkált, mint az előbb említett külföldi fizetőeszközök.

A gyorsjelentési szezont az FHB negyedéves adatközlése nyitotta meg, majd a Pannonplast, utána pedig a Démász következett a sorban. Péntekre jelent meg a Richter gyorsjelentése, amelyet a piac negatívan fogadott 450 forintos eséssel, de a későbbiekben már konszolidálódott az ár, hiszen az eredmény elemzése időt vesz igénybe, így a valós piaci reakció csak a jövő héten várható. Az állampapírok piacán tovább folytatódott a trend nélküli mozgás, de rövid távon inkább csökkenő hozamokat láthattunk, aminek inkább technikai (nagy lejáratok, MNB depótenderről kiáramló pénzek) likviditásbőség volt az okozója, semmint a befektetői hangulat gyökeres változása.

Ezúttal is a nemzetközi folyamatok hatottak a piaci árfolyamokra. Elsődleges fontosságú volt, hogy a héten a FED – a várakozásoknak megfelelően – ismét emelte irányadó kamatát, miközben az ECB továbbra is változatlan szinten hagyta a jegybanki alapkamat mértékét. Ebből még következhetne is a dollár erősödése, de mégsem ez történt, mivel a FED a döntéshez fűzött kommentjében kifejtette, hogy az inflációt kézben tartják és az eddigieknél kisebb nyomás van ebből az irányból a kamatemelés tekintetében.



















Ebből a piaci szereplők azt a következtetést vonták le, hogy a kamatemelések üteme a következőkben mégsem lesz olyan ütemű mint korábban gondolták, így az Egyesült Államok irányába mozduló tőke áramlása lelassult. Ez a lassulás pedig a dollár gyengülését vonta maga után, de továbbra sem gondoljuk, hogy ez trendfordulót jelent. Az EUR/USD chartán jól kirajzolódik, hogy egy 1,28-1,31-es sávban folyik a kereskedés. A továbbiakban sem várható változás, a sávon belüli helyzet pedig csak a rövid távon ható hírek hatására alakul ki. A hosszabb távú várakozások azonban azt mutatják, hogy az amerikai kamatfelár folyamatos nyomást jelent a dollár erősödése irányába, így három hónapos, fél éves távlatban számíthatunk arra, hogy az EUR/USD keresztárfolyam eléri az 1,25-ös szintet.

A dollár és az euró forinthoz mért szintjeit mutató táblázaton jól megfigyelhető, hogy a dollár és a forint euróval szembeni árfolyama ellentétes irányban változik. Ezért a dollár árváltozásai jó indikátorok a forintpiac tekintetében. Ebből kiindulva azt mondhatjuk, hogy egy ideig az EUR/HUF a 248-252-es sávban fog mozogni, majd egy újabb gyengülés után ismét sávkereskedés alakulhat ki 252-255-ös „sávszélekkel”. Ajánlásunk ehhez várt forgatókönyvhöz igazodik; a jelenlegi sáv erős oldalán forint eladás után deviza (EUR, USD) alapú termékek vásárlása ajánlott.

Az állampapírok piacán sok külső tényező hatására csökkentek a hozamok, különös tekintettel a három éves szegmensre. A forgalmi adatok alapján azonban még mindig látható, hogy jelentős kereslet inkább csak a rövid oldalon mutatkozik, mivel a befektetők többsége kivárásra rendezkedett be, mivel a hosszú távú stabil gazdasági növekedés továbbra sem vonja maga után a stabilitási problémák megoldását.

Jól látható, hogy a hozamok ismét elindultak a 7 százalékos szint irányába, de – mint korábban láttuk - innen már valószínűleg emelkedésnek indulhatnak, hiszen a jegybanki alapkamat várható alakulása nem indokolja a további csökkenést. A jelenlegi hozamcsökkenés is inkább csak „technikai” jellegű, mintsem a piac pozitívabb értékítélete az eddigiekhez viszonyítva.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint a holnap induló két hetes betéti periódusra a kereskedelmi bankok 386.9 milliárd forintot helyeztek el, míg a lejáró állomány 481.5 milliárd forintot tett ki, így a bankok havi alapú tartalékolási periódus elején 94.6 milliárd forintnyi pénzt vontak ki ebből a konstrukcióból.

Jövő héten szerdán és csütörtökön összesen 341.1 milliárd forintnyi magyar állampapír jár le, ami fokozhatja a likviditást az állampapírpiacon és a bankközi devizapiacon is.

A továbbiakban tehát csökkenhetnek (átmenetileg) a hozamok, de aztán újra 7,5-7,6 százalékra emelkednek majd. Itt is – mint a devizák esetében – sávkereskedésre számítunk. Ezért ajánlásunk szerint a kötvényportfólió jelentős (75 százalék) részét rövid állampapírokba (3 hónap), míg a maradék (25 százalék) részt három éves papírokba érdemes fektetni. Fontos különbség a két lejárat tartása között, hogy míg a rövid futamidejű állampapírokat kifutásig tartani kell, addig a három éves szegmens papírjait spekulatív jelleggel venni kell 7,6-7,6 százalékos hozam mellett, de 7 százalékos szinthez közelítve már rövid távon realizálni kell a nyereséget.
 

Az előző héten egy kissé csökkenni látszott az eladói nyomás, hiszen a nagyobb forgalmú napokon emelkedtek a részvényárak, de május első hetében ismét az eladók kerültek túlsúlyba. Alapvetően kivárásra kellene berendezkedniük a befektetőknek, hiszen a gyorsjelentési szezon előtt vagyunk, de a devizapiaci hatások ma már jelentkeznek az értéktőzsdén is, hiszen a külföldi befektetők nem szeretnék felvállalni a kockázatot a forint leértékelődése miatt, még akkor sem, ha részvényekbe fektetnek. Ez a stratégia generálta a héten az eladásokat, az eredmény várakozások ezúttal a háttérbe szorultak.

Pedig az FHB által közölt számok attraktívak, hiszen nyeresége 68 százalékos növekedést mutat. Ennek ellenére nem volt jelentős változás az eddigi áralakuláshoz mérten. A Pannonplast esetében is korlátozott volt a hatás, igaz itt a javulást az jelentette, hogy a társaság csökkentette veszteségét az előző év hasonló időszakához mérten.

A Démász gyorsjelentése nem tartalmazott nagyobb meglepetést, mivel a nyeresége 5,6 százalékos csökkenéséről számot adó társaság esetében az elemzői várakozások már korábban is visszafogottak voltak. Itt természetesen figyelni kell arra – lévén közszolgáltató - hogy a társaság részvényeinek árazása osztalékalapon történik, így a csökkenő nyereség és az esetlegesen emelkedő kamatkörnyezet komoly kockázatot jelenthet.

A blue chipek közül először a Richter adott számot első negyedéves teljesítményéről. Az elemzői várakozásoknak éppen megfelelő adatok 5,6 százalékos növekedést mutatnak az üzemi eredmény szintjén, míg a mérleg szerinti eredmény 13,4 százalékos növekedést ért el. Ennek oka, hogy a pénzügyi műveletek eredménye jelentősen javult.

Ajánlásunk továbbra sem változott jelentősen, hiszen a vételre ajánlott részvények (MOL: 16000, OTP 6100, Egis 14500 belépési szintek mellett) is csak rövid távú spekulatív pozíciók felvételét jelenti, a stratégiai pozíciók kiépítése továbbra sem ajánlott.

Állampapír piac:

állampapírok:

- 0-1 év: vétel-tartás,

- 3 év spekulatív vétel (7 %-os hozamszint mellett)

Vállalati kötvények:

eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: vétel,

- USA részvények: vétel,

- Orosz részvények: eladás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: általában eladás, de MOL, Otp, Egis spekulatív vétel,

Befektetési alapok:

ingatlan alapok, euróban denominált alapok vétele