Az iparűzési adó fokozatos megszüntetését javasolja az adóreform-bizottság. Egyes adótanácsadók viszont úgy vélik: agónia helyett az adónem gyors halálát idézheti elő, ha az Európai Bíróság az uniós szabályokkal ellentétesnek ítéli az olaszok hasonló típusú regionális adóját.

Alaposan átrajzolhatja az egyes települési önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit, ha megszűnik vagy átalakul a vállalkozások korrigált nettó árbevétele után fizetendő, a városok és falvak bevételének tekintélyes részét jelentő iparűzési adó. A megszűnésre és az átalakításra egyaránt van esély. Az utóbbit a kormány is szorgalmazza, elfogadva, hogy a vállalkozói érdekképviseletek évek óta jogosan tették bírálatuk tárgyává a "legigazságtalanabb" adót, mert azt boldog-boldogtalannak, nyereséges és veszteséges vállalkozásnak egyaránt fizetnie kell. Egyebek közt az iparűzési adó átalakítására is javaslatot tett a pénzügyminiszternek hétfőn átadott koncepciójában az adóreform-bizottság, ez azonban korántsem tekinthető kormányzati álláspontnak, az utóbbira még néhány hetet várni kell. Mindenesetre a bizottság 2008-ig fokozatos elhalásra ítélné az iparűzési adót, s ehhez első lépésnek azt javasolja, hogy 2006-tól a mostani 2 százalékról csökkenjen 1-re az adómérték maximuma.

A csaknem 3200 önkormányzatból alig van, amelyik ne vetne ki iparűzési adót, közülük tavaly 991, az idén pedig 1090 alkalmazta a maximális kulcsot - tájékoztatták a HVG-t a Pénzügyminisztériumban (PM). Az előzetes adatok szerint 2004-ben 309,4 milliárd forintot szedtek be ilyen címen a települések, amiből 138,6 milliárd forint a - szintén 2 százalékos kulcsot alkalmazó - fővároshoz folyt be. Az egy lakosra jutó iparűzésiadó-bevételi toplista élén a száz lelket számláló Kékkút áll, ahol fejenként 4,6-szer annyi folyt be, mint a 29. helyen álló fővárosban (lásd táblázatunkat).

Az adómérték esetleges csökkentése miatt összességében évi 148 milliárd forintos önkormányzati forráscsökkenéssel kalkulált a reformbizottság, amely a kiesést - a jelenleg 16 százalékos társasági adón felül további - 3 százalékos, a helyhatóságokat megillető nyereségadóval pótolná. Ez azonban csak 120 milliárd forintos kiegészítést jelentene, miután a nyereség nem feltétlenül arányos az árbevétellel, és mivel az iparűzési adót a veszteséges vállalkozásoknak is fizetniük kell. A hiányzó összeget értékalapú vállalkozói építmény- és telekadóval gondolja előteremteni az adóreform-bizottság (ezek az adók jelenleg területalapúak, s az adó felső határa négyzetméterenként 900 forint). A "reformerek" további terheket raknának a vállalkozásokra - növelve egyúttal a központi büdzsé bevételeit - azáltal, hogy megszüntetnék azt a jelenlegi lehetőséget, hogy az adózás előtti eredményt mérsékelni lehet az iparűzési adó 50 százalékával.

Rezeghet a léc az iparűzési adó alatt amiatt is - véli Oszkó Péter, a Deloitte Rt. szakértője -, mert az Európai Bíróság (EB) főtanácsnoka március 17-én egy adózónak adott igazat az olasz regionális adóval (IRAP) kapcsolatban az olasz állammal szemben. A főtanácsnok szerint az IRAP ellentétes az európai uniós joggal, mert az az általános forgalmi adón (áfa) kívül tiltja más, forgalmi típusú adó kivetését. Az IRAP-ot az olasz állam 1998-tól vezette be a régiók által korábban szedett társasági adó és a magánszemélyek által fizetett egészségbiztosítási járulék kiváltására - tájékoztatta a HVG-t Antonio Piciocchi, a Deloitte olaszországi áfaszakcsoportjának vezetője. Ezt az adót társaságokra, magánszemélyekre és ezek egyesüléseire vetik ki, törvényben megszabott mértéke 4,25 százalék, amitől az egyes régiók saját hatáskörben plusz-mínusz 1 százalékkal eltérhetnek, alkalmazása hasonló az áfáéhoz. Alapja ugyanis a termelés, illetve a szolgáltatás árbevétele, amit csökkent a vásárolt anyagok és szolgáltatások értéke, de például a bér- és a kamatköltség nem.

Olaszországban évente összesen mintegy 33 milliárd euró folyik be regionális adóból, de ebből 9 milliárd eurót állami cégek és szervek fizetnek, ha tehát az EB döntése megegyezne a főtanácsnok véleményével, valójában 24 milliárd eurót kellene pótolni - hangsúlyozta Piciocchi. Hozzátéve, hogy az EB az esetek 90 százalékában megerősíti a főtanácsnoki javaslatot, amely ezúttal az adónem jövőbeni eltörlését szorgalmazza. Elképzelhető azonban visszamenőleges hatályú bírósági döntés is, amely arra kötelezné a régiókat, hogy fizessék vissza az eddig beszedett regionális adót. Ez óriási érvágás lenne (a régióknak ebből kell finanszírozniuk az egészségügyi ellátást), ezért Piciocchi nem tartja elképzelhetetlennek, hogy visszaigénylésre alapoznák a visszafizetést, amit csigalassúsággal hajtanának végre. A lenullázás módja lehetne az is, hogy az állam, illetve a régiók átmenetileg mondjanak le a jövőbeni adók egy részéről. Egyelőre azonban az olaszok - akárcsak a magyar adóreformerek - azon törik a fejüket, miként tudnák pótolni a kieső forrásokat. Szó van például - az unión belül már most is magasnak számító - 33 százalékos társasági adó emeléséről, de mivel ez rontaná az itáliai cégek versenyképességét, Piciocchi esélyesebbnek gondolja egy új, fogyasztási típusú szövetségi adó bevezetését, illetve a jelenleg 20 százalékos áfakulcs emelését, bár mindkettő elsősorban a szegényebb rétegeket sújtaná.

Az olasz példa intő lehet Magyarország számára is, amennyiben a két-három hónapon belül esedékes EB-döntés a várakozásoknak megfelelően alakul - hangsúlyozta Oszkó, hozzátéve, hogy az EU-n belül Franciaországban, Litvániában és Németországban alkalmaznak még további áfatípusú adókat. A PM-ben viszont egyelőre nem idegesek az EB majdani határozata miatt, mondván, az nem érintheti az iparűzési adó sorsát. Érvelésük szerint védi azt a csatlakozási szerződés, ebben ugyanis utalás esik az adóra, alapjára és mértékére, amikor is rögzítik, hogy az önkormányzatok által nyújtott iparűzésiadó-kedvezmények 2007. december 31-éig fenntarthatók. Nem árt azonban emlékeztetni arra, hogy a csatlakozási tárgyalások alapján Ausztria is jogszerűnek ítélt egy már korábban meglévő - és ugyancsak önkormányzati finanszírozást szolgáló - adónemet, ám később az EB mégis úgy döntött, hogy az sérti az uniós jogrendet, s ezért részben visszatérítendőnek ítélte.

MOLNÁR PATRÍCIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Marabu FékNyúz: Kalózok

Marabu FékNyúz: Kalózok

Már zajlik az új űrverseny, csak most a Marsért

Már zajlik az új űrverseny, csak most a Marsért

Merjünk kicsit álmodni: Z4-es BMW-ket eresztettünk össze egy spéci Mazda MX-5-tel

Merjünk kicsit álmodni: Z4-es BMW-ket eresztettünk össze egy spéci Mazda MX-5-tel

Rászorulók kapják a Sziget fesztiválon hátrahagyott 600 sátrat

Rászorulók kapják a Sziget fesztiválon hátrahagyott 600 sátrat

A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel

A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves