szerző:
MTI

Az európai uniós átlagnál valamivel kisebb az adóterhelés Magyarországon, az új tagállamokkal összevetve viszont a legmagasabbak között van a 2004-es adatok alapján – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közelmúltban kiadott adatsorából.

Az Európai Unió 25 tagállamának a 1995-2004 közötti évekre vonatkozó statisztikája alapján Magyarországon 2004-ben a GDP-hez mérten 39,2 százalékot vont el az állam különféle adók, társadalombiztosítási és egyéb járulékok, illetékek formájában, ez gyakorlatilag változatlan adóterhelési mérték 2003-hoz és 2002-höz képest.

Az adóterhelés Magyarországon csökkent 2005-ben, amikor a GDP 38,8 százalékát fizették be az államháztartásba az állampolgárok és vállalkozások adóként, illetve járulékként. A tervek szerint idén a GDP-hez képest az adóterhelés 37,3 százalékra mérséklődik, 2007-ben 36,6 százalékra, 2008-ban 35,9 százalékra csökken.

A Eurostat adatsora szerint a 2004-es 40,7 százalékos EU-átlagnál kisebb a magyar adat, ám ha az új tagállamokkal hasonlítjuk össze a magyar adófizetők befizetési kötelezettségeit, akkor csak Szlovénia előzi meg Magyarországot. De csak egy árnyalatnyi különbséggel, mivel ott a GDP 39,9 százalékát kellett befizetni adók és járulékok formájában 2004-ben.

Lényegesen kevesebb adót kellett viszont fizetni Lengyelországban (a GDP-hez mérten 34,3 százalékot), Csehországban (36,6 százalékot) és Szlovákiában is (30,6 százalékot).

A balti államokban különösen kedvező a helyzet, ahol EU-ban a legalacsonyabb adótehernek örülhetnek az állampolgárok: Litvániában csak a GDP 28,7 százalékát vonta el az állam, Lettországban pedig 29,1 százalékát 2004-ben.

Az unió átlagát nézve valamelyest csökkent az adóelvonás mértéke, a 40,7 százalékos 2004-es adattal szemben 2003-ban még 40,9 százalékot regisztráltak. Az 1995-1999 közötti időszakban viszont folyamatosan emelkedett az adóterhek szintje az unió mai 25 tagországának átlagában (41,2 százalékról 42,4 százalékra), utána viszont 2002-ig minden évben csökkent (2002-ben a 40,8 százalékra mérséklődött), azóta pedig gyakorlatilag változatlan.

Az Eurostat adatai szerint a legtöbbet két skandináv ország veszi ki az adófizetők zsebéből: Svédország a GDP 51,2 százalékát, Dánia pedig 49,9 százalékot – bár valószínűleg ez a két tagállam adja a legmagasabb szintű szociális és jóléti ellátórendszert is a polgárainak. Magas az adóterhelés Belgiumban (47,4 százalék), Franciaországban (45,3 százalék), Finnországban (44,5 százalék) és Ausztriában is (44,3 százalék).

A régi tagállamok között a legkevesebb befizetett összegre Írország államháztartása tart igényt a lakosságtól (31,7 százalékot). A legnagyobb tagállam, Németország egy év alatt jelentősen, a 2003-as 41,0 százalékról 2004-re 40,0 százalékra csökkentette az elvonások mértékét. Igaz, Németországban 2007-től újra adóemelésre készül a hatalom.

Az adók és egyéb elvonások szerkezetét tekintve az unióban három kategória nagyjából egyforma súlyt képvisel. A termelés és az import megadóztatása a teljes állami jövedelmek 34 százalékát tette ki (ide tartozik például az áfa, a vámbevételek, a jövedéki adók rendszere), további 32 százalékra becsülhetőek a különféle társadalombiztosítási járulékokból befolyó összegek, a maradék 31 százalék pedig a jövedelmek és a vagyonok megadóztatásából származik.

Az egyes tagállamok között igen nagy eltérések vannak az adóbevételek megoszlásában. Az összességében legmagasabb adóterhelést felmutató Dánia a legalacsonyabb társadalombiztosítási járulékokat érvényesítette. A 2004-es adatok szerint GDP-nek alig 1,2 százalékát kellett ezen a címen befizetni az államkasszába. Dánia társadalombiztosítási rendszerét nem biztosítási jellegű járulékokból, hanem szinte kizárólag adókból finanszírozzák. A jövedelmek és a vagyon adóztatása Dániában kiugróan magas (a GDP 30,0 százalékát adja), több mint másfélszer akkora, mint a sor következő helyén álló Svédországban, ahol 19,4 százalék ennek mértéke.

A jövedelmeket és a vagyont legkevésbé Szlovákiában terhelik adók (6,1 százalékát GDP-arányosan), ez vélhetően az egykulcsos jövedelemadó következménye. Magyarországon a termelést és az importot meglepően magas, a 13,8 százalékos GDP-arányos, az EU-átlagot jócskán meghaladó adók sújtják, hiszen nálunk ennek mértéke 16,3 százalék.

A jövedelmeket és a vagyonokat a 13,5 százalékos uniós középértéknél sokkal kisebb, csupán 9,2 százalékos adó terheli Magyarországon. A társadalombiztosítási járulékok magyarországi szintje (a GDP 13,5 százaléka) az Unió középmezőnyében van (az átlag 13,1 százalék).

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Autó

Jelentős adókedvezmény a biodízelre

Egy hónapja van a kormánynak, hogy kidolgozza a bioüzemanyagok hazai gyártásának megteremtéséhez szükséges szabályokat. A tervek szerint 2010-re minden Magyarországon gyártott száz liter benzinből, gázolajból négynek a szántóföldről kell származnia – írja a Magyar Hírlap.

MTI Világ

Határokon átnyúló adóságbehajtás

Az Európai Unióban rövidesen elfogadják az európai fizetési meghagyásról szóló rendeletet, amely olcsóbbá és egyszerűbbé tenné egy adott másik tagállamban lévő, nem vitatott tartozások behajtását.

MTI Vállalkozás

Adósságuk 3 százalékát rendezik a cégek

Magyarországon a felszámolással és a végelszámolással kapcsolatos eljárások száma több mint 5 százalékkal haladta meg a 2004. évi szintet - derül ki a Creditreform-Interinfo Kft. vizsgálatából. A legtöbb végelszámolási eljárás felszámolással végződik, mivel tartozásaiknak mindössze 3 százalékát rendezik az adósok.

MTI Vállalkozás

Milliárdos büntetések adócsalásért

Különböző adózási visszaélések miatt több mint 3,8 milliárd forint büntetést szabott ki az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága a múlt évben. Emellett összesen 66 üzletet zárt be nyugtaadás elmulasztása, illetve bejelentés nélkül foglalkoztatott alkalmazottak miatt.

MTI Gazdaság

Devizában adósodik el a többség

A háztartások nettó pénzügyi vagyona 1425 milliárddal forinttal - a GDP mintegy 6,5 százalékának megfelelő összeggel - gyarapodott az elmúlt évben és elérte a 13 375 milliárd forintot - ez derül ki az MBN legfrissebb előzetes adataiból.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Luxusadó: értékövetezetekre tagolják Budapestet

Nem kerületenként, hanem 15 értékövezetbe való besorolással, az adózó bevallása alapján vetik majd ki Budapesten a luxusadót - mondta Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. A 10-es értékövezetbe sorolt otthonok után már be kell fizetni az új adót.

A minisztérium nem foglalkozik az ombudsman vizsgálatával

A minisztérium nem foglalkozik az ombudsman vizsgálatával

Rászabadítják a közutakra a Nissan 330 millió forintos hiperautóját

Rászabadítják a közutakra a Nissan 330 millió forintos hiperautóját

Egyre később növünk fel

Egyre később növünk fel

Orbán Viktorékhoz virgácsot is vitt a Mikulás

Orbán Viktorékhoz virgácsot is vitt a Mikulás

Megvonták a rokkantsági ellátását egy nőnek, mert a posta nem vitt ki egy levelet

Megvonták a rokkantsági ellátását egy nőnek, mert a posta nem vitt ki egy levelet

Rudolph Giuliani budapesti és kijevi találkozókkal akarja megmenteni Trumpot

Rudolph Giuliani budapesti és kijevi találkozókkal akarja megmenteni Trumpot