Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az európai uniós átlagnál valamivel kisebb az adóterhelés Magyarországon, az új tagállamokkal összevetve viszont a legmagasabbak között van a 2004-es adatok alapján – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közelmúltban kiadott adatsorából.
Az Európai Unió 25 tagállamának a 1995-2004 közötti évekre vonatkozó statisztikája alapján Magyarországon 2004-ben a GDP-hez mérten 39,2 százalékot vont el az állam különféle adók, társadalombiztosítási és egyéb járulékok, illetékek formájában, ez gyakorlatilag változatlan adóterhelési mérték 2003-hoz és 2002-höz képest.
Az adóterhelés Magyarországon csökkent 2005-ben, amikor a GDP 38,8 százalékát fizették be az államháztartásba az állampolgárok és vállalkozások adóként, illetve járulékként. A tervek szerint idén a GDP-hez képest az adóterhelés 37,3 százalékra mérséklődik, 2007-ben 36,6 százalékra, 2008-ban 35,9 százalékra csökken.
A Eurostat adatsora szerint a 2004-es 40,7 százalékos EU-átlagnál kisebb a magyar adat, ám ha az új tagállamokkal hasonlítjuk össze a magyar adófizetők befizetési kötelezettségeit, akkor csak Szlovénia előzi meg Magyarországot. De csak egy árnyalatnyi különbséggel, mivel ott a GDP 39,9 százalékát kellett befizetni adók és járulékok formájában 2004-ben.
Lényegesen kevesebb adót kellett viszont fizetni Lengyelországban (a GDP-hez mérten 34,3 százalékot), Csehországban (36,6 százalékot) és Szlovákiában is (30,6 százalékot).
A balti államokban különösen kedvező a helyzet, ahol EU-ban a legalacsonyabb adótehernek örülhetnek az állampolgárok: Litvániában csak a GDP 28,7 százalékát vonta el az állam, Lettországban pedig 29,1 százalékát 2004-ben.
Az unió átlagát nézve valamelyest csökkent az adóelvonás mértéke, a 40,7 százalékos 2004-es adattal szemben 2003-ban még 40,9 százalékot regisztráltak. Az 1995-1999 közötti időszakban viszont folyamatosan emelkedett az adóterhek szintje az unió mai 25 tagországának átlagában (41,2 százalékról 42,4 százalékra), utána viszont 2002-ig minden évben csökkent (2002-ben a 40,8 százalékra mérséklődött), azóta pedig gyakorlatilag változatlan.
Az Eurostat adatai szerint a legtöbbet két skandináv ország veszi ki az adófizetők zsebéből: Svédország a GDP 51,2 százalékát, Dánia pedig 49,9 százalékot – bár valószínűleg ez a két tagállam adja a legmagasabb szintű szociális és jóléti ellátórendszert is a polgárainak. Magas az adóterhelés Belgiumban (47,4 százalék), Franciaországban (45,3 százalék), Finnországban (44,5 százalék) és Ausztriában is (44,3 százalék).
A régi tagállamok között a legkevesebb befizetett összegre Írország államháztartása tart igényt a lakosságtól (31,7 százalékot). A legnagyobb tagállam, Németország egy év alatt jelentősen, a 2003-as 41,0 százalékról 2004-re 40,0 százalékra csökkentette az elvonások mértékét. Igaz, Németországban 2007-től újra adóemelésre készül a hatalom.
Az adók és egyéb elvonások szerkezetét tekintve az unióban három kategória nagyjából egyforma súlyt képvisel. A termelés és az import megadóztatása a teljes állami jövedelmek 34 százalékát tette ki (ide tartozik például az áfa, a vámbevételek, a jövedéki adók rendszere), további 32 százalékra becsülhetőek a különféle társadalombiztosítási járulékokból befolyó összegek, a maradék 31 százalék pedig a jövedelmek és a vagyonok megadóztatásából származik.
Az egyes tagállamok között igen nagy eltérések vannak az adóbevételek megoszlásában. Az összességében legmagasabb adóterhelést felmutató Dánia a legalacsonyabb társadalombiztosítási járulékokat érvényesítette. A 2004-es adatok szerint GDP-nek alig 1,2 százalékát kellett ezen a címen befizetni az államkasszába. Dánia társadalombiztosítási rendszerét nem biztosítási jellegű járulékokból, hanem szinte kizárólag adókból finanszírozzák. A jövedelmek és a vagyon adóztatása Dániában kiugróan magas (a GDP 30,0 százalékát adja), több mint másfélszer akkora, mint a sor következő helyén álló Svédországban, ahol 19,4 százalék ennek mértéke.
A jövedelmeket és a vagyont legkevésbé Szlovákiában terhelik adók (6,1 százalékát GDP-arányosan), ez vélhetően az egykulcsos jövedelemadó következménye. Magyarországon a termelést és az importot meglepően magas, a 13,8 százalékos GDP-arányos, az EU-átlagot jócskán meghaladó adók sújtják, hiszen nálunk ennek mértéke 16,3 százalék.
A jövedelmeket és a vagyonokat a 13,5 százalékos uniós középértéknél sokkal kisebb, csupán 9,2 százalékos adó terheli Magyarországon. A társadalombiztosítási járulékok magyarországi szintje (a GDP 13,5 százaléka) az Unió középmezőnyében van (az átlag 13,1 százalék).
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Újabb izraeli és amerikai tervek szövődtek a gázai palesztin lakosság kitelepítésére, miközben a háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos hatalmi paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
A Tisza Párt elnöke Szabó Tündére utalva reagált a Róka Rékáról szóló hírekre.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul mindezt több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
A humorista szerint a miniszterelnök hazudik, amikor azt mondja, hogy számíthatnak rá a kárpátaljai magyarok.