A magánnyugdíj-, illetve önkéntes pénztárakat közvetlenül érintő változás, hogy 2006. szeptember 1-jétől a biztosítottak döntő többségének az egyéni nyugdíjjárulékot (tagdíjat) is az úgynevezett minimum-járulékalap után kell megfizetniük, ennek összege az idén 125 ezer, jövőre 131 ezer forint.

Az egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határa 2007. január 1-től a költségvetési törvényjavaslat alapján napi 18490 forintra emelkedik (évi 6325450 forintról évi 6748850 forintra). 

A foglalkoztatóknak január 1-től nem a pénztárakhoz, hanem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) kell küldeniük a bevallásokat és befizetéseket. A főosztályvezető-helyettes ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a pénztáraknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy ez befektetési veszteséget okozhat, mert az adóhatóságnak egy napon belül továbbítania kell a befizetett tagdíjat a pénztárakhoz. A bevallási adatokat a bevallást követő hónap utolsó napjáig küldi meg az APEH a pénztáraknak.

A tagdíjbehajtás továbbra is az adóhatóság feladata marad, ezt a munkát azonban jelentősen megkönnyíti majd, hogy rendelkezésére állnak a befizetési és a bevallási adatok - derült ki. Rézmovits Ádám szerint az új szabályozásnak köszönhetően csökken a foglalkoztatók és a magánnyugdíjpénztárak adminisztrációja, s lehetőség lesz a pénztári költségek csökkentésére.

Jelentős változás lesz a költségkorlátozás bevezetése is: a tagdíjból 2007-ben együttesen legfeljebb 6 százalék vonható le a működési és likviditási tartalék javára, 2008-tól pedig legfeljebb 4,5 százalék. A főosztályvezető-helyettes szerint a tagdíjarányos levonás korlátja 2007-ben legfeljebb 5 pénztárat (400 ezer tagot) érinthet. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az afeletti részének pedig 6 százaléka vonható le működési és likviditási célokra, ami 10-12 pénztárat (kb. 180 ezer tagot) érint.

A jövő évtől korlátozzák a vagyonarányos költségeket is: a vagyonkezelési díj, illetve a pénztár által elszámolt vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,9 százalékát (2007-től), illetve 0,8 százalékát (2008-tól). A vagyonkezelési díj korlátozásának Rézmovits Ádám szerint 4-5 magánnyugdíjpénztárnál (kb. 900 ezer tag), illetve 10-12 önkéntes pénztárnál (kb. félmillió tag) lehet hatása.

Újdonság továbbá, hogy 2009-től kötelezően háromféle - különböző összetételű és különböző kockázatú - befektetést (klasszikus, kiegyensúlyozott, illetve növekedési portfolió) kell felkínálniuk a pénztáraknak (ez egyébként a pénztár döntése szerint már 2007-től bevezethető). A legmagasabb kockázatú növekedési portfolió a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben már nem választható. Ha pedig a pénztártag nem dönt, a pénztár az életkora alapján besorolja valamelyikbe.

Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál változik egyes szolgáltatások adókötelezettsége, így az életmódjavító szolgáltatások igénybevétele 2007. június 1-től adókötelessé válik. 

Az egészségpénztári körben adókötelesek lesznek a természetgyógyászati szolgáltatások, az üdülés, a sporteszköz-vásárlás, sporttevékenység, a (gyógyszernek nem minősülő) gyógyhatású termékek, gyógyteák, fog- és szájápolók ártámogatása valamint az életmódjavító kúrák. 

Változik az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási köre is 2007. június 1-től: a szociális kockázat (gyermek születése, egészségügyi helyzet, munkanélküliség, halálozás, tűz- és elemi károk) bekövetkezte esetén nyújtott kiegészítő ellátások, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök ártámogatása tartozik ide, továbbá a vizitdíj fizetéséhez való hozzájárulás, ha az Országgyűlés elfogadja.  

Az egészség- és önsegélyező pénztári körben a jövő évtől a közösségi szolgáltatások fedezetére tartalékokat kell képezni, ennek célja, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyenek közösségi szolgáltatások, ugyanakkor meghatározott körben (például táppénz és munkanélküli segély kiegészítése, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás) egyéni számlás szolgáltatások továbbra is nyújthatóak. 

A magánnyugdíjpénztárak esetében 2007. január 1-jétől megszűnik a hozamelvárás intézménye. Az önkéntes pénztárakból pedig kizárható az a tag, aki már nem tesz eleget az alapszabályban meghatározott követelményeknek, és az írásbeli felszólítás ellenére sem kezdeményezi más pénztárba való átlépését (ez a munkáltatói pénztáraknál fordulhat elő, ha a tag már nem dolgozik az adott cégnél).