"Mind a költségvetési oldalon, mind az üzleti légkör javítása terén sok mindent kell még tenni annak érdekében, hogy Magyarország a beruházások vonzó terepe legyen" - fogalmazott Ashoka Mody, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai főosztályának igazgatóhelyettese.
 
A szakértő elismerte, hogy a magyar kormány tavaly fontos költségvetési kiigazítást hajtott végre, amely szükséges volt a piacok megnyugtatására, "nyilvánvalóan csökkent a közvetlen pénzügyi válság veszélye". Mind mondta, ez a kiigazítás helyes irányban halad, a hatóságok "többé-kevésbé teljesítik vállalásaikat". Hozzátette ugyanakkor, a válság elhárításában szerepe volt annak is, hogy a kiigazítás bejelentésével egy időben, illetve nem sokkal később a globális piaci helyzet javult és ez segített az országnak.
 
A költségvetési politikát illetően az IMF két dolog miatt aggódik: mennyire lesz tartható ez a kiigazítás 2007 után, illetve megalapozhat-e egy erőteljes hosszú távú növekedést? A Valutaalap szerint félő, hogy a kormány nem hajtja végre elég gyorsan a költségvetés kiadási oldalának reformját, és így még ha 2007-ben az államháztartási hiány a kijelölt mértékben csökken is, 2008-ban és 2009-ben a kormány tervei esetleg már nem lesznek teljesíthetők, veszélybe kerül a konszolidáció.
 
Ashoka Mody rámutatott, hogy a magyar gazdaság növekedése 2006 utolsó negyedévében lelassult, mindössze 3,5 százalékos volt, miközben ugyanebben az időszakban a legtöbb európai országban markáns növekedés volt tapasztalható. A szakértő szerint a magyar gazdaság növekedési üteme évi mintegy 4-5 százalékos lehetne és kellene, hogy legyen, de a jelenlegi tendenciák alapján az ütem 2007-ben és 2008-ban nem fogja meghaladni a 2,5-3 százalékot.
 
A szakértő arra is kitért: a növekedés ösztönzésére hosszú távon csökkenteni kell majd a viszonylagosan magas adókulcsokat, de az IMF ezt egyelőre nem javasolhatja a költségvetés továbbra is törékeny helyzete miatt. Érthetőnek mondta, hogy a kormány tavaly nyáron és ősszel, amikor valamit gyorsan tennie kellett, jelentős hangsúly helyezett az adóemelésre.
 
Az IMF európai főosztályának igazgatóhelyettese úgy látja, hogy a magyar kormány a konszolidáció érdekében több lépést is fontolgat például a nyugdíjrendszer és a szociális ellátórendszer reformját illetően, de igazán fontos bejelentés eddig nem történt. Véleménye szerint ha bizonyos lépések nem történnek meg az elkövetkező egy-másfél évben, akkor fennáll a kockázata, hogy a gazdaság nem lesz képes újra elérni a kívánatos évi 4-5 százalékos növekedési ütemet. Döntő fontosságú, hogy Magyarország miképpen tudja kihasználni a jelenlegi kedvező világgazdasági környezetet.
 
Az IMF-tisztviselő végül elmondta: ő is figyelemmel kísérte a tavaly őszi és idei budapesti zavargásokat, de nem hiszi, hogy ezeknek a belpolitikai eseményeknek lényeges hatásuk volna a befektetői döntésekre. Több beruházó Magyarország helyett valóban más célországot választ, de nem ezért, hanem a magyarországi magas adókulcsok, a kedvezőtlen szabályozási környezet, valamint a költségvetési politika bizonytalanságai miatt.