szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több figyelmet kell fordítania az amerikai politikának a közép- és kelet-európai térségre, ahol az utóbbi időben növekedett az ellenállás a politikai és a gazdasági reformokkal szemben, csökkent az amerikai érdekérvényesítő képesség, s teret nyert Oroszország befolyása - állapították meg felszólalók az amerikai képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán.

A gazdasági fejlődéssel szemben a rendszerváltáskor megfogalmazott túlzott várakozások után elégedetlenség és megosztottság jelentkezett, sok országban antidemokratikus és korrupt irányzatokkal küzdenek a kormányok - fogalmazott szerdai ülésen a bizottság elnöke Tom Lantos a testület honlapjának beszámolója szerint. A magyar származású politikus szerint "nyugat-európai vezetőknek és az amerikai diplomatáknak együtt kell emlékeztetniük a közép- és kelet-európai népeket, hogy soha nem volt ilyen jó dolguk, hogy nincs szükség megosztó és veszélyes retorikához csatlakozniuk."

A szakértőként meghívott Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem politológus professzora szerint bár a többi volt kommunista országhoz képest jól teljesít a térség, egyre távolabb sodródik a rendszerváltáskor és az azt követő években kitűzött céloktól. A szintén magyar származású Gati Magyarországról szólva megállapította, hogy a vezető jobboldali ellenzéki párt, a Fidesz - miután elveszített két egymást követő választást - 2006 őszén megpróbálta tüntetések sorozatával magához ragadni a hatalmat - e tüntetések közül egyesek erőszakosak, mások békések voltak -, miközben a szocialista vezetésű kormány túlzott erőszak alkalmazásához folyamadott hatalmon maradása érdekében. A 2006-os választásokat megelőző indokolatlan kiadások - amelyek a gazdasági helyzetre vonatkozó hazugsággal is együtt jártak - komoly kárt okoztak a gazdaságnak, amely egykor vezető volt a régióban. Gati megjegyezte: Magyarország, valószínűleg a kár felszámolása érdekében, megpróbálta erősíteni Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatait.

Magyarországról, Szlovákiáról, Szlovéniáról és Bulgáriáról Gati megállapította: habár támogatják az Egyesült Államokat olyan kérdésekben, mint a terrorizmus elleni harc, a többi térségbeli országhoz képest sokkal kisebb az érdeklődés a Washingtonnal való szoros kapcsolatok ápolása iránt. Gati szerint felnőtt egy új generáció, amely "úgy látszik, nem értékeli, mit tett az Egyesült Államok azért, hogy megmentse Európát a náciktól és a Szovjetuniótól", csak Irak-politikája és vízumpolitikája alapján ítélnek. Washington térségbeli helyzete megerősítésének egyik eszközeként javasolta a kongresszusnak a vízummentesség kiterjesztését a tíz közép-európai országra.

Gati összegzésként kijelentette: az amerikai politika téves megközelítése, hogy "biztosra veszi" a demokrácia helyzetét a térségben, és "új lehetőségeket" keres a demokrácia terjesztésére. Miközben az Egyesült Államok másfelé fordította figyelmét, Oroszország szerepe ismét megnövekedett a régióban - állapította meg egy másik meghívott szakértő, Martin Sletzinger is. Bár az Európai Uniónak lesz a legfontosabb szerepe a térség integrálásában és stabilizálásában, Washington sem pipálhatja ki "jól végzett munkaként" ezeket az országokat - jelentette ki a Woodrow Wilson kutatóközpont munkatársa.

Zeyno Baran, a Hudson Intézet kutatója szerint fokozottabb amerikai segítség kell az orosz energiahordozóktól nagymértékben függő országoknak, hogy más olaj- és földgázforrásokat találjanak. Miután az EU és az Egyesült Államok határozottan reagált arra a magyar döntésre, hogy potenciális partneréül választja a Gazpromot a meglévő, Nabucco melletti elkötelezettségével szemben, és miután világossá vált, hogy "a magyar ellenzék nem engedné a Mol közvetlen átvételét", elképzelhető, hogy a Kreml most másképp közelítve Ausztriát használja "trójai falóként", hogy ellenőrzést szerezzen a magyar vállalat felett - mondta Baran a magyar energiapiacról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Szabó Zsuzsanna Gazdaság

Szlovákiánál jobban szeretik Magyarországot a befektetők

Magyarország a külföldi tőkebefektetési projektek száma alapján az európai rangsor 11. helyén állt 2006-ban, szemben a 2005-ös 8. hellyel - állapítja meg Ernst and Young (E&Y) egyik tanulmánya. A cég magyarországi vezérigazgatója, Havas István szerint a tőkebefektetések által létrehozott új munkahelyek száma alapján viszont Magyarország már előrébb áll a rangsorban. Szlovákia kiesett az első 15-ből.