Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Népszabadság szombaton arról írt, hogy így ez a kör átlagosan 10-15 százalékos áremelésre számíthatna az áramár liberalizációja után. Daróczi Dávid kormányszóvivő emlékeztetett arra, a kormány elkötelezett az árampiac megnyitása mellett, mert ez a fogyasztók érdeke: a verseny hosszú távon az árak féken tartásához és jobb szolgáltatásokhoz vezet.
Hangsúlyozta ugyanakkor az átmeneti időszakban szükség van a piaci folyamatok tompítására. A kormánynak ugyanis az a dolga, hogy figyelembe vegyen más szempontokat is, ne csak a piac érdekeit, és ha valóban fontos érvek szólnak mellette, akkor közbeavatkozzon. A kormányszóvivő hozzátette: ezért teremtett a kormány lehetőséget arra, hogy - a lakossági fogyasztók mellett - a közintézményeknél is tompítsa a jövőre várható áremelkedés hatásait. A megoldás piackonform: annak érdekében, hogy a közintézményeket olcsóbban szolgálják ki árammal, a Szlovákiából alacsonyabb áron importált áram egy részét erre a célra tartják fenn.
A kormányszóvivő jelezte, hogy a rendszer részletein még dolgoznak a kormány szakemberei, és most még azt sem lehet megmondani pontosan, hogy mekkora lesz a drágulás jövőre. A szakértők előzetes számításai alapján azonban a lakosság körében kisebb lesz 10 százaléknál, és a közintézményeknél sem valószínű 10-15 százaléknál nagyobb mértékű áremelkedés - mondta.
Daróczi Dávid kitért arra, a közintézmények védelme egyébként nem jelent többletkiadást az adófizetők számára: a Magyar Villamos Művek nyeresége kisebb lesz emiatt, de nincs szükség semmilyen költségvetési támogatásra.
