Új törekvések a beutazóturizmus fellendítésére

HVG

A Tisza és a Hármas-Körös által közrefogott Tiszazugban nyaranta kétszeresére duzzad a 2500 lelkes falu, Cserkeszőlő lakóinak száma, ennyire népszerű ugyanis az 1940-es években felfedezett termálvíz és az arra épült, az elmúlt években több milliárd forintos beruházással felújított gyógyfürdő. A vendégek több mint fele külföldi, főként német és holland. A faluban gyakorlatilag nincs állástalan, miután a Széchenyi-terv támogatásával indult, majd magántőkéből folytatott fejlesztések harminc új foglalkozási körben teremtettek munkalehetőséget. A cserkeszőlői sikernek azonban vajmi csekély a turisztikai kisugárzása a térség többi településére, Tiszazugnak ugyanis mindeddig nem volt egységes megjelenése, marketingje a turisztikai piacon. Ezt ismerte fel néhány helybéli vállalkozó és lokálpatrióta, amikor idén április elején 25 alapító taggal létrehozták a Tiszazugi Turizmus Szövetséget.

HVG

Aktív marketingre már csak azért is szükség van, mert egyelőre nem sikerült megfékezni a külföldiek elpártolását Magyarországtól. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának tavalyi, csaknem 10 százalékos visszaesése után az idei év első két hónapjában folytatódott a tendencia, és éppen a legfontosabb küldő országok adtak okot az aggodalomra: Németországból újabb 10 százalékkal kevesebb turista érkezett, a britek száma pedig egyharmaddal csappant meg. Az ok összetett, és semmiképpen sem magyarázható kizárólag az utcai politizálás elharapózásával, hiszen például az amerikaiakat nem riasztották el az őszi zavargások, sőt az idén még nőtt is a tengerentúlról érkezők száma. A britek viszont néhány évvel ezelőtt a fapados repülőjáratok elterjedésével kaptak rá Magyarországra, ám miután a légitársaságok között túl nagy volt az árverseny, ráadásul Ferihegyen meglehetősen borsosak a reptéri illetékek, ezért nem érte meg fenntartani a járatokat, így a szigetországiak közül sokan kénytelenek voltak lemondani a magyarországi kikapcsolódásról. A németek pedig az elmúlt években a gazdasági recesszió és a szociális megszorítások miatt spórolósabbak lettek, másrészt a változó utazási divatok térítették el őket Magyarországtól. Ők korábban elsősorban üdülni jöttek hozzánk, manapság viszont a hosszú hétvégés villámlátogatás a trendi.

A beutazóturizmust az elmúlt évek csetlő-botló imázskampányai sem lendítették fel. Előbb Tony Curtis, utóbb az ország szellemi nagyságaira épített reklámakció bizonyult hatástalannak, amiből őszre azt a következtetést vonta le az ágazatot felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, hogy váltani kell az ország idegenforgalmi marketingjére szakosodott Magyar Turizmus Zrt. (MT) élén, és új külpiaci stratégiát kell kidolgozni. A tavalyival megegyező 4,6 milliárd forintos keretből az MT-nek a működési költségek terhére kell növelnie a marketingre fordított pénzt. Ezért az új vezérigazgató, Róna Iván a csaknem kétszáz fős stáb egynegyedének leépítésével kezdte működését.

Hatástalan imázskampányok © Benkő Imre

Költséges kiállítások, míves prospektusok helyett az MT egyre inkább a világhálón keresztül próbálja becserkészni az utazási kínálatokat böngészőket. Május végétől átszervezik a húsz országban 22 irodát működtető képviseleti hálózatot is: nagyobb szerepet kap a feljövőben lévő Kína és Oroszország, sokfelé pedig csak regionális irodák lesznek - amilyen már most is az északi országokat lefedő stockholmi. A spórolás jegyében elvárják a haszonélvezők bekapcsolódását a promócióba, amit a balatonalmádi Hotel Villa Pax igazgatója, Falusi Péter röviden csak úgy kommentált, hogy az MT a legutóbbi kölni szakvásáron gond nélkül bezsebelt napi 500 eurót a magyar standon kiállító hazai vállalkozóktól.

A balatonalmádiak így a tiszazugiakhoz hasonlóan belátták, a gondoskodó állam kora lejárt; harminctagú turisztikai egyesületük lapzártánk után, május 2-án alakul meg, és egyik első célja az, hogy kiváltsák a Falusi megfogalmazásában "nem túl combos" helyi Tourinform-iroda tevékenységét. A részben az MT alá tartozó üzlethelyiség ugyanis többnyire akkor van nyitva, amikor nem kellene, amikor pedig szükség volna rá - például húsvétkor és pünkösdkor -, az iroda munkatársa éppen jól megérdemelt pihenőnapjait tölti. Ezért az egyesületi tagdíjakból egy érintőképernyős, vandálbiztos információs pontot szerelnek fel a város központjában, ahol a turisták a nap 24 órájában szálláshoz vagy éppen programötlethez juthatnak.

"Fenntartható turizmus csak ott van, ahol a szolgáltatók összefognak" - vallja a sármelléki repülőtér marketingigazgatója, Palkó Lajos is, aki szerint a FlyBalaton Airport impozáns növekedése részben annak köszönhető, hogy a környék önkormányzataival és szállásadóival, nem utolsósorban pedig a Magyar Turizmus Zrt.-vel közösen támogatják az oda érkező fapados járatok, köztük a Germanwings marketingmunkáját. A Balaton nyugati szegleténél fekvő légikikötőben az utasok száma tavaly 25 ezerről 70 ezerre nőtt, vagyis csaknem megháromszorozódott, az idén és jövőre pedig duplázásra számítanak az üzemeltetők.

A felpezsdülő egyesületi élet nem kis részben annak a mintegy 300 milliárd forintnyi uniós támogatásnak tulajdonítható, amely a következő hét évben érkezik Magyarországra, elsősorban a regionális operatív programok révén. Az éppen csak egymásra talált tiszazugi partnerek például most dolgoznak egy 670 millió forintos fejlesztési terven, amelynek keretében kikötőket létesítenének a tiszai vízi turizmus fellendítésére, Tiszainokán borházat, Kunszentmártonban pedig negyvenszobás wellness-szállodát építenének.

Hasonló terveket sző a napokban bejegyzett Tisza-tavi Turizmus Fejlesztő Egyesület is, amely 35 idegenforgalmi szolgáltató összefogásával alakult meg. Dédelgetett álmuk egy 1,5 milliárd forintos projekt, amellyel a két négyzetkilométernyi területű Óhalász-szigeten egy skanzent alakítanának ki. A kikötővel ellátott történelmi park az ősi magyar állatok és mesterségek bemutatásával egész napos programra, és a remények szerint akár egy éjszaka eltöltésére is a Tisza-tónál marasztalná a kirándulókat. Az egyesületi tagok a pályázati források megnyílásáig sem tétlenkednek: összedobtak pénzt, hogy néhány fős delegációval bemutatkozhassanak egy holland turisztikai vásáron.

A civil önszerveződés ráadásul a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárulhat. Felismerték ugyanis, hogy a feketéző szállásadók rontják a statisztikákat, így a Tisza-tónál is a valóságosnál kevesebb vendég-éjszakát tartanak számon. Márpedig az uniós források elosztásakor odafigyelnek arra, hogy feleslegesen ne adjanak pénzt a gyenge vonzerővel rendelkező térségeknek. Ezért a Tisza-tavi egyesület több hatóságnál is lobbizott, hogy szigorítsák meg az adókerülő szálláshelyek ellenőrzését.

SZABÓ YVETTE