szerző:
Szabó Zsuzsanna

A múlt heti nagy tőzsdei zuhanások után az amerikai recessziótól való félelem és a világgazdasági válság felemelkedő rémképe még mindig nem oszlott el teljesen. Sőt egyes elemzések szerint ez nem is várható egyhamar. Vajon mire kell számítaniuk az eladósodott magyaroknak, vajon elszigetelheti-e magát Magyarország a New Yorktól Hongkongig, Tokiótól Londonig hullámzó pénzügyi válságtól?

© AP
A jelzálogpiaci hullámzások miatt múlt héten kitört ázsiai tőzsdepánik zuhanásba rántotta az európai és amerikai tőzsdeindexeket is, amire az USA-ban a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) rendkívüli, 0,75 százalékpontos kamatcsökkentéssel, az amerikai kormány pedig 150 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomaggal válaszolt. A Fed kamatcsökkentése némi megnyugvást hozott a részvénypiacokon, az indexek a hét végére valamelyest magukhoz tértek és sokat ledolgoztak az elszenvedett veszteségből.

A Forbes magazin szerint az elemzők először úgy vélték, hogy a mostani hitelpiaci válság piaci turbulenciái az 1998-as tőzsdei megingáshoz hasonlóan zajlanak majd le, s az ijesztő zuhanás után gyorsan magukhoz térnek a piacok. De hamar kiderült, hogy a mostani problémák sokkal mélyebbek. A gyökerek 2002-2003-ig nyúlnak vissza, amikor is az Egyesült Államokban 1 százalékos mélypontra süllyedt az irányadó kamatráta. A Fed az ezredfordulótól kezdve monetáris lazítással pumpált pénzt a gazdaságba, hogy megpróbálja tompítani azt a recessziós veszélyt, amelyet az internetes vállalkozások 1999-2000-es szárnyalása idején kialakult „dotcombuborék” kipukkanása okozott.

Amerikai rémálom
Az amerikai Shaker Heights, az Ohio állambeli Cleveland egyik elővárosa szellemvárossá vált. Egész kerületek néptelenedtek el az utóbbi hónapokban-években, miután a lakók nem tudták fizetni házaik hitelrészleteit. Sok családot kilakoltattak, a bankok lefoglalták az ingatlanokat. Mások önszántukból költöztek el, abban a reményben, hogy más városokban találnak munkát. A térségben sok gyár bezárt, a dolgozók elvesztették munkahelyüket. A megyei kincstárnok szerint a tragédiát a bankok mohósága idézte elő.  Mindenkinek adtak hitelt, nem ellenőrizték a hiteligénylők hátterét.
A monetáris lazítás akkor sikerrel járt, sikerült életet lehelni az amerikai gazdaságba, csakhogy az alacsonyan tartott kamatlábak újabb buborékot hoztak létre. Soros György amerikai befektető a múlt héten nyilatkozataiban több ízben is kritizálta a Fed-et amiatt, hogy túl sokáig tartotta túl alacsonyan a kamatszintet, ami a tőzsdeguru véleménye szerint olcsó hiteleket generált és az amerikai hitelpiaci lufi kialakulásához vezetett.

Az olcsó hitelek miatt ugyanis a bankok irreálisan nagy kockázatot vállaltak és olyanoknak is adtak kölcsön, akik korábban nem tudták volna kifizetni a magasabb törlesztőrészleteket. A nagy kereslet miatt az ingatlanárak emelkedtek, s ez beindította a spekulációs ügyleteket is. A bajok akkor kezdtek kiviláglani, amikor az inflációs veszélyek miatt a Fed-nek kamatot kellett emelnie, és az alapkamat mozgásával együtt a hitelkamatok is növekedni kezdtek. A megemelkedett törlesztőrészleteket pedig sokan nem tudták visszafizetni.

Mindeközben a rendkívül engedékeny pénz- és tőkepiaci szabályozás gyakorlatilag kontrollálatlanná tette a felelőtlen jelzáloghitelezést. Megjelentek s igen gyorsan elterjedtek azok a pénzügyi újítások, amelyek lehetővé tették, hogy a bankok a rossz adósokkal szembeni követeléseket más konstrukciókba csomagolva ismét piacra dobják és kereskedhessenek velük, továbbadva ezzel a kockázatukat is. Így alakult ki az a mai helyzet, hogy a bedőlt hitelek miatt a világ nagy befektetési bankjai és fedezeti alapjai soha nem látott veszteségleírásra kényszerülnek.

Mikor pukkad ki a globális pénzügyi lufi? (Oldaltörés)


© AP
Az amerikai jelzáloghitel-piac összeomlásával és az emiatt kialakult pénzpiaci bizonytalanságok nyomán felsejlett egy nagyobb világgazdasági válság rémképe is. Soros György a múlt héten a kialakult helyzetet az elmúlt 60 év legrosszabb válságának aposztrofálta, bár a Financial Times-ban közölt cikkében világméretű recesszió helyett inkább a világgazdaság radikális átrendeződését vizionálta.

A 1929-33-as nagy gazdasági válság óta a krízishelyzeteket a likviditás növelésével, a kereslet mesterséges felpumpálásával kezelik – mondta el kérdésünkre Farkas Péter, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Ezt a módszert alkalmazzák most is. Bár ezek a lépések, úgy tűnik, lehűtötték a kedélyeket, eredményességük bizonytalan, ugyanis a lufi egyre csak nő. A globális pénzpiacokon megforduló óriási mennyiségű pénz és pénzhelyettesítő elszakadt a reálgazdaságtól. A pénzpiacokon névértéken mérve a világ GDP-jének legalább ötszöröse forog, s naponta akár többször is befektethető – mutatott rá Farkas. De e pénz mögött nincs valóságos érték, s ez a veszély forrása, hiszen ezt a lufit sem lehet a végtelenségig pumpálni. A túlnyomás biztosan meg fog szűnni. Lehet, hogy a lufi egy nagy krízisben kipukkad, vagy több szakaszban leereszt. Ezt nem lehet előre látni, mint ahogy azt sem, ez mikor következik be – mondta Farkas Péter.

A Central European Credit hétfőn kiadott elemzése szerint a recesszióra utaló jelek már megjelentek: emelkedtek a hitelek kockázati felárai, csökkent a pénzpiaci likviditás, visszaesett a lakossági fogyasztás, a munkanélküliség növekedése pedig jelzi, hogy a válság már a reálgazdaságot is elérte. Elemzőik szerint a rossz jelzáloghitelek bedőlési csúcsa idén várható. A bedőlési arányra vonatkozó becslések szerint a mostani 12 százalékos ráta akár 20 százalékosra is emelkedhet. További meglepetéseket tartogathatnak a pénzügyi szereplők eddig még elhallgatott veszteségeiről és esetleges csődhelyzetéről érkező hírek is – jegyzi meg a Central European Credit elemzése.

A korábbi recessziók alkalmával is megjelentek olyan elképzelések, hogy ha az amerikai gazdaság bajba kerül, a világ más, növekedésben lévő piacai enyhítik majd ennek hatását, de ez most nem következett be. Farkas Péter szerint ezúttal elképzelhető, hogy a növekvő kínai és indiai gazdaság enyhíti a negatív folyamatokat, de egy mélyebb, egy-két negyedévnél tovább tartó amerikai gazdasági visszaesés már a világgazdaságra is jelentősen kihatna, beleértve Ázsiát is.

A korábbi válságokhoz hasonlóan a pszichológiai tényezők most is nagy súllyal jelennek meg: a pénzügyi luftballon piramisjátékhoz hasonlít, amelyben addig megy a játék, amíg a résztvevők elhiszik, hogy az ügyletek mögött van valós érték. Amint a bizalom jelentős mértékben meginog és egyszerre nagyon sok szereplő akar kiszállni a játékból, összedőlhet a rendszer, jön a kipukkadás – jegyezte meg az MTA kutatója.

Bajba kerülnek-e az amerikaiak miatt a magyar adósok? (Oldaltörés)


A globális fejlemények negatív hatásai Magyarországot még nem érték el, bár valószínűleg sokan lélegzetvisszafojtva figyelik az eseményeket. A magyar lakosság eladósodottsági mértéke elég sok aggodalomra adhat okot. Tavaly ugyanis nálunk – folytatva a korábbi tendenciákat – rekordmennyiséggel nőtt a lakossági hitelállomány, a legnépszerűbbek pedig a devizában felvett szabad felhasználású és jelzáloghitelek voltak.

A hazai elemzők azonban egyelőre optimisták e tekintetben. A válság magyarországi hatásai még nem látszanak jelentősnek és egy hosszan elnyúló világgazdasági – elsősorban európai – recesszió forgatókönyvét leszámítva nem is várható nagyobb megrázkódtatás – véli Varga Eszter, a Central European Credit vezérigazgatója. Ennek elsődleges oka, hogy nem hasonlít az amerikaihoz a magyar jelzáloghitelezési gyakorlat, amit inkább túlbiztosítottnak vél több elemző is.

Magyarországon a jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott jelzáloghitelek nem haladják meg az ingatlanok értékének 60-70 százalékát, szemben az amerikai 90-100 százalékkal. A jövedelemvizsgálat nélkül nyújtott hitelek adósainak – az amerikai hitelfelvevőkkel szemben – jelentős nem transzparens jövedelmük van, s ez tartalékot képez az esetleges csődhelyzet esetére. A ténylegesen rossz adósoknak a bankok nem hiteleznek, s a jelenlegi joggyakorlat nem támogatja a követelések gyors behajthatóságát sem, ami visszatartja a bankokat a mindenáron való hitelkihelyezéstől. A Central European Credit elemzése szerint a válság kialakulása ellen szól továbbá, hogy a magyar ingatlanpiacon tapasztalható általános felértékelődés egyelőre még reális alapokon nyugszik. Az ingatlanárak az elmúlt két-három évben inflációkövető módon emelkedtek.

Az elemzőcég úgy véli, Magyarország szempontjából a kockázatot a lakosság magas devizahitel-állománya jelentheti. A forint esetleges drasztikus leértékelődése esetén a forintbevételeket húzó adósok euróban és svájci frankban megállapított havi törlesztőrészletei olyan mértékben emelkedhetnek, ami tömegesen eredményezhet fizetésképtelenséget. Ettől azonban egyelőre nem tartanak a szakemberek.

Az eladósodott magyar lakosságra Farkas Péter szerint sem lesz közvetlenül hatással a hitelválság. Gazdasági stagnálás, nagyobb munkanélküliség, magasabb infláció esetén nálunk inkább az áthidaló hiteleknél lehet probléma, s nem az autóvásárlási vagy a lakásvásárlási hiteleknél, amelyek visszafizetési nehézségei inkább az elszegényedéssel vannak kapcsolatban.

Magyarországra nézve inkább a további pénzügyi hisztériák lehetnek negatív hatással, amennyiben az itt befektetett pénzek kivonásával járnak  – véli a kutató. Ha a tőzsdék további 20-30 százalékot esnének, akkor Magyarországról is megindulna a tőkekivonás a nagybankok és befektetési alapok portfoliójának feltöltése céljából.

Megúszhatja-e régiónk a válságot? (Oldaltörés)


Magyarországgal együtt, úgy tűnik, a régió is elég jól elkerülte eddig a komolyabb turbulenciákat. Londoni feltörekvő piaci elemzők emiatt már azt kezdték el vizsgálni, hogy a térség – benne Magyarországgal – mennyire „kapcsolódott le” az amerikai gazdaságról, vagyis milyen mértékben szigetelheti el magát a fejlett piaci felfordulástól és visszaeséstől.

A nagy lengyel ijedelem
Tízmilliárd zloty, azaz több mint 700 milliárd forint körüli az az összeg, amit a lengyel befektetők a pénzpiaci alapokból a tőzsdei összeomlástól félve kivonhattak eddig januárban – közölte a Bloomberg amerikai hírszolgáltató a legnagyobb ilyen lengyel alapkezelő, a Pioneer Pekao főnökének nyilatkozatára hivatkozva. A lengyel alapokban lévő pénz most 110 milliárd zloty körül lehet az egy hónappal ezelőtti 120 milliárddal szemben. Tavaly év végén a lengyelországi pénzpiaci alapokban az alapkezelők szövetsége szerint összesen mintegy 134 milliárd zloty befektetői pénz volt.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport Londonban közzétett heti felzárkózó piaci elemzéseinek legújabb összeállításában arról írt, hogy a felzárkózó térség „új piacai” is kivették részüket a kilengésekből. Csakhogy miközben részvénypiaci mozgásaik szorosan követték a globális irányokat, indexei nagyokhoz képest mégis viszonylag jól teljesítettek a legrosszabb napokon is. Vagyis százalékban mért veszteségeik gyakran kisebbek voltak a fejlett piacokon tapasztaltaknál.

Ez az elemzőház szerint szokatlan olyan időszakban, amikor „radikálisan csökken” a kockázatvállalási hajlam. A jelenség elemzők szerint azt mutatja, hogy jóllehet a felzárkózó térség nem tudja magát teljesen elszigetelni a globális fejleményektől, a befektetők mégis változatlanul úgy tartják, a gyorsan növekvő – jórészt Európa-központú – „új piaci” gazdaságok valamelyest védve vannak az esetleges amerikai recesszió közvetlen hatásaitól.

A BNP Paribas elemzésében ezzel szemben megkérdőjelezi a „szétkapcsolódás” (decoupling) elméletét. A cég elismeri, hogy az erősebb hazai alapmutatók révén sok felzárkózó gazdaság most jobban kivédheti az amerikai sokkot, mint korábban, azt azonban szerinte még nem lehet látni, hogy az átszűrődés mértékének tényleges csökkenéséről, vagy csak a folyamat lassulásáról van-e szó.

A BNP Paribas a maga részéről az „ami késik, az nem múlik” álláspont felé hajlik. A világ gyakran „le tudott kapcsolódni” az amerikai gazdasági lassulásáról, a válság azonban más ügy: a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy amikor az amerikai gazdaság recesszióba süllyed, ahogy most is, azt a világ országainak 70 százalékában gazdasági megtorpanás követi, ráadásul pénzügyi stresszek idején az átszűrődés mértéke jó eséllyel még nagyobb. A BNP Paribas szerint egyszerű a magyarázat: az Egyesült Államok továbbra is a világ legfontosabb gazdasága, amely – piaci árfolyamon mérve – a globális GDP egyharmadát termeli meg, és a globális import 20 százalékát, a globális tőzsdei kapitalizációnak pedig a felét adja.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Teljes a pánik a piacokon, Amerika már recesszióban

"Színtiszta pánik" van a globális piacokon, és ez a spekulatív kategóriájú cégadósságok válságszintre duzzadt hozamfelárán is látszik, áll a hétfőn kiadott londoni elemzésekben, amelyek szerint Amerika már recesszióban van, és az európai felzárkózó térség sem remélheti, hogy ennek hatásaitól el tudja szigetelni magát.

MTI Gazdaság

FT: A hitelválság Kelet-Európa felé is terjed

Kelet-Európa sem fogja megúszni a globális pénzpiaci sokk hatásait, de a térségen belüli hatásmegoszlás bizonytalan, áll a keddi Financial Times szakértőket idéző elemzésében, amely szerint Magyarország - ha a hitelpiaci származékos termékek kockázatmérő hozamfelára a mérce - még a jobb helyzetben lévők között van.

hvg.hu Gazdaság

A Fed kamatvágása egyelőre megnyugtatta a Wall Streetet

Már-már fekete keddről beszéltek az elemzők, a Wall Streeten közvetlenül nyitás előtt a vezető részvények árfolyamát tükröző Dow Jones 500 pontos zuhanását jósolták. A nyitáskor valóban 400 ponttal esett a Dow, de ekkor jött a hír: a Fed merész kamatvágásra határozta el magát. Néhány órával később a Dow visszatornászta magát a múlt pénteki szintre. Nem tudni, a bizalom tartósan helyreállott-e, hiszen a recessziós félelmek nem múltak el.

Lengyel László Vélemény

Lengyel László: befellegzett az amerikai globalizációnak

A szabadpiac, a szabadkereskedelem mindenhatóságát hirdető washingtoni konszenzuson és a 2001. szeptember 11-i politikai rendszeren alapuló világrend láthatóan véget ért. A világgazdaság óriás repülőjének egyik hajtóműve – az Egyesült Államok – akadozik. Pilóták, utasok, földi irányítók hol pánikba, hol eufóriába esnek. A világ tőzsdéi föl-le szánkáznak.

MTI Gazdaság

A SocGen-csalás okozta a piaci összeomlást és a Fed-kamatvágást?

Pénteki londoni találgatások szerint a francia Société Générale (SocGen) befektetési csoport egyik kereskedője által elkövetett példátlan piaci csalás legalábbis hozzájárulhatott a hét eleji összeomlásszerű európai tőzsdei veszteségekhez és ahhoz, hogy az amerikai Federal Reserve egy menetben ugyancsak példátlan mértékű, 0,75 százalékpontos soron kívüli kamatcsökkentést jelentett be.

MTI Gazdaság

A Fed agresszív lépése meglepte a londoni elemzői közösséget

Még ebben a hónapban, és az első negyedév későbbi szakaszában is további, "példátlanul" agresszív kamatcsökkentést, nemsokára 3 százalék alatti alapkamatot várnak az amerikai jegybanktól londoni befektetési házak. Egyikük szerdai elemzésében forinterősítő célú retorikának, ugyanakkor "pánikszerűnek" is minősítette, hogy a magyar jegybank kamatdöntő ülésén felmerült a kamatemelés.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Az amerikai recessziót 100 százalékos valószínűségre árazzák

Az általános londoni konszenzusnál negyedévvel korábban és negyed százalékponttal nagyobb mértékben csökkentette irányadó napi kamat célját kedden az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), bár volt olyan londoni elemzői vélemény is, hogy a Fed nem várja meg a január végi kamatdöntő ülést.

A problémás körzeteket hagyta Orbán a választókerületi értékelések végére

A problémás körzeteket hagyta Orbán a választókerületi értékelések végére

Tönkreverték a versenytársakat a Váci úti cégek

Tönkreverték a versenytársakat a Váci úti cégek

Jogállamisági jelentés készül az EU tagországairól

Jogállamisági jelentés készül az EU tagországairól

Karácsony az M1-es interjú után hajléktalanszállókat nézett meg

Karácsony az M1-es interjú után hajléktalanszállókat nézett meg

Debrecenben nem tudnak arról, hogy ott lenne a rangos női tenisztorna

Debrecenben nem tudnak arról, hogy ott lenne a rangos női tenisztorna

Radar360: Fordulat az orosz metrókocsik ügyében, Trumpnak kínos pillanatai lesznek

Radar360: Fordulat az orosz metrókocsik ügyében, Trumpnak kínos pillanatai lesznek