szerző:
hvg.hu

A GKI szeptember végén lezárt átfogó, 2008-2009-re vonatkozó előrejelzését október végén egyszer már aktualizálta, mert pár hét alatt olyan radikálisan megváltoztak a világgazdasági körülmények, hogy ezzel a magyar gazdaság is teljesen új pályára került. Szeptemberben még úgy vélték, hogy a magyar gazdaság 2008-ban kijön a növekedési gödörből, ezt a feltételezést azonban a világméretű recesszió illuzórikussá tette.

A recesszió mélysége és befejeződésének időpontja egyelőre teljesen bizonytalan. Az elmúlt hónapokban az új és új riasztó hírek hatására szinte hétről hétre lettek pesszimistábbak a prognózisok. 2009-ben az EU-ban a GDP közel 2 százalékos, ezen belül Németországban átlag feletti visszaesése valószínű. Pillanatnyilag a 2009 végén kezdődő javulás látszik a legvalószínűbbnek, de ennél kedvezőbb és rosszabb helyzet egyaránt bekövetkezhet.

A GKI prognózisa 2009-re

2007.

(tény)

2008.

(várható)

Előrejelzés 2009-re

szeptemberi

októberi

decemberi

GDP termelés

101,1

100,7

103

100,5

97,5

Mezőgazdaság (1)

77,4

130,0

92

92,0

90,0

Ipar (2)

106,4

100,0

104,5

102,0

96,0

Építőipar (3)

92,3

93,0

108

104,0

97,0

Kereskedelem (4)

103,4

99,5

103

100,0

98,0

Szállítás és távközlés (5)

105,6

100,5

103

101,0

98,0

Pénzügyi szolgáltatás (6)

102,0

98,5

104

100,0

98,0

Közigazgatás, oktatás, egészségügy (7)

96,6

101,0

102

100,5

100,0

Egyéb szolgáltatás (8)

100,6

100,0

101

100,0

100,0

Magnövekedés (2)+ (3)+ (4)+ (5)+ (6)

103,5

99,1

104,1

101,0

97,3

GDP belföldi felhasználás

99,0

99,8

102,7

100,0

96,6

Egyéni fogyasztás

98,2

100,0

102,5

99,5

97,5

Állóeszköz-felhalmozás (beruházás)

101,5

98,0

110

103,0

97,0

Külkereskedelmi áruforgalom

Export

115,6

107,5

112

103,0

98,5

Import

111,5

106,5

112

102,0

97,5

Fogyasztói árindex (előző év = 100)

108,0

106,1

104,2

103,9

102,8

Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege

milliárd euró

-5,4

-5,1

-3,1

-3,0

-3,0

a GDP százalékában

-5,3

-4,8

-2,6

-2,7

-2,8

Munkanélküliségi ráta (éves átlag)

7,4

8,0

7,4

8,0

8,3

Államháztartás deficitje a GDP százalékában (ESA)

5,0

3,3

3,2

2,5

2,5

Forrás: KSH, GKI

Az amerikai Fed a korábbi 5,25 százalékos csúcsról 1 százalékra, az EKB 4,25 százalékról decemberben már 2,50 százalékra mérsékelte irányadó kamatlábát, ezzel párhuzamosan egyéb likviditást bővítő intézkedéseket tett. Az USA-ban a kamatláb-politika mozgástere beszűkült, a válságkezelés terhe főleg a fiskális politikára hárul. Az Európai Központi Bank várhatóan további kamatcsökkentéseket hajt végre, 2009 közepére irányadó kamatlába 1,5-2 százalékra mérséklődhet. A külföldi tőke beáramlása az USA-ba jelentős marad, ennek hatására az euró/dollár árfolyam a 2008. évi 1,47 dolláros átlaggal szemben 2009-ben 1,3 dollárra (vagyis a 2008 végihez hasonlóra) prognosztizálható, jelentős rövid távú volatilitás mellett. A világgazdasági konjunktúra lanyhulása nyomán a kőolaj világpiaci ára a nyári csúcshoz képest 2008 őszén kevesebb, mint a felére, s december elején tovább zuhant. A Brent hordónkénti ára a 2008. évi 98 dollárról 2009-ben 60 dollárra mérséklődik (vagyis a 2008 végihez képest emelkedik), jelentős ingadozások mellett.

Az elmúlt hónapokban minden várakozási felmérés (lakossági és üzleti egyaránt) rohamosan romló eredményeket hoz. Nagyon nehéz szétválasztani, hogy ebből mennyi a gazdasági válság (esetenként pénzügyi pánik) kirobbanásának pszichológiai hatása és mennyi a tényleges üzleti vagy fogyasztói szándékváltozás.

Szinte biztosra vehető, hogy Magyarországon 2009-ben formálisan is (vagyis a megengedett nyugdíjpénztári korrekció nélkül is) jóval a maastrichti kritérium alá csökken az államháztartási hiány. A 2009-es 2,6 százalékos deficitcél teljesülését az IMF megállapodás szigorú monitorozása is garantálja. A GKI 2009. évi előrejelzése így egyfelől abból indul ki, hogy a kormányzó erők ebben a választási ciklusban tartják magukat a költségvetési fegyelem megszigorodott követelményeihez. A válságkezelés keretében további kisebb-nagyobb reformlépések bekövetkezhetnek, mindenekelőtt a nyugdíjrendszerben és a közszféra bérrendszerében, de esetleg az adórendszerben, a szociális hálóban és az önkormányzati rendszerben is.

Az egyesúly javulásának útja (Oldaltörés)

Az egyensúly javulása 2009-ben lényegében kizárólag kiadási oldalon megy végbe. A GDP arányában várhatóan mérséklődnek a közszolgáltatások kiadásai, miközben a transzferek aránya is némileg alacsonyabb lesz; alapozva az egyes területeken (pl. 13. havi nyugdíj, rokkantnyugdíj rendszer, nyugdíjszámítás, gázár-támogatás, stb.) megtett intézkedések hatására. Az államháztartás közteher-bevételei a folyó áras GDP emelkedését megközelítően nőnek, vagyis az adóközpontosítás érdemben nem változik. Bevételi kockázatot jelent a költségvetés tervezésekor számítottnál valószínűleg alacsonyabb növekedés és infláció, amit a várhatóan magasabb bérek – a csökkenő foglalkoztatás miatt – nem tudnak ellensúlyozni. Minderre a költségvetési tartalék valószínűleg nem nyújt teljes egészében fedezetet. Ezt például az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó (átmeneti) emelésével, egyes kiadási előirányzatok – alacsonyabb inflációval indokolható – részleges zárolásával lehet pótolni. Végeredményben 2009-ben a megengedett nyugdíjpénztári korrekció mellett még jelentős bankkonszolidációs kiadások mellett is teljesül az ún. maastrichti kritérium. Ez utóbbi az államadósság alakulása miatt is fontos. A forint 2008 és 2009 vége közötti jelentős erősödése, illetve némi adósságtörlesztésre használt 2009-es privatizációs bevétel (és a 2009-et nem terhelő bankkonszolidációs kiadások) esetén elképzelhető a GDP-arányos államadósság csökkenése, ami két év folyamatos mérséklődéssel teljesíthetővé tenné e maastrichti kritériumot is 2011-re.

Az euróhoz vezető út fontos állomása az un. ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépés, ami a végbement konvergencia folyamatok alapján rövidesen napirendre kerül. Az ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépés a magyar kormány és a jegybank kezdeményezésére valószínűleg 2009-ben történik meg. A feltételezett ütemezés esélyt ad az euró 2012-2013-as bevezetésére (ahol a pontos időzítés különösen az államadósság csökkenésének folyamatától, illetve az ennek megítélésével kapcsolatos esetleges értelmezési viták kimenetelétől függhet.) A 2012-es dátum versenyképességi szempontból előnyös lenne a magyar gazdaság számára, mivel a visegrádi országok csatlakozási folyamata közben előrehalad.

Eközben a külső egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen, mivel a jelenlegi pénzpiaci helyzetben nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi forrásokhoz való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A GKI prognózisa szerint a külső finanszírozási igény a 2007. évi 5,4 milliárdról 2008-ban 5,1 milliárd euróra majd 2009-ben 3 milliárd euróra csökken. Ez a külkereskedelmi egyenleg aktívumának és az EU-támogatások emelkedésének lehet az eredménye. E két tényező eredményeként a külső finanszírozási igény a 2002-2008 közötti éves átlagban 6 milliárd euró körüli nagyságról ennek felére, 3 milliárd euróra csökken. Ezt meghatározó módon a működőtőke nettó beáramlásának kell finanszíroznia. (A működőtőke-exportban is jelentős lassulásra lehet számítani.) Így a nemzetgazdaság nettó adóssága a 2007. évi 46,8 milliárd euróról 2008-ban 52 milliárd euróra, majd 2009-ben csak minimálisan emelkedik (tud emelkedni).

A magyar gazdaság kilátásait 2009-ben alapvetően a külső tényezők alakulása vezérli. A keresleti és kínálati folyamatokat, a finanszírozási feltételeket a közvetlenül nem exportáló cégek számára is a világgazdasági válság határozza meg. A magyar kormány intézkedéseit is nagyrészt a világpiacról érkező hatásokra adandó reakciók motiválják, az államháztartási egyensúly gyorsított javításának kényszere miatt nincs forrás a belföldi kereslet élénkítésére. Némi mozgástér csak az EU-források átcsoportosításában – például ezek egy részének fejlesztés helyett likviditást segítő célra való hasznosítása formájában – illetve igénybevételük könnyítésében (például a sajáterő csökkentése, az előleg gyorsabb folyósítása formájában) van.

A magyar gazdaság teljesítménye 2009-ben mintegy 2,5 százalékkal csökken. Ez egyrészt a 2008. évi növekményt hozó agrárágazat kibocsátásának átlagos időjárás esetén természetes (GDP-ben mérve mintegy 10 százalékos) mérséklődésének, másrészt a magágazatok (a mezőgazdaság és közszolgáltatások nélkül számított nemzetgazdaság) már 2008-ban elkezdődött visszaesése elmélyülésének következménye. A magágazatok közül az ipar várhatóan 4 százalékkal visszaesik, az I. félév várhatóan jelentős GDP-csökkenést hoz, a IV. negyedévben azonban az alacsony bázishoz képest elindulhat a növekedés. A magyar kivitel számára kedvezőtlen, hogy az EU importkereslete várhatóan jobban csökken, mint a GDP-je, mivel a szolgáltatások iránt viszonylag stabilabb a kereslet, mint például a gépkocsik iránt. Egyes uniós forrásokból finanszírozott beruházások felgyorsítása néhány ipari szegmens számára új piacot jelenthet. Az építőiparban folytatódik (bár 3 százalékra csökken) a már két éve tartó visszaesés, a hitelforrások szűkössége az állami, üzleti és lakossági beruházásokat is visszafogja. A szállítási ágazatban 2009-ben a régió erősen lassuló növekedése az eddigi húzóerőt, a tranzitszállítást is fékezi. A különböző üzleti szolgáltatások fejlődése – a pénzügyektől az ingatlanfejlesztésen át a távközlésig – követi a gazdaság egészére jellemző recessziót. 2009-ben a megtakarítási hajlandóság emelkedése és a lakossági beruházások csökkenése egyenlegeként a reáljövedelmek csökkenésénél kissé nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal mérséklődik a kiskereskedelmi forgalom. A gazdaság nagy részére eddig is jellemző versenyt tovább élezi a szűkülő kereslet. Ez főleg a kisebb tőkeszegény vállalkozások körében csődöket, a tőkeerős cégek egy részénél globális mértékben folyó felvásárlásokat valószínűsít. A pénzszűke következtében növekedni fog a körbetartozások mértéke. A külkereskedelmi forgalom csökken, de az import erőteljesebben, mint az export. A cserearányok 2009-ben mintegy 1 százalékkal javulnak.

A régieket újabb foglalkoztatási gondok tetézik (Oldaltörés)

A recesszió következtében a munkaerő-kereslet mérséklődik, a meglévő foglalkoztatási gondokat újabbak tetézik. A folyamatok megítélésében a szokásosnál nagyobb a bizonytalanság, mert a foglalkoztatók többsége kivár, de később jelentős döntésekre szánhatják el magukat. A munkanélküliség éves átlagban 8,3 százalékra nő.

A bruttó keresetek évek óta jellemző, 8 százalék körüli dinamikája 2009-ben radikálisan, 2,5 százalékra lassul, ez is nagyobbrészt az áthúzódó hatások következménye. A versenyszektorban 4 százalék körüli emelkedés, a költségvetésiben 1 százalékos csökkenés várható, ami összességében a reálkeresetek mintegy 1 százalékos csökkenését jelenti. Az üzleti szférában nem csökkennek a reálkeresetek, s elképzelhető a szürke jövedelmek arányának enyhe növekedése. A fogyasztók megtakarítási hajlandósága emelkedik. Ez részben a kényszer – a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása –, részben az érdekeltség – a betéti kamatok és hozamok magasak, a hitelfelvételhez szükséges önrész nagysága emelkedik, s ennek összegyűjtéséhez időre van szükség – következménye lesz. A lakosság építési kiadásai is csökkennek, de kevésbé; ennek megfelelően a fogyasztás visszaesése 2009-ben nagyobb lesz a reálkeresetekénél (mintegy 2,5 százalék). A beruházások 2009-ben várhatóan tovább csökkennek, s nagyjából a 2004. évi szinten lesznek. Az ok a recesszió és a hitelforrások hiánya (illetve irreálisan drága volta). A nettó EU-támogatások összege a 2008. évi 1,5 milliárd euróról 2009-re 2,5 milliárdra emelkedik.

Az infláció – főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt – 2009 elején gyorsan esik, éves átlagban 2,8 százaléko (az év végén 2,5 százalék körüli) áremelkedés várható. Az élelmiszerek a 2008. évinél jóval lassabban fognak drágulni. A háztartási energia ára éves átlagban emelkedik, azonban az év elején további növelés, az év közepétől az alacsony nemzetközi energiaárak következtében a csökkenés lenne indokolt. Ehelyett 2009 elején elmarad a gázár emelése, de emiatt később érdemi csökkenésre sem kerül sor. Az üzemanyagok éves átlagára – esetleges jövedékiadó-emelés mellett is – meredeken esik. A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozó marad, de jellemzően inkább erősödik. Az a tény, hogy az MNB kamatcsökkentéseit a forint erősödése követte, arra utal, hogy 2009-ben folyamatos lehet a kisebb-nagyobb kamatvágások sorozata. Ha 2009-ben valóban sor kerül az ERM-2 rendszerbe való belépésre, az euró-bevezetés céldátumának – célszerűen 2012-nek, esetleg 2013-nak – a bejelentésére, ez növelheti a magyar gazdaság, s a forint iránti bizalmat. Ez gyorsabb kamatvágásokban, illetve erősebb forintban nyilvánulhat meg. 2009 végén 7 százalék körüli, kedvező esetben ez alatti alapkamat várható. A forint tendenciájában fokozatos erősödés mellett – de folyamatos ingadozás közepette – 2009-ben 255 forint/euró árfolyamnál stabilizálódhat, de kedvező esetben erősebb is lehet.

Nem elhanyagolható a valószínűsége annak, hogy a gazdasági folyamatok a GKI eddigiekben bemutatott előrejelzésénél lényegesen rosszabbul vagy éppen jobban alakulnak. Ez elsősorban a világgazdasági folyamatok függvénye. Egy mélyebb és/vagy elhúzódóbb recesszió esetén a 2009. évi visszaesés még nagyobb lehet. Mivel a jövedelmi folyamatok tehetetlensége miatt a lakossági kereslet ehhez nem alkalmazkodna, a külső hitelforrások bővítésére viszont nincs mód, az egyensúly valószínűleg a foglalkoztatás még markánsabb csökkenése, esetleg a forint gyengülése és az infláció lassúbb csökkenése formájában jönne létre. A költségvetési egyensúly javításának folyamatát mindez (mivel ekkor újabb intézkedések várhatóak) valószínűleg nem veszélyeztetné, ugyanakkor nem lenne forrás a válság és a szociális feszültségek enyhítésére.

Előállhat azonban egy olyan helyzet is, hogy a recesszió az eddigiekben előrejelzettnél kevésbé mély és valamivel rövidebb lesz, miközben az egyensúly olyan gyorsan javul, hogy a magyar államháztartási hiány – a többi ország válságkezelés miatt is romló pozíciója miatt – európai összehasonlításban már kifejezetten alacsony lesz. Ez 2009. közepétől olyan többlépcsős adóreform megkezdését – ezen belül az élőmunka terheinek csökkentését – tenné lehetővé, amely a javuló európai konjunktúra most reálisan várhatónál jobb kihasználását, a magyar gazdaság tartósan gyorsabb növekedését alapozná meg. Mindez az előrejelzettnél már 2009 második felében is erősebb forintot, gyorsabb kamatcsökkentést, s mintegy 0,5-1 százalékkal kisebb visszaesést eredményezne.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
hvg.hu Gazdaság

GKI: zuhan az ipari export üteme

A gazdasági fejlődés külső feltételei lényegesen romlanak, a belpolitikai helyzet bizonytalan, a gazdasági helyzet viszont, főleg az egyensúly, ha szerényen is, de javul – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése.

hvg.hu Gazdaság

GKI: soha nem látott pesszimizmus

Októberben történelmi mélypontjára zuhant a GKI konjunktúra-indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés szerint az üzleti várakozások soha nem látott pesszimizmust tükröznek, a fogyasztók viszont idén áprilisban – a kormánykoalíció felbomlása után – még a mostaninál is feketébben látták a jövőt.

MTI Gazdaság

GKI: a recesszió veszélye rontja a magyar gazdasági kilátásokat is

A GDP jövőre 3 százalékkal bővül, a gazdaság visszaáll egy lényegében egyensúlyi, az EU konjunktúrájával szinkronban lévő, de még csak gyenge-közepes dinamikájú pályára – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. kedden nyilvánosságra hozott előrejelzésében. A prognózis szerint jövőre gyorsul a modernizáció és az életkörülmények szerényen javulnak.

MTI Gazdaság

A GKI 2009-ben 0,5 százalékos bővülést vár

Jelentősen rontott szeptemberi prognózisán a GKI Gazdaságkutató Zrt., az idén a korábban várt 2,7 százalékos gazdasági növekedéssel szemben 2,0 százalékos, jövőre 3 százalékos helyett csak 0,5 százalékos bővülést várnak.

hvg.hu Gazdaság

GKI: romló üzleti várakozások

Augusztus után lényegében szeptemberben is stagnált a GKI konjunktúra-indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés szerint nem változott az elmúlt hónapok trendje: az üzleti várakozások kissé romlanak, a fogyasztóiak viszont szerényen javulnak.

hvg.hu Gazdaság

GKI: a recesszió biztos, a vége bizonytalan

A válság miatt teljesen új pályára került magyar gazdaság belső és külső egyensúlya kényszerűen, de gyorsan javul. Emellett a recesszió már biztosra vehető, a recessziós időszak vége viszont bizonytalan – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült legfrissebb előrejelzése.

MTI Gazdaság

GKI: emeljék a meleg étkezési jegyek adómentes értékét

A hideg étkezési utalványok 6000 forintos adómentes értékének megtartását, esetleg 7000-re emelését, illetve a meleg utalványok esetében 12 ezer forintról 13-14 ezer forintra növelését javasolja a GKI Gazdaságkutató Zrt., ami számításik szerint 3-4 milliárd forintos többlet költségvetési terhet jelentene az ideihez képest - mondta Ádler Judit, a GKI kutatásvezetője.

hvg.hu Gazdaság

GKI: szűkülő exportlehetőségek

A magyar gazdaság teljesen új pályára áll, aminek a fő jellemzői a belső és külső pénzügyi egyensúly vártnál jobb, de kényszerű javulása, stagnáló gazdaság, növekvő munkanélküliség, csökkenő infláció – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

hvg.hu Gazdaság

GKI: javul az egyensúly, mérséklődik az infláció

A második félévben a magyar gazdaság az európai konjunktúra romlása ellenére kijön a növekedési gödörből. A belső és külső egyensúly tavalyhoz képest javul, és az infláció, ha lassan is, de mérséklődik – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése.

Jogerős: nem engedik el Magda Marinkót

Jogerős: nem engedik el Magda Marinkót

Egyházak és sport: az Orbán-kormány ezen a két területen lefocizta Európát

Egyházak és sport: az Orbán-kormány ezen a két területen lefocizta Európát

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros

Négyen meghaltak Dél-Afganisztánban, amikor egy rendezvényen robbantottak

Négyen meghaltak Dél-Afganisztánban, amikor egy rendezvényen robbantottak

Látta már a Facebook Messenger új funkcióját? Hasznos

Látta már a Facebook Messenger új funkcióját? Hasznos

Baleset történt, kerülje el az M3-ast

Baleset történt, kerülje el az M3-ast