Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Közös sajtótájékoztatójukon Bajnai elmondta, hogy a megbeszélésen sikerült megállapodni, miként lehet még gyorsabban és egyszerűbben több pénzt fizetni a vállalkozásoknak. Ennek köszönhetően már a következő napokban új hitelkonstrukciók és pályázatok jelenhetnek meg.
Fel tudták gyorsítani a már nyertes pályázatok előlegfizetését is: csak ezzel az egy intézkedéssel százmilliárd forintot meghaladó forrás jut ki a magyar gazdaságba a következő három hónapban.
Emellett tizenhét nagyberuházás vár Brüsszelben jóváhagyásra, amelyek a magyar építőipart jelentősen megindíthatják felfelé két szűk esztendő után.
Hübner leszögezte, hogy az uniós felzárkóztatási, támogatási politika az egyik legfontosabb válságkezelő eszköz több EU-tagállamban, így Magyarországon is. Megerősítette, hogy eszmecseréjük fő célja az volt, miként tudja Magyarország a befektetések növelésére, gazdaságélénkítésre használni a 25 milliárd euróra rúgó uniós támogatást a 2007-2013 közötti időszakban.
Elmondták, hogy Magyarország csaknem teljes egészében felhasználta a 2000-2006 időszakra megítélt keretét. A felhasználást Brüsszel ez év júniusáig meghosszabbította.
Bizottsági részről jelezték, hogy Magyarország továbbra is az élbolyban teljesít az uniós pénzek lehívását illetően. Mint Bajnai Gordon elmondta, tavaly 450 milliárd forint uniós támogatást fizettek ki mindennel együtt.
Hübner a sajtótájékoztatón ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság hozott vagy javasolt a kifizetések rugalmassága és egyszerűsítése érdekében, elsősorban a gazdasági válságra való tekintettel. Kiemelte, hogy a válság miatt Brüsszel igyekszik a 2007-2013-as periódus végéről az eleje felé tolni a kifizetéseket.
Megnövelték például azt az összeget, amely előlegek fedezeteként fizethető ki az egyes országoknak: Magyarország esetében például idén 325,6 millió euróval nő az előlegfizetés lehetősége ez évre, elérve összesen a 996 millió eurót. A 25-50 millió eurónál nagyobb értékű beruházásoknál Brüsszel lehetővé tette, hogy már a végleges jóváhagyás előtt kifizethessék az uniós részt.
Az egyes beruházások kiegészítő költségeit átalányráta bevezetésével tették egyszerűbben kalkulálhatóvá. Az állami támogatásnál félmillió euró alatt nem kell átesni a szokásos eljáráson. Az új szabályok érdekében nem kell mindig közbeszerzési eljárás sok olyan pályázatnál, amelyeknél ez egyébként kötelező lenne.
Hübner leszögezte: a szabályok egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele mellett figyelnek arra is, hogy ne lazuljon a pénzek ellenőrzése.
Kérdésre válaszolva elmondták, hogy a magyar nagyberuházások közül már a jóváhagyás utolsó szakaszaiban jár Brüsszelben a szegedi és a miskolci villamosközlekedési tervezet, valamint a békéscsabai csatornázási és szennyvízprogram. Bajnai Gordon bejelentette, hogy hamarosan 5 új magyar nagyberuházás tervezete érkezik Brüsszelbe.
A miniszter elmondta, hogy Magyarország is számos intézkedést hozott válságkezelésre. A pályázati nyertesek például immár a támogatás 35-40 százalékot kaphatják meg előlegként automatikusan. Magyarország indította el elsőként a kis- és középvállalkozásokat segítő, a mikrohitel-garanciára, illetve visszatérítendő támogatásokra épülő Jeremie programot. Kilencszáz vállalkozás már kapott kölcsönt vagy hitelgaranciát belőle, és mivel új bankok csatlakoztak hozzá, a következő időszakban gyorsulásra lehet számítani.
Múlt héten indult el az automatikus pályázatok rendszere, amelynek keretében kisvállalkozások akár 50 millió forintnyi támogatást kaphatnak alapvetően új technológiák vásárlására.
Bevezették a késedelmes fizetésre vonatkozó új szabályt is, amelynek alapján a jövőben az állam késedelmi kamatot fizet, ha a kifizetés nem ér oda időben a vállalkozáshoz. A pályázatok adminisztrációját is egyszerűsítették. Így mintegy harminc százalékkal kevesebb idő alatt el lehet intézni a papírmunkát.
A gazdaságélénkítés másik fontos útjának nevezte Bajnai Gordon, hogy az építési és az információs technológiai szektorba áramoljon minél több állami vagy uniós forrás. Ennek köszönhetően a következő öt negyedévben 1800 milliárd forintnyi építési beruházás indulhat be.
Olyan programokról van szó, amelyek rövid távon is kedvező hatásúak, de hosszú távon is jelentős előnyökkel járnak - hangoztatta a miniszter. Elmondta: az uniós források segíthetnek, hogy Magyarországon a gazdaság gyengülése kisebb legyen, a kilábalás gyorsabban indulhasson meg.
Hübner úgy ítélte meg, hogy Magyarország az egyik legjobban felkészült ország a cégek segítésére.
Fel tudták gyorsítani a már nyertes pályázatok előlegfizetését is: csak ezzel az egy intézkedéssel százmilliárd forintot meghaladó forrás jut ki a magyar gazdaságba a következő három hónapban.
Emellett tizenhét nagyberuházás vár Brüsszelben jóváhagyásra, amelyek a magyar építőipart jelentősen megindíthatják felfelé két szűk esztendő után.
Hübner leszögezte, hogy az uniós felzárkóztatási, támogatási politika az egyik legfontosabb válságkezelő eszköz több EU-tagállamban, így Magyarországon is. Megerősítette, hogy eszmecseréjük fő célja az volt, miként tudja Magyarország a befektetések növelésére, gazdaságélénkítésre használni a 25 milliárd euróra rúgó uniós támogatást a 2007-2013 közötti időszakban.
Elmondták, hogy Magyarország csaknem teljes egészében felhasználta a 2000-2006 időszakra megítélt keretét. A felhasználást Brüsszel ez év júniusáig meghosszabbította.
Bizottsági részről jelezték, hogy Magyarország továbbra is az élbolyban teljesít az uniós pénzek lehívását illetően. Mint Bajnai Gordon elmondta, tavaly 450 milliárd forint uniós támogatást fizettek ki mindennel együtt.
Hübner a sajtótájékoztatón ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság hozott vagy javasolt a kifizetések rugalmassága és egyszerűsítése érdekében, elsősorban a gazdasági válságra való tekintettel. Kiemelte, hogy a válság miatt Brüsszel igyekszik a 2007-2013-as periódus végéről az eleje felé tolni a kifizetéseket.
Megnövelték például azt az összeget, amely előlegek fedezeteként fizethető ki az egyes országoknak: Magyarország esetében például idén 325,6 millió euróval nő az előlegfizetés lehetősége ez évre, elérve összesen a 996 millió eurót. A 25-50 millió eurónál nagyobb értékű beruházásoknál Brüsszel lehetővé tette, hogy már a végleges jóváhagyás előtt kifizethessék az uniós részt.
Az egyes beruházások kiegészítő költségeit átalányráta bevezetésével tették egyszerűbben kalkulálhatóvá. Az állami támogatásnál félmillió euró alatt nem kell átesni a szokásos eljáráson. Az új szabályok érdekében nem kell mindig közbeszerzési eljárás sok olyan pályázatnál, amelyeknél ez egyébként kötelező lenne.
Hübner leszögezte: a szabályok egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele mellett figyelnek arra is, hogy ne lazuljon a pénzek ellenőrzése.
Kérdésre válaszolva elmondták, hogy a magyar nagyberuházások közül már a jóváhagyás utolsó szakaszaiban jár Brüsszelben a szegedi és a miskolci villamosközlekedési tervezet, valamint a békéscsabai csatornázási és szennyvízprogram. Bajnai Gordon bejelentette, hogy hamarosan 5 új magyar nagyberuházás tervezete érkezik Brüsszelbe.
A miniszter elmondta, hogy Magyarország is számos intézkedést hozott válságkezelésre. A pályázati nyertesek például immár a támogatás 35-40 százalékot kaphatják meg előlegként automatikusan. Magyarország indította el elsőként a kis- és középvállalkozásokat segítő, a mikrohitel-garanciára, illetve visszatérítendő támogatásokra épülő Jeremie programot. Kilencszáz vállalkozás már kapott kölcsönt vagy hitelgaranciát belőle, és mivel új bankok csatlakoztak hozzá, a következő időszakban gyorsulásra lehet számítani.
Múlt héten indult el az automatikus pályázatok rendszere, amelynek keretében kisvállalkozások akár 50 millió forintnyi támogatást kaphatnak alapvetően új technológiák vásárlására.
Bevezették a késedelmes fizetésre vonatkozó új szabályt is, amelynek alapján a jövőben az állam késedelmi kamatot fizet, ha a kifizetés nem ér oda időben a vállalkozáshoz. A pályázatok adminisztrációját is egyszerűsítették. Így mintegy harminc százalékkal kevesebb idő alatt el lehet intézni a papírmunkát.
A gazdaságélénkítés másik fontos útjának nevezte Bajnai Gordon, hogy az építési és az információs technológiai szektorba áramoljon minél több állami vagy uniós forrás. Ennek köszönhetően a következő öt negyedévben 1800 milliárd forintnyi építési beruházás indulhat be.
Olyan programokról van szó, amelyek rövid távon is kedvező hatásúak, de hosszú távon is jelentős előnyökkel járnak - hangoztatta a miniszter. Elmondta: az uniós források segíthetnek, hogy Magyarországon a gazdaság gyengülése kisebb legyen, a kilábalás gyorsabban indulhasson meg.
Hübner úgy ítélte meg, hogy Magyarország az egyik legjobban felkészült ország a cégek segítésére.
