Gordon Brown brit miniszterelnök. Kapjanak a fejükhöz © AP

Gordon Brown gazdasági szakértők előtt tartott hétfői londoni előadásában azt mondta: a finanszírozás megvonása a feltörekvő térségben okozza a legnagyobb bajokat. A nyugat-európai bankok egymás után hagynak fel kelet-európai banki tevékenységük finanszírozásával, sérülékennyé téve ezeket az országokat, amelyek közül többnek már az IMF-től kellett segítséget kérnie, mondta a brit miniszterelnök.

Brown idézte a világ legnagyobb pénzintézetei alkotta Nemzetközi Pénzügyi Szervezet (IIF) minapi kimutatását, amely szerint a feltörekvő térségbe irányuló nettó tőkeáramlás két éve még csaknem ezer milliárd dollár volt, az idén azonban legfeljebb 160-170 milliárd dollár lesz. A kormányfő szerint a külső finanszírozások visszavonása az anyabankok által és az erre szánt tőke otthon tartása világszerte fenyegeti a feltörekvő gazdaságokat.

Brown hatalmas veszélynek minősítette az általa „pénzügyi protekcionizmusnak” és „a gazdasági nacionalizmus új formájának” nevezett jelenséget, mondván: a feltörekvő gazdaságok finanszírozásának megvonása és a globalizáció leépítésének folyamata a világkereskedelem leépülésével és állások elvesztésével jár. Hozzátette, hogy ebben a helyzetben globális megoldás szükséges, mivel a világ számos gazdasága nem tud olyan mértékű finanszírozáshoz hozzájutni saját központi bankjától vagy költségvetésétől, mint például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország vagy Németország.

A brit kormányfő szerint fel kell ismerni, hogy az IMF és a II. világháború után létrejött többi nemzetközi pénzintézet „alapvető átalakításra” szorul, mert csak így lehet megoldani a most előállt problémákat. Az IMF-et, a Világbankot és a nemzetközi pénzügyi rendszer többi elemét hatvan évvel ezelőtt olyan világra szabták, amelyet nem globális, hanem nemzetgazdasági szintű tőkeáramlások, nem nyitott, globális gazdaság, hanem körülbástyázott nemzetgazdaságok, globális verseny helyett korlátok közé szorított verseny jellemzett. Az abból az időszakból örökölt intézményrendszer nincs megfelelő mértékben ellátva a jövőbeni feladatokhoz szükséges eszközökkel, fogalmazott hétfői londoni előadásában Gordon Brown.

A munkáspárti kormányfő szerint az IMF-et úgy kell átalakítani, hogy független jegybankhoz hasonló, gazdasági folyamatokat figyelemmel kísérő, emellett korai előrejelző funkciója is legyen, és ne „politikai bizottságként” működjön.

A brit miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalap számára új, alapkezelő formáját öltő hitelkihelyezési mechanizmust javasolt, vagy közvetlen tőkejuttatást, mivel a szervezetnek jelenleg „mindössze 250 milliárd (dollár) tartaléka van”. Brown szerint az IMF-et mindenképpen olyan helyzetbe kell hozni, hogy hozzájárulhasson a feltörekvő gazdaságok bankjainak újratőkésítéséhez.

A brit kormányfő nem először ad hangot annak a véleményének, hogy az IMF tartalékai elégtelennek bizonyulhatnak a jelenlegi válság kezeléséhez. Már a múlt év végén kijelentette: nem biztos, hogy a valutaalap 250 milliárd dolláros mozgósítható tőkekészlete elég lesz, és mind egyértelműbb, hogy a szervezetnek jelentős pótlólagos forrásokra van szüksége. Brown akkori nyilatkozata szerint helyes lenne, ha e forrásokat olyan, nagy tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az öbölmenti olajállamok.

A kínai kormányfő azonban nemrég lehűtötte az országa hozzájárulásához fűződő reményeket. Ven Csia-pao a Financial Times-nak a múlt héten azt mondta, hogy az IMF reformját nem nagy tőkeinjekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, olyan módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben. Ven szerint Kína továbbra is „viszonylag szegény” ország, amelyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez „korlátok közé szorítja nagyvonalúságát”.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a BBC televíziónak adott minapi nyilatkozatában – arra a kérdésre, hogy lesz-e elég pénze a valutaalapnak – mindazonáltal azt mondta: az IMF-nek „ma még van elég pénze”, de ha a válság folytatódik, ami a legvalószínűbb lehetőség, hat hónap múlva a szervezetnek újabb forrásokra lesz szüksége.

Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza nemrég azt mondta a Financial Times-nak, hogy a Nemzetközi Valutaalap rendelkezésére álló összegek „viszonylag csekélyek”, és a szervezet akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy a jelenleg meglévő pénz elfogyjon.