Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok gazdasága számára is új veszélyeket jeleznek a kelet-európai országok problémái, írta hétfőn az International Herald Tribune (IHT) című napilap.
Idézték Jean-Claude Trichet-t, az Európai Központi Bank elnökét és Dominique Strauss-Kahnt, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatóját, akik szerint jelenleg a legaggasztóbb jelenség a kelet-európai valuták árfolyamesése.
A The New York Times Párizsban megjelenő, angol nyelvű európai kiadása szerint a Wall Street újabb eséséhez múlt pénteken az vezetett, hogy a befektetők erősen aggódnak a nyugat-európai nagybankok kelet-európai sorsát illetően. Az elemzők pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Államok is meg fogja érezni annak hatásait, ha egy újabb régió áldozatul esik a globális pénzügyi válságnak.
Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem oktatója, az IMF korábbi vezető közgazdásza szerint „dominóhatásról” van szó. A nemzetközi hitelpiacok annyira össze vannak kötve, hogy egy kelet-európai és balkáni hitelválság közvetlenül a New York-i papírok esését okozza.
Simon Johnson, az IMF egy másik volt munkatársa pedig úgy véli, hogy a kelet-európai problémák az államosítás félelmeit növelik, ami a már óriási veszteséget elkönyvelt nyugat-európai és amerikai bankok vagyonát érinti.
Az IHT szerint a problémával Barack Obama amerikai elnök adminisztrációjának is foglalkoznia kell majd. A berlini fal 1989-es leomlását követően ugyanis a balti államok, továbbá a volt Szovjetunió olyan szatellitországai, mint például Lengyelország és Magyarország a Washington által hirdetett szabadpiac követői lettek, miközben fogyasztásuk és fejlődésük kiugró növekedését elsősorban a nyugat-európai bankok finanszírozták. „A számlák kifizetése most lett esedékes”, mivel Kelet-Európa nem talál több hitelezőt, a régió kormányai a lakosság növekedő elégedetlensége mellett kénytelenek radikálisan csökkenteni a kiadásokat és az állami szolgáltatásokat, hangsúlyozza a lap, külön kitérve a lett és az izlandi kormány lemondására, valamint az ukrajnai tüntetésekre. Mindhárom ország jelentős IMF-támogatásban részesült az elmúlt hónapokban.
A lap idézi Jean-Claude Trichet-t, az Európai Központi Bank elnökét, aki két évvel ezelőtt még azt gondolta, hogy az IMF-nek többé nem kell segítséget nyújtania a felzárkózó országoknak, mert a pénzügyi piacok majd foglalkoznak velük, mára azonban kiderült, hogy ez teljesen téves elképzelés volt. Dominique Strauss-Kahn arra számít, hogy a kelet-európai országok további IMF-segítségre fognak szorulni. Az IMF vezetőjével egyetemben Trichet úgy véli, hogy jelenleg a legaggasztóbb jelenség a kelet-európai valuták árfolyamesése a volt szovjet blokk valamennyi országában.
AZ IHT arra hívja fel a figyelmet, hogy a kelet-európai országok eladósodásában valamennyi nagy nyugat-európai pénzintézet érintett. Ez pedig Strauss-Kahn szerint az euróra is növeli a nyomást, amellett, hogy az euróövezet 16 országának bankjai maguk is további állami tőkeinjekcióra szorulnak.
A Le Figaro című francia napilap szerint a nyugat-európai bankok fizetőképességük megtartása érdekében már el is kezdték kivonni tőkéjüket kelet-európai leányvállalataikból. „Az autóipar kereskedelmi protekcionizmusával társuló banki protekcionizmus (Nyugat-Európában) valódi katasztrófa Kelet- és Közép-Európa számára”. A hitelek csökkenése és az árfolyamesés mellett az is gond, hogy a vállalatok és a lakosság adóssága nagyrészt devizában van, és így nagyon nehéz a lakossági megtakarítást ösztönözni, és visszaállítani a már a válság előtt is megrendült bizalmat, hangsúlyozza a konzervatív lap, hozzátéve: az Európai Unióhoz 2004-ben és azóta csatalakozott országok bankjainak a megsegítésére kidolgozott 100 milliárd eurós osztrák-magyar javaslat egyelőre nem talál lelkes támogatókra Nyugat-Európában.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Két hete mlg 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.