Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A jövő év első negyedében a rossz hitelek aránya 13-15 százalékra nőhet a múlt év végi, valamivel 4 százalék felettiről. A bankok ugyanakkor felkészültek erre, emelt kockázati és tőketartalékkal, írta a hírügynökség, Király Júlia előrejelzéséből idézve.
Király Júlia szerint a bankszektor átfogó tőkemegfelelési mutatója - a tőke és a kockázat aránya - 12 százalék fölé emelkedett az idei első félévben az egy évvel korábbi 10-11 százalékhoz képest, miután a külföldi anyacégek a nyereséget visszafektették és feltőkésítették leányvállalataikat. A bankszektor tőkemegfelelési mutatója a kockázatokkal súlyozott követelések és a jegyzett tőke és a profittartalék (Tier I. Capital) arányában 10 százalék fölött van, és még az OTP nélkül is 9 százalék körüli, idézte Király Júlia adatait a hírügynökség.
A nemzetközileg elfogadott minimum az átfogó tőkemegfelelési mutatóra 8 százalék, a Tier I. alapján 4 százalék.
A központi bank alelnöke azután nyilatkozott a Reutersnek, hogy csütörtökön a Standard & Poor's hitelminősítő értékelte a magyar bankok pénzügyi profilját, és úgy vélte, az várhatóan gyengülni fog rövid távon a folytatódó recesszió, "a gyenge és kilengésekre hajlamos nemzeti valuta", valamint a finanszírozási nyomások következtében.
A nemzetközi hitelminősítő a múlt hónap végén az addigi 6-os szintről 7-esre rontotta a magyar bankszektor országkockázati megítélésének osztályzatát (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA), egyebek mellett arra a véleményére hivatkozva, hogy a bankszektor állami támogatása a tulajdonosi finanszírozás gyengülése esetén költségvetési korlátokba ütközne.
Király Júlia úgy vélte, "normális, hogy recesszióban a bankok veszteségeket szenvednek", de felhívta a figyelmet, hogy a visszaesés nagyon csekély. A magyar bankok adó előtti eredménye 192 milliárd forintra csökkent az első félévben a tavalyi első félévi 208 milliárdhoz képest a növekvő kockázati tartalékolás miatt, de azt nem számítva a profitok meredeken nőttek, idézte adatait a hírügynökség.
"A finanszírozási költségek emelkedése miatt szűkült a haszonrés, de egyidejűleg a bankok erőteljesen csökkentették költségeiket. Így, kockázati tartalékolás előtt, a bankok nyereségessége meredeken nőtt" - mondta az alelnök a Reuters szerint.
A Reuters emlékeztetett, hogy az IMF és az EU tavaly októberben megnyitott készenléti hitelkeretéből a bankok támogatására 600 milliárd forint (3,2 milliárd dollár) használható, de ennek eddig csak töredékét költötték el - az FHB-ra -, és a pénz nagyrésze érintetlen. Ugyanakkor, mint az MNB alelnöke elmondta, egyes magyar bankok már szondázzák a szabadpiacot hosszú távú finanszírozás végett, és szintén bátorító az a tény, hogy ilyen finanszírozás elérhető a számukra.
