A költségvetés végszavazása november 30-án lesz, a tegnapi szavazással viszont egy fontos állomáson léptünk túl, amely megalapozza a 2009-ben véghez vitt válságkezelés 2010-es folytatását is – mondta a pénzügyi tárca vezetője.

Oszkó Péter kiemelte, hogy a jövő évi büdzsé tervezésekor két fő dologra koncentrált a kormány: egyrészt az államadósság szintjének csökkentésére, másrészt a gazdaság versenyképességének javítására. Az is alapfeltétel volt, hogy a válságot ne adósságnöveléssel kezeljék, hiszen ennek súlyos árát a válság megmutatta – tette hozzá.

A jövő évi büdzsében a magasabb tartalékképzésre azért volt szükség, mert a kabinet az elmúlt évek gyakorlatánál lényegesen hamarabb terjesztette be a tervezetet, így számos adat még nem volt ismeretes a tervezéskor. Az elfogadott módosító indítványok nagy részére viszont számított a kormány, ezért azok a költségvetés egyenlegét nem érintik – jegyezte meg Oszkó.

A pénzügyminiszter elmondta: az általános biztonságot szolgáló tartalékot, 47 milliárdról 57 milliárdra emelték, a stabilitási tartalékot pedig 78 milliárd helyett 98,6 milliárd forintban határozta meg a jövő évi költségvetés. Utóbbi az ország gazdasági pályájának esetleges kiszámíthatatlansága során felmerülő kockázatok megfelelő ellensúlyozására szolgálnak – emlékeztetett a pénzügyminiszter. Ezen túl egy újfajta, speciális tartalékot is beépítettek a jövő évi büdzsébe a magas kamatterhek és a nehezen tervezhető kamatpálya miatt. Úgynevezett kamatkockázati tartalék címén 50 milliárd forint áll majd rendelkezésre az ilyen jellegű kockázatok kezelésére – mondta a pénzügyminiszter.

Oszkó Péter ismételten kiemelte, hogy Magyarország hiánya több más országgal szemben csökkenni fog, és 2011-re már a jelenleginél lényegesen gyorsabb növekedést várnak a magyar gazdaságban. Ezt a kormány 3-4 százalékra prognosztizálja, de egyes külső elemzők már 2010-re is növekedést várnak és – a kormánynál optimistább módon – gyorsabb növekedésre is számítanak.
 
A hiánycél tartható

A pénzügyminiszter arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság kétségét fejezte ki a magyar hiánycél teljesíthetőségét illetően, elmondta: az Európai Bizottság által közölt prognózis csak a már meghozott intézkedéseket veszi figyelembe, a tervezetteket nem. Ily módon még az októberi egyenleget sem ismerhette a bizottság a véleménye kialakításakor, viszont szóbeli kommunikációjában már jelezte, hogy a magyar konvergenciaprogram jó irányba halad – mutatott rá Oszkó Péter.

Ugyanakkor hozzátette: a kormány egyelőre úgy gondolja, hogy tartani tudja a hiánycélt, ezért nem látják sem értelmét, sem okát, hogy magasabb hiánycélról beszéljenek.

Az ezer milliárdos lyuk

A Fidesz azon felvetésére, hogy ezer milliárdos lyuk tátong a jövő évi költségvetésben a pénzügyminiszter úgy reagált: a legnagyobb ellenzéki párt néhány hete még 900 milliárd forintos kockázatot láttak a költségvetésben, ez most 1000 milliárdra inflálódott, miközben a költségvetés állapota nem változott – mondta Oszkó. Mint mondta a korábbi felvetést is részletesen cáfolták. Ebben az egyik, mintegy 300 milliárd forintos tétel az MNB-nek tulajdonított veszteséghez kötődött. A jegybank azonban közölte, hogy idén nemhogy vesztesége nem lesz, de mintegy 32 milliárdos nyereségre számít. Ez pedig nemhogy a jövő évi költségvetésre nem jelent kockázatot, de még a 2011. évi büdzsét is tehermentesíti – emelte ki Oszkó Péter. Másik tétel ebben a bizonyos lyukban a meglévő adósságállományára vonatkozott, miszerint ezek a jövő évi költségvetésre automatikusan jelent kockázatot. Oszkó szerint ez sem igaz, hiszen a kormánynak nem szándéka – és a költségvetést sem így tervezte – hogy adófizetői pénzekből konszolidálja az állami vállalatok veszteségét. Reméli, hogy mások sem tervezik ezt – tette hozzá a pénzügyminiszter.