Az Országgyűlés 201 igen és 179 nem szavazat mellett fogadta el a jövő évi büdzsét. Bajnai Gordon sikerként értékelte Magyarország számára a jövő évi költségvetés elfogadását. A miniszterelnök a szavazási utáni sajtótájékoztatón ezt azzal indokolta, hogy a döntés garancia arra, hogy Magyarországon stabilitás van és az ország a világgazdasági válság közepén is biztonságban van.

A kormányfő szerint a költségvetés a biztonságról, a stabil forintról, az alacsony kamatokról, a megmaradó, megmenthető munkahelyekről, a fenntartható nyugdíjakról és a szociális rendszerről szól. A kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy a legálisan dolgozók közül tízből kilenc ember az alacsonyabbik adókulcs alá tartozik januártól, és ezzel párhuzamosan 400 milliárd forinttal több marad a magyar vállalkozásoknál. Továbbá jövőre több mint százezer ember kerül be az Út a munkához programba, és egyre többen térhetnek vissza a munka világába.

A miniszterelnök szerint a vádak ellenére a költségvetés kiszámítható, hiszen a tavalyinál 80 százalékkal nagyobb tartalékkal rendelkezik, és alapot teremt a 2011-től várható éves 3,5-4 százalékos növekedésnek.

A miniszterelnök megköszönte a magyar polgárok többségének a józanságát, higgadtságát és megértését, a szocialisták és a szabad demokraták támogatását, valamint külön kiemelte Oszkó Péter pénzügyminiszternek a költségvetés elfogadásában játszott szerepét. A miniszterelnök véleménye szerint a döntést meggyőző többséggel hozta meg a parlament, és a büdzsé megszavazása azt is jelenti, hogy Magyarország a nemzetközi szervezetekkel szembeni vállalásait tartja.

Bajnai Gordon és Oszkó Péter © MTI

Oszkó Péter pénzügyminiszter a szavazás utáni sajtótájékoztatón úgy vélekedett, ez a költségvetés segíti Magyarországot abban, hogy a jelenlegi nehéz világgazdasági helyzetben is a "stabilizáció oázisa" maradjon. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy idén 3,9 százalékos, jövőre 3,8 százalékos lehet az államháztartási hiány, vagyis Magyarország ezzel a költségvetéssel a jelenlegi nehéz helyzetben is az eurócsatlakozás feltételeként szolgáló maastrichti kritérium közelében tudja tartani az államháztartási hiányát. Ezt pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió is megerősítette.

Veszélyben az ország?

Ismert közgazdászok, köztük az Orbán-kormány időszakának több magas rangú állami vezetője szombaton nyílt levélben szólította fel a parlamenti képviselőket arra, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetés jelenlegi tervezetét, "ne sodorják újabb veszélybe az országot". A közgazdászok megnyilvánulásást Oszkó Péter szakmai meghasonulásként értékelte a Világgazdaságban megjelent cikkében. Véleménye szerint ez a nyílt levél új és váratlan jelensége a populista fordulatokkal korábban is szép számmal élő belpolitikai vitáknak. A pénzügyminiszter úgy vélte, most az eddig mérvadónak tekintett és sokszor visszafogottan nyilatkozó szakértők is ringbe léptek, és azért emelték fel a szavukat, hogy az országnak jövőre ne legyen elfogadott költségvetése. Oszkó szerint ez a legrosszabb lett volna, ami Magyarországgal történhetett volna. Bajnai Gordon a költségvetés zárószavazását követően kérdésre válaszolva elmondta: a dokumentumról szerinte hiányzott a fizetett politikai hirdetés felirat és a Fidesz logója. Bajnai szerint a nyílt levél írói Fideszhez köthető közgazdászok, és a legnagyobb ellenzéki párt már jól ismert véleményét fejtették ki. Furcsának tartja ugyanakkor, hogy a Fidesz a jövő évi költségvetés tárgyalásakor csupa olyan javaslatot nyújtott be és támogatott, amelyek nem támogatták a reformokat, és növelték volna a hiányt.

A jövő évi büdzsé jelentős tartalékokkal rendelkezik – emelte ki a pénzügyminiszter –, a válság miatti esetleges ingadozások enyhítésére jövőre mintegy 206 milliárd forint áll rendelkezésre, 0,6 százalékos visszaeséssel számolva. Összehasonlításként megemlítette, hogy az idén 6,7 százalékos recesszióban a költségvetés 30 milliárd forintot használt fel a tartalékokból hasonló célokra.

Idén 3,8 százalékos GDP-arányos kiadáscsökkentést hajtott végre a kormány, jövőre további 1,6 százalékos GDP-arányos kiadáscsökkentést irányoz elő, ez főként az állami intézményeket, az önkormányzatokat és az állami tulajdonú társaságokat érinti - fűzte hozzá Oszkó Péter. Ez a feltétele a stabilitásnak, a későbbi növekedésnek – hangsúlyozta.

A pénzügyminiszter emellett azt is kiemelte, hogy az OECD válsághatásoktól megtisztított, gazdasági növekedésre vonatkozó számításai szerit a jövő évi büdzsével Magyarország „a világ legjobb költségvetési egyenlegét" produkálja. Ez az állítás azonban csak akkor állja meg a helyét, ha a soron következő kormány is tartja magát ehhez a szigorú gazdálkodáshoz – hangsúlyozta. Így learathatja azoknak az intézkedéseknek a gyümölcsét, amelyet ez a kormány most meghozott – tette hozzá.

Oszkó Péter szerint ez a költségvetés biztosíthatja, hogy Magyarország finanszírozható legyen, és továbbra se szoruljon rá az EU és az IMF hiteleire. Ezt az eredményt az év során már sikerült elérni – jegyezte meg a pénzügyminiszter – Magyarország nyár óta ugyanis már kétszer nem élt a hitel lehívásának lehetőségével. Oszkó Péter ugyanakkor azt is megjegyezte: jövőre is olyan finanszírozási pályát terveztek, amely biztosítja, hogy tavasszal se kelljen lehívni a Valutalap és Európai Bizottság hiteleit. A két szervezet most már csak a program hitelesítését biztosítja, pénzügyi segítségre nem volt szükségünk – szögezte le Oszkó Péter.

A költségvetés további eredményeként emelte ki a pénzügyminiszter, hogy Magyarországon az újraelosztás csökkenő pályára áll, illetve az adócentralizáció mértéke is csökken. Mint mondta, olyan a költségvetés struktúrája, amely az adóátalakítás révén segíti a foglalkoztatást és a potenciális növekedést.

Ennek eredményeként a kormány elemzéseire és elemzői véleményekre utalva elmondta: 2011-re a mostani költségvetés alapján lényegesen gyorsabb, 3-4 százalék közötti lehet a növekedés, de ennek feltétele, hogy a 2010-es költségvetési pályát tartsa majd az ország később is.

A jövő évi költségvetés bevételi főösszege 12 662,68 milliárd forint, míg a kiadások főösszege 13 533,026 milliárd forint. A kormány várakozásai szerint a kitűzött, 3,8 százalékos hiánycél ezekkel a sarokszámokkal tartható: a jövő évi költségvetés továbbra is 870 346,2 millió forintos deficitet tartalmaz.

A központi költségvetés hiánya 870,3 milliárd, az Egészségbiztosítási Alapé pedig 69,4 milliárd forint lesz. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében nullszaldóval számol a kormány, annak eredményeként, hogy a központi költségvetésből jövőre 595 milliárdos támogatásban részesül az alap. Az E. Alap is hasonló méretű mankót kapott, itt a költségvetési támogatás mértéke 617,3 milliárd forint lesz.

A konszolidált – támogatások nélküli – egyenleg alapján a központi költségvetésben 478,6 milliárd forintos többlettel számol a kabinet. Az elkülönített állami pénzalapoknál 10,2 milliárdos lehet az aktívum, a tb-kasszánál viszont közel 1360 milliárd forintos deficittel számol a kormány.

A "válságköltségvetés" egyebek mellett 150 milliárd forinttal csökkenti jövőre a minisztériumok által felhasználható forrásokat, 40 milliárd forinttal a MÁV-támogatását, és hozzávetőleg 70 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól.

Viszont az idén júniusban meghozott, 2010-ben életbe lépő adóváltoztatások értelmében csökken az összadóteher: itt hozzávetőleg 700 milliárd forintot csoportosít át a büdzsé a munkát terhelő adóktól a fogyasztást és a vagyont terhelő adók irányába. A kormány számításai szerint 2010-ben 400 milliárd forinttal kevesebb folyik adó folyik be az állam kasszájába a recesszió, a vállalkozások veszteségessége és a fogyasztás visszaesése miatt.

Amire több jut

Nemzetközi szervezetek szerint

A Pénzügyminisztérium számításai szerint a magyar GDP idén 6,7 százalékkal esik vissza, jövőre pedig a korábban jelzett 0,9 százaléknál kisebb mértékben, 0,6 százalékkal csökken. Az infláció idén 4,2 százalékos lesz, jövőre pedig a korábban várt 4,1 százaléknál kisebbre, 3,9 százalékra prognosztizálja a kormány. Az IMF és az EU szakértői a legutóbbi, november 4-16. közötti felülvizsgálat során egyetértettek abban, hogy az idei, GDP-arányosan 3,9 százalékos, illetve a jövő évi 3,8 százalékos államháztartási hiány teljesíthető a fiskális fegyelem betartása mellett. Az IMF megítélése szerint a jövő év közepére az infláció 3 százalék alá csökken, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig jelentősen, a GDP 0,5 százalékára mérséklődik még ebben az évben.

A jelentős kiadáscsökkentés mellett a jövő évi költségvetésben több pénz jut a társadalmi szolidaritásra és a munkahelyteremtésre. Az idei 97 után jövőre 117 milliárd forint jut az "Út a munkához programra" és 17,5 milliárd forinttal elindul az "Út a munka világába" elnevezésű foglalkoztatási program.

Bővül a kríziskezelő program és szélesedik a gyermekétkeztetési rendszer, továbbá 18 milliárd forintos fedezetet biztosít a távhő ötszázalékos általános forgalmi adókulcsba kerüléséhez. Utóbbi a költségvetés zárószavazását követő sajtótájékoztatón elhangzottak szerint több mint 650 ezer család számára hoz jelentős megtakarítást jövőre.

A rendőrség hétmilliárd forinttal gazdálkodhat több pénzből, hárommilliárd forinttal elindul a településőr program, amelynek keretében ezer új településőr áll munkába a következő hetekben, és ugrásszerűen nő az utcán lévő rendőrök száma.

Jövőre elindulhat és a jelenlegi tervek szerint három évig működhet az úgynevezett Kiút Program, közkeletű nevén a "szegények bankja".

A korábbinál nagyobb tartalék

A 2010-es költségvetésben a korábbiaknál jelentősebb tartalékokat képeztek azért, hogy az előirányzott hiány mértékét tartani lehessen. A jövő évi büdzsében – az idei évvel ellentétben – kamatkockázati tartalékot is betervezett a kormány. Az általános biztonságot szolgáló tartalékot 57 milliárd forintban, a stabilitási tartalékot pedig 98,6 milliárd forintban határozta meg a jövő évi költségvetés. Utóbbi az ország gazdasági pályájának esetleges kiszámíthatatlansága folytán felmerülő kockázatok megfelelő ellensúlyozására szolgál.)

A magas kamatterhek és a nehezen tervezhető kamatpálya miatt újfajta, speciális tartalékot is bevezetett a kormány: úgynevezett kamatkockázati tartalék címén 50 milliárd forint áll majd rendelkezésre az ilyen jellegű kockázatok kezelésére.